Szeged-Grosics Akadémia - Kecskemét 1-0 (1-0)
Gyula, Grosics Akadémia, vezette: Szabó Levente (Köteles, Katona)

Szeged: Aleksic - Pászka (Erdei, 83'), Zvara (Coroian, 71'), Moga, Farkas M., Cigan, Oláh G., Zabari, Achim, Andorka, Popin. Vezetőedző: Joao Janeiro.

Kecskemét: Kunsági - Vágó G., Farkas I., Balogh, Urbán, Takács K. (Peres, 60'), Selyem, Zámbó (Vladul, 79'), Markó, Terbe, Zámbori (Szabó D., 60'). Vezetőedző: Szabó Tibor.

Gólszerző: Farkas Márk (9')

Sárga lap: Popin (25'), Moga (37'), Andorka (82'), Zabari (87') ill. Zámbó (51'), Peres (90') 

A hátralévő 7 forduló is óriási izgalmakat ígér, mivel az igazi, úgynevezett "hatpontos rangadók" még csak ezután következnek...

Ami a Szeged-Grosics Akadémia szereplését illeti...

A következő vasárnap végre a Tisza-parti város közvetlen közelében játszhat az immár hat(!!) esztendeje "gyulai száműzetésben lévő", a fanatikus szegedi szurkolóktól elszakított csapatunk, hiszen a kék-feketék jönnek Hódmezővásárhelyre!!

Majd egy héttel később a Kozármisleny utazik Gyulára, de ezután már a nagy érdeklődéssel várt rangadók következnek!

Dunaújváros-Szeged villanyfényes összecsapás, majd rögtön utána Szentlőrinc-Szeged!!

Végezetül az Iváncsa látogat még Gyulára és azután jön a SZEOL/Tisza Volán - Szeged-Grosics Akadémia városi derbi május 26-án, 17:30-tól a sok nagy csatát megélt Vasutas stadionban...

A június 2-i utolsó fordulóban pedig a Bp.Honvéd-MFA elleni  idényzáró következik Gyulán(talán utoljára a püspöki klub történetében, mert nyártól átadják a vadonatúj szegedi stadiont egy parádésnak ígérkező Szeged-Grosics Akadémia -Lazio Roma összecsapással)...

Vitos György

Forrás: FOTÓ: szeged-grosicsakademia.hu
Készült: 2019.04.14.

Képzeletbeli “futball-időutazásunk” során a 120 éves  szegedi futball 1926-os élvonalbeli premierjét, majd az 1932-1943 közti újabb sikerkorszakát követően ezúttal már a negyvenes évek közepe ill. vége felé járunk...

Amint azt az előző részben is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt… Három évvel később már újra az NB I negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak!

Címlapfotónkon jól látható az a kiváló erőkből álló szegedi gárda Bálótól Vörös Mihályig és Gyuristól Nagy Antalig. (Második archív fotónkon épp a válogatott balszélső szerzi - stílszerűen bal lábbal... - a győztes gólt a lengyelek egyik élcsapata, a Polonia elleni nemzetközi meccsen, A szerk.)

Cikksorozatom 6. részében most a szegediek legendás – 1943 - 1951 közti – élvonalbeli szerepléséről írok, mintegy méltó folytatásaként a legutóbbi két, számtalan szegedi sikerről szóló visszapillantásomnak...

Az 1898-1899-es idénytől általam nagy gonddal végigkísért, immár a 120. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban: a lelkes kis vasutascsapat, az SZVSE az NB I-ben indulhatott, de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett.

A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén 137 találatot szerezve!!) és a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!


Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is... A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)! A Szeged az NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt...

NEGYEDSZER IS 4. HELY AZ NB I-BEN!


S az 1899 óta létező szegedi futball 48. idénye ismét "bombasikert" hozott 1945/1946-ban!


Ennek megértéséhez azonban tudni kell, hogy a II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot, a korábbi években elért eredmények alapján. S bizony, - az ugyancsak 14 fős Nyugati mellett - a Keleti csoportban a SZAK a későbbi bajnok Újpest és a Bp. Vasas mögött az értékesnek mondható  3. helyet szerezte meg!

A már akkoriban is fölöttébb népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5:0-ra (!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket, a gólokat Kolozsi Kálmán (3), Szőcs Ferenc ill. Vörös Mihály szerezték! A legnagyobb vidéki rivális Debreceni VSC együttesét pedig oda-vissza egyaránt 4:1-re megverték...


S a "hab a tortára" 1946. június 23-án jött Szegeden, 5000 helyi drukker óriási örömére, amikor a Szeged a néhány évvel korábbi 5:0-ás diadala után ezúttal 6:3-ra "verte agyon" a Ferencvárost, a gólokat Nagy Antal (3), Hernádi (2) Vörös ill. Mike (2) és Gyetvai szerezték!

Egyébként a csoportok első öt helyezettje jutott a 10-es "nagydöntőbe", ahol a Szeged - 1935, 1940 ill. 1942 után negyedszer! - a szenzációsnak mondható NB I-es 4. helyen végzett!


A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott a legjobbak között, 21-szer nyertek és 98 gólt rúgtak a Tisza-partiak, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk!


Érdekességként említhető, hogy az 1945-46-os bajnoki szezon gólkirálya a pestszentlőrinci Deák Ferenc volt 66 (!!) góllal (ez azóta is rekord a magyar ill. az európai futballban!), őt a két újpesti világklasszis, Zsengellér Gyula(51) és Szusza Ferenc (46) követte, míg a góllövőlista 5.helyén holtversenyben Vörös Mihály (Szeged), valamint a kispesti vagány, Puskás Ferenc végzett 35-35 találattal! Később az olasz Bari élvonalbeli együttesében is eredményesen szereplő Vörös ezzel beállította Kalmár György 1941-42-ben elért 35 gólos szegedi NB I-es idénycsúcsát, de amíg ez négy évvel korábban a gólkirályságot jelentette Kalmár számára, addig Vörös "csak" ötödik lehetett ugyanezzel a teljesítménnyel, igaz, világklasszisok között... (A legendás szegedi gólgyáros, Vörös Mihály is jól látható a címlapfotónkon Kertes Mihály intéző mellett balról!, A szerk.)

ÚJABB ÉLVONALBELI SIKEREK...

Ezt követően már - 1946/1947-től - stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, de a 16-os mezőnyben azért kissé meglepő volt, hogy az első 7 helyet kizárólag budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben...


Azért a pestiek hiába szedtek már akkoriban is össze minden tehetséges vidéki srácot, a szegedi futball jubileumi 50. idényében, 1947/1948-ban is alaposan megszórták ill. "megfricskázták" a fővárosiakat...

Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította Nagy Antalékat, akik 20 000 pesti fanatikus előtt 3:0-ra kiütötték a zöld sasokat! Góljainkat Ladányi László(2) ill. Vörös Mihály szerezték és egy különleges sztori foglalta a meccset "díszkeretbe"...

A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám rendkívül találékony Fradi szurkolók rigmusa: "TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"!

TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ! – A fáradt Ferencváros ellen biztosan győzött a Szeged

A SZAK végül is a 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett a 17-es mezőnyben, mert fájdalom, de nemcsak a Fradival kellett játszania...

Gyakran a derék "sporik" ugyancsak  kőkeményen segítették a szegediek nevesebb ellenfeleit... Eklatáns példa erre a következő, az 1948/1949-es I. osztályú idény is... A SZAK 21. élvonalbeli szezonja sajnos, a kártyával ellentétben nem bizonyult nyerőnek... Fellángolások persze, akadtak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor bizony, a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot...

Kiváló példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. S a pesti Molnár István bíró több, mint egy perccel a befejezés előtt (...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szegediek szögletéből beívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a 2:1-es sikerükre... A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig...

Így aztán az 1949-50. évi NB I megintcsak a szegediek nélkül indult, s a bajnoki címet első ízben a Bp. Honvéd szerezte meg, ugyanakkor az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE ("ezredik" fővárosi csapatként...) és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból a vörösök nyomására "átalakított" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg!


Olyan csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV, a '20-as évektől örökös riválisunknak számító csabaiaknak például két meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk, ezáltal ismét az NB I-re készülhettek...


1950 őszén az oroszok utasítására át kellett térnünk a naptári éves bajnoki rendszerre, így akkor csak félidényes bajnokságot rendeztek... A még mindig SzSzMTE néven futó gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a "pesti nagyok" (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely előzte meg őket. Az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd feljutása pedig azt jelentette, hogy 1941-42 után másodszor - és eddig utoljára a futballhistóriában - Szegedet két csapat képviselhette az NB I-ben!!


Ez persze, még tovább fokozta a helyi klubok örökös széthúzását, s ennek a levét isszuk sajnos, a mai napig is...


Bizony, 1951-ben - immár 68 esztendeje! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből ismételten "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!

Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban!


De ez már megintcsak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik....

Vitos György (Folytatjuk)

Forrás: www.szeged1899.hu , továbbá
http://www.tempofradi.hu/1942-v-17-szeged-ferencvaros-50

Készült: 2019.04.09.

Paksi FC II. - Szeged-Grosics Akadémia 0-1 (0-0)
Paks, 50 néző. Vezette: Jakab Géza (Mohos Milán, Baráth Noémi)

Paks: Rácz G. - Berdó, Báló, Lőrincz, Bognár, Opavszky, Szalai, Adamcsek, Bartha (Györgye, 63'), Nagy Á., Süvöltös (Pál, 83'). Vezetőedző: Tököli Attila.

Szeged: Aleksic - Tóth G., Germán, Pászka, Zvara (Coroian, 6'), Farkas M., Cigan, Oláh G. (Popin, 78'), Erdei (Zabari, 70'), Achim, Andorka. Vezetőedző: Joao Janeiro.

Gólszerző: Andorka (87')

Sárga lap: Nagy Á. (92') ill. Coroian (6'), Tóth G. (54'), Oláh G. (71'), Pászka (88')

Piros lap: Bognár (65'), ill. Germán (94')

Persze, senki ne gondolja, hogy a Szentlőrinc a pécsi zakót követően máris kipukkadt volna...

Annál is inkább, mert április elején - a szegedi vezetők nem kis megrökönyödésére... - a rendkívül lelkes és élelmes baranyaiak ugyancsak beadták licensz-kérelmüket a jövő évi, vagyis a 2019-2020-as NB II-re!!

Így a feljutásért folytatott harc most kezdődik csak igazán az NB III Középcsoportjának élcsapatai között, amely jelen állás szerint csupán a májusi rangadókon dől majd el...
Vitos György

Forrás: FOTÓ: szeged-grosicsakademia.hu
Készült: 2019.04.07.