Napjainkban a szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgató, Adem Kapics által irányított Szeged-CSGA küzd rendszeresen azért, hogy elkerülje 8, azaz nyolc éven belül (!) harmadszor is az NB III-ba történő szégyenteljes kiesést... 1942-43-ban viszont megtörtént az, amire senki nem gondolt akkor széles e hazában: 11 évnyi megszakítás nélküli(!) NB I-es szereplést követően Szeged proficsapata búcsúzni kényszerült az első osztálytól! Ennek azonban valós tényeken alapuló súlyos, sőt, tragikus okai voltak és nem olyan szánalmasan nevetséges indokok, melyekkel Kapics és bőséges külföldi holdudvara (lenti fotónkon) "eteti" immár egy évtizede a szegedi szurkolókat...

1943 nyarán kiesett hát az NB I hosszú idő óta legstabilabb vidéki csapata, a Szeged AK! De vajon mi okozhatta ezt az óriási zuhanást?!

Először természetesen erre adunk konkrét, tényeken alapuló válaszokat, melyek korántsem olyan "panel-feleletek", amiket a "derék sportigazgató", Adem Kapics adott a 2013-as, majd a 2018-as gyalázatos kieséseket követően... No, persze, nem az NB I-ből történt búcsúkért kellett felelnie ill. magyarázkodnia, hanem...

...még leírni is fájdalmas, nemhogy átélni: Szeged öt éven belüli dupla(!!) NB III-as kizuhanását kellett "jól eladnia"...

S mint "minden hájjal megkent megélhetési focivezető" - a másik "szeol-volános lúzer", Halkó Pál Gézával ellentétben - ezt Adem Kapics "hathatós püspöki segédlettel" ugyan, de egyelőre "undorítóan jól" megoldotta...

E rövid kitérő után térjünk vissza az igazi FUTBALLHOZ, amikor Szeged első számú labdarúgó-csapata még valódi profi teljesítményekkel, komoly célokért küzdött, többnyire az NB I-ben, ritkábban pedig a másodosztályban! (Harmadik liga?! Ez "ademkapicsos plusz halkópálgézás fogalom" lett napjainkban, a XXI. század első két évtizedében..., A szerk.)

1941-42-re - amint azt a 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-sorozatom előző, 18. etapjában megírtam - bizony, összejött Szeged eddigi legjobb futballcsapata! Még az 1941 nyarán a Fradi és az Újpest mögött bronzérmet szerző alakulatnál is jobbak lettek!

Az akkor ugyancsak bajnok Fradit 5:0-ra és előtte az Üllői úton 3:2-re "letaglózó" Szeged csapata... Állnak, balról: Gyuris János, Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly (két későbbi világhírű mesteredzőnk!!) és a szegedi klubhűség csodálatos példaképe, Szabó Lajos.

De amilyen gyorsan összejött ez a kiváló erőkből álló Tisza-parti gárda, olyan gyorsan szét is vált a II. világháború kegyetlen időszakában, 1942-43-ban...

Az európai klasszisnak számító szegedi kapust, Tóth Györgyöt (archív fotónkon az ugyancsak sokszoros szegedi válogatott Baróti Lajos mellett jobbról), az akkori NB I legjobb kapusát a Budapesti Gamma FC szerezte meg!

Helyettese, a fővárosból igazolt Aknavölgyi viszont abszolút nem váltotta be az előzetes szegedi reményeket, sőt...

A legendás hírű, ex-MTK-s Cseh "Matyi" is visszament a fővárosