S ezek után jött az ominózus 1954-es idény...

Az olimpiai bajnok és Európa Kupa-győztes magyar aranycsapat vb-ezüstérmének évében bizony, Szegednek is súlyos csalódást jelentett az az évad: újra csak egy NB I-es kiesés következett. Igaz, ebbe a Honvédelmi Minisztérium is alaposan belejátszott, mivel egyszerűen megszüntette a bajnok Bp. Honvéd 100 %-os előtérbe helyezése mellett a Szegedi Honvéd támogatását, valósággal lenullázták őket...

Így a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a helyi Honvéd hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból lett Szegedi Haladás szerepelhet tovább az NB I-ben!

De az egyetemistáknak még szokniuk kellett az élvonal légkörét... Hiába verték meg Rózsavölgyi 4 góljával 6:2-re(!!) a Szuszával felálló újpestieket, mégiscsak a 13. hely, vagyis - sorrendben ötödszörre - kiesés lett a "nóta vége"...

A MAGYAR "ARANYCSAPAT" SZEGEDEN!


Sporttörténeti kuriózum, de mégis a következő idény, az 1955-ös hozta meg a magyar "aranycsapat" legelső szegedi vendégjátékát!

Tudni kell, hogy abban az évben az egykori NB I-es szegedi gólkirály, Kalmár György vezetőedző azonnal visszavezényelte a Szegedi Haladást az 1955. évi NB II Keleti csoportjából az NB I-be! (Fentebb a szegedi aranyérmesek tablója!)


Ennek elismeréseként 1955. április 13-án a Szeged még a magyar aranycsapattal is megmérkőzhetett közel 20 ezer(!!) néző előtt a Felső Tisza-parti stadionban és a Puskással, Hidegkutival, Sándorral, Kocsissal, Bozsikkal ill. a többi klasszissal felálló vb-ezüstérmesek csupán 2:0-ra nyertek (mégpedig Kocsis Sándor és Szojka Ferenc góljaival) a címlapfotón is látható Szegedi Haladás ellen!


Az NB II-es rangadókon pedig a mai hétszeres bajnok Debreceni VSC ellen kilencet (!) rúgtak a szegediek (6:0,3:0), így simán jutottak vissza a legjobbak közé.

A Szegedi Haladás csapata. Álló sor balról: Rábay, Benák, Zallár, Cziráki, Faragó, Városi, Pozsgai. Guggolnak balról: Rózsvölgyi, Mészáros (kapus), Nemes, Baráth, Vass, Cserhalmi (kapus).

Az 1956-os évad egy kupamérkőzéssel kezdődött: Szegedi Haladás - Pécs 4:0! Ezzel a szép győzelemmel a csapat 1952 után újra bejutott az MNK legjobb 4 együttese közé! Az elődöntőre azonban csak 1957 februárjában került sor, ráadásul épp a későbbi győztes Fradi otthonában...

A 12 csapatos bajnokságban (ahol Kalmár György helyett Lakat Károly lett az edző, aki Baróti Lajossal 1940-43 közt remek fedezetpárt alkotott a Tisza-partiaknál!) a szegediek 20 meccset lejátszottak, amikor október közepén a forradalom miatt végérvényesen félbeszakadtak a küzdelmek. A szegediek hivatalosan lejátszott bajnoki mérkőzései (pl. 25.000 fanatikus pesti drukker előtt a Fradi elleni...) az egyes csapatok elleni "örök-mérlegekbe" beleszámítanak ugyan, de az 1956. évi NB I küzdelmeit az MLSZ mégsem tudta befejezett, egész bajnokságként elkönyvelni...




Régi archív fotónkon egyébként tévesen szerepel az október 10-i dátum, hiszen az akkori élvonalbeli meccsüket fél évvel korábban, április 15-én játszották az Üllői úton, előtte egy héttel pedig 1:1-re mérkőztek a Hidegkutival, Palotással, Sándor Csikarral felálló MTK-sok otthonában!

ÚJABB ÉLVONALBELI SZEREPLÉSEK...

Majd az immár 120. évében járó szegedi futball 60. idényében, 1957 elején az MLSZ úgy határozott, hogy az NB I 12 csapata számára 1957 tavaszán egyfordulós, kiesés nélküli bajnokságot rendez, míg az NB II két csoportjában folytatódik az előző év őszén félbeszakadt pontvadászat.

De a bajnoki rajt előtt - 1957. február 17-én - az 1955 óta húzódó MNK elődöntőit rendezték meg. A hosszabb idő után újra Szegedi EAC néven szereplő gárda kikapott a későbbi kupagyőztes Ferencváros otthonában, így 1952 után ezúttal is az MNK 3. helyén végzett!


Az egyfordulós bajnokságban idegenben vertük az Újpestet 2:1-re, végül pedig a világsztárjait elveszítő Bp. Honvédot és a Szombathelyi Haladást megelőzve a 10. helyen végeztek a Lakat Károlyt váltó Polyák Gyula edző szegedi tanítványai!


Az 1957/1958-as idény sajnos, nem sok jót hozott... Ugyanis tovább bővült azoknak a dátumoknak a száma, amelyek Szeged NB I-es csapatainak a kiesését jelzik: 1930-31, 1942-43, 1948-49, 1951, 1954 és ezúttal egy újabb 14. helyezéssel 1957-58 is az érzékeny búcsút jelentette a SZEAC számára... De közelsem a végsőt!

Abban az idényben egyébként ismét szerepelt szegedi játékos az A-válogatottban! Gilicz István (fotónkon), a SZEAC és a Bp. Honvéd balösszekötője háromszor húzhatta magára a nemzeti csapat meggypiros mezét, ő volt akkoriban a 15. labdarúgó, aki szegedi csapatból került a legjobbak közé! A 16. szegedi klubból kikerülő válogatott labdarúgónk sajnos, még mindig várat magára, legalábbis a felnőttek között, mivel utánpótlás szinten se szeri, se száma a Tisza-parti tehetségeknek! Nem beszélve azokról, akik Szegedről eligazolva más klub játékosaként kerültek a nemzeti 11-be...

De a bajnokságban megint csak hasonló volt a koreográfia...

1958/1959-ben az NB I-ből kiesett SZEAC újra kevés időt töltött másodosztályúként, hisz Hajósék egymás után aratták szebbnél szebb győzelmeiket, a 30 meccsükből 23-at nyertek és 4 döntetlen mellett mindössze 3-szor szenvedtek vereséget!

A Mészáros - Benák, Portörő, Vass - Baráth, Zallár - Szabó (Polyvás), Reményik, Hajós, Nemes (Rábay), Nyári összeállítású gárda sorra aratta gólzáporos győzelmeit, s nem kevesebb, mint 11 (!) pontos előnnyel nyerte meg a bajnoki címet a jelenkor egyik sikercsapata, az 1999-től napjainkig 19(!!) trófeát begyűjtő Debreceni VSC, a népszerű LOKI előtt!


S még csak ezután következtek a dicsőséges hatvanas évek, amikor 30.000 (!) szegedi drukker látogatott ki az Albert Flóriánnal felálló Ferencváros vagy éppen a Sándor "Csikaros" MTK ellen... Igen, harmincezer! Ez szinte hihetetlenül hangzik az elmúlt két évtized "futball-nihilljéhez szoktatott" itteni drukkereknek...

Vitos György (Folytatjuk)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.04.23.

NB III Közép csoport, 24. forduló:

Paksi FC II. - SZEOL SC 1-1 (1-1)
Paks, 150 néző, vezette: Sipos Tamás (Imrő János, Révész Csilla).

Paks II.: Szabó B. - Bognár, Lőrincz, Kiliti, Remili, Vági, Opavszky, Adamcsek, Berdó, Nagy Á., Süvöltös. Csere: Pámer, Györgye, Molnár D., Kovács L., Szalai, Pál, Horváth B. Vezetőedző: Tököli Attila.

SZEOL SC: Leindler - Tomisics, Gajág, Gál, Grünvald, Kéri, Forró, Pócs T., Makszimovics, Kozics, Kalmár. Csere: Prokop, Rácz L., Lévai, Gajda, Horváth P., Góra. Vezetőedző: Siha Zsolt.

Gólszerzők: Remili (27.), ill. Kozics (42.).

Sárga lap: Kozics (65.)

Hódmezővásárhelyi FC - Szeged-Grosics Akadémia 0-3 (0-2)
Hódmezővásárhely, 300 néző. Vezette: Katona Balázs (Marozsi Gábor Bence, Topálszki Szabin).

HFC: Krnács - Jankelic, Huszár, Szabó Cs., Mezei, Szabó M. (Vass A., 51.), Katona, Povázsai, Hrabovszki (Gyüre, 82.), Bódai (Bartyik R., 70.), Csordás. Csere: Varga G., Tóth J., Darida, Vass A., Bartyik R., Gyüre, Rácz D. Vezetőedző: Szűcs Róbert.

Szeged-GA: Alekszics - Achim, Farkas M., Tóth G., Pászka, Oláh G., Zvara (Erdei, 76.), Cigan (Bata, 85.), Germán, Andorka (Hegedűs, 88.), Popin. Csere: Szántai, Hegedűs, Coroian, Zabari, Manga, Erdei, Bata. Vezetőedző: Joao Janeiro

Gólszerzők: Andorka (5.), Oláh G. (23.), Szabó Cs. (88., öngól).
Sárga lap: Huszár (37.), Jankelic (61.), Csordás (91.), ill. Farkas M. (58.).

(A lényegen az sem változtatott, hogy a 47. percben Germán Tamás büntetőt hibázott...)

A jövő vasárnapi Kozármisleny elleni "hazai" (immár hat éve gyulai...) meccsüket követően eljön az igazi megmérettetés a szegedi kék-feketék számára!

Május 5-én, a villanyfényes dunaújvárosi derbin, egy hétre rá Szentlőrincen, majd május 26-án, 17:30-tól az SZVSE-stadionban (2011-2013 közti, egykori sikereik színhelyén) kellene kiharcolniuk az ugyancsak albérletben játszó, de semmilyen élvonalbeli jövőképpel nem rendelkező szeol-volánosok ellen az ismételt NB II-be jutást...

Vitos György

Forrás: FOTÓK: szeged-grosicsakademia.hu és Ultras Szeged
Készült: 2019.04.21.

AZ ELŐZMÉNYEK...

A mai fiatalabb, "interneten-okostelefonon felcseperedett generációknak" szinte hihetetlenül hangzik... Pláne azok után, hogy az elmúlt negyedszázad alatt mindössze kétszer (1990-91, 1999-2000) volt NB I-es labdarúgó-csapata az ország 3. (...) legnagyobb városának!!

Bizony, 1951-ben - éppen 68 éve... - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!

Az az év mai szemmel nézve érdekes, sőt, egyedülálló találkozást is jelentett, mivel a későbbi SZEOL AK, majd Szeged SC és a '90-es évekbeli Szeged FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul egy NB I-es bajnoki szezonban!


Külön kuriózum, hogy az újonc Sz. Honvéd szerepelt jobban (10.-ként végeztek), míg a SZAK, ezúttal már Petőfi néven - anyagilag és a kommunisták szemében erkölcsileg is ellehetetlenítve... - utolsó, 14. helyezettként kiesett.

Minderről így vallott az egykori válogatott és legendás szegedi balszélső, Nagy Antal e sorok írójának a Tiszavirág vendéglőben - nem sokkal a halála előtt:

- Az 50-es évek elején tanúi lehettünk egy óriási múltú, 1899-ben alapított Klub kivégzésének és előtte hosszú kivéreztetésének...- kezdte visszaemlékezését Nagy Antal, majd így folytatta - Szeged mindig is szálka volt a Rákosi-, késöbb a Kádár-rendszer szemében... Sokan a komcsik közül egyszerűen nem tudták elviselni, hogy a "bűnös tiszaparti város" rendre a kommunista eszmék legnagyobb támadója volt (lásd 1919-es Tanácsköztársaság utáni helyzet, majd a Horthy-korszak negyvenes évei...), ez a gyűlölet a tömegeket leginkább érdeklő futballnál sem hiányozhatott, sőt! Az Európa-hírű Szeged FC, majd a SZAK az 50-es évek elején komolyabb támasz híján már csak egy romos házhoz hasonlított...és jöttek az erőszakos névváltoztatások, mert sajnos, mindent irtani kellett, ami a harmincas-negyvenes évek szellemiségét, értékeit képviselte... S a komcsik írtották is kegyetlenül: a SZAK-ból SZSZMTE ( "Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet"...), majd 1956-ig Petőfi lett, az egykori NB I-ben is bronzérmes, sokszoros 4. helyezett csapatunkból pedig semmi nem maradt... Persze, ekkora várost nem lehetett NB I-es gárda nélkül hagyni, így jött a mesterségesen kialakított kommunista csapat, a Szegedi Honvéd SE... A tömeges és gátlástalan behívásokkal a nulláról indulva lettek három év alatt NBI-esek... Mármint a Szegedi Honvéd!! Mi, tősgyökeres SZAK-isták meg szégyenszemre a másod-, később a harmadosztályban tengődtünk - a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül... Nem véletlen hát hogy Rákosi Mátyásék miért ütötték-támadták minden fronton Szegedet és miért helyezték a Tisza-parti szellemi, kulturális centrum elé legalább a sportéletben,de főként a legnépszerűbb sportágban, a futballban az új szocialista ipari- illetve bányász-városokat, Diósgyőrt, Tatabányát, Komlót, Ózdot, Dorogot, Salgótarjánt és Sztálin...azaz Dunaújváros csapatait?! Ennek itta levét Szeged labdarúgása is a következő évtizedekben...-zárta szomorúan mondanivalóját Nagy Antal, a szegedi futball 120 éves történetének egyik legkiválóbb és leghűségesebb szegedi labdarúgója.


A hajdan oly népszerű piros-feketék már sohasem jutottak vissza az első osztályba, csak alacsonyabb szinten szerepeltek. Az 1977-es SZEOL-SZAK fúzió pedig sportjogilag, sportszakmailag egyaránt azt jelentette, a SZAK nagyszerű eredményeit a későbbi SZEOL AK illetve az utánuk következő szegedi alakulatok, mint hivatalos jogutódok vitték tovább! Hiszen a Szeged SC, a Szeged FC, a Szegedi EAC és az FC Szeged mellett még a legutóbbi NB I-es csapat, az 1999-es Szeged LC is a SZEOL-korszak óta tradicionálisnak számító kék-fekete színösszeállítást és a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert vezette be a sok vihart, fúziót és csődöt megélt szegediek számára!

De most még csak 1952-nél tartottunk, ahol a SZAK "kommunisták általi tönkretételét" követően immár a Szegedi Honvéd szaporította tovább a Tisza-parti futballsikereket!


A Szeged - a jogfolytonosságot tekintve - jubileumi 25. élvonalbeli idényében már az év elején hatalmas kupabravúrt könyvelhettünk el, hiszen az 1930-as MK-döntős szereplésünk után ezúttal az értékes 3. helyezést értük el az MNK-ban, miután a Szegedi Honvéd csupán a Buzánszky Jenő által fémjelzett Dorogtól szenvedett 4:2-es vereséget az elődöntőben! De a "szögedi" honvédek a bajnokságban is kivágták a rezet és az utolsó 3 fordulóban aratott 3 győzelmükkel a bravúrosnak mondható 11. helyezést megszerezve kiharcolták a bennmaradást az NB I akkoriban világklasszisokat, sőt, friss olimpiai bajnokokat is felvonultató 14-es mezőnyében!


Egy évvel később, 1953-ban pedig összejött egy újabb fantasztikus Tisza-parti gárda! Rendkívül értékes archív fotónkon is ők láthatók az azóta már teljesen leamortizálódott Felső Tisza-parti stadionban:

Természetesen addig is minden évtizednek megvolt a szegedi sikercsapata... A '20-as évek SZAK amatőrjei, a '30-as évek Bástya FC-je és a '40-es évek Szeged FC-je, Szeged AK-ja után a Szegedi Honvéd együttese is méltán kiérdemelte a fenti büszke címet!

Különösen 1953-ra alakult ki egy olyan ütőképes gárda, amely méltó ellenféllé vált bármelyik együttes számára és az akkor kiharcolt 8. helyezés volt a csúcs a szegedi honvédek életében!


Íme az 1953-as Szegedi Honvéd "aranycsapata": Palotai - Sipos, Mednyánszky, Bodzsár - Baráth, Macsali - Böjtös, Machos, Csáki, Rábay, Rózsavölgyi.

Ők verték meg például a világklasszis "gólzsák", Szusza Ferenccel kiálló Újpestet oda-vissza kétszer is 4:1 arányban!


S ezek után jött 1954... Az olimpiai bajnok és Európa Kupa-győztes magyar aranycsapat vb-ezüstérmének évében bizony, Szegednek is súlyos csalódást jelentett az az évad: újra csak a kiesés következett...

Igaz, ebbe a Honvédelmi Minisztérium is alaposan belejátszott! Annál az egyszerű oknál fogva, hogy sokak megdöbbenésére teljesen megszüntette - a bajnok Bp. Honvéd 100 %-os előtérbe helyezésével! - a Szegedi Honvéd támogatását, és valósággal lenullázták a Tisza-partiakat...

Így kényszerből a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a helyi Honvéd hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból átnevezett Szegedi Haladás szerepelhet - Wikipédia-szerkesztők, figyelem: jogfolytonossággal - tovább az NB I-ben.

De ez már egy újabb érdekes, sőt, rendkívül tanulságos fejezethez, a SZEAC-korszakhoz tartozik - a jubileumi 120 éves szegedi cikksorozatunk 8. "etapjában"...

Vitos György(Folytatjuk)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.04.16.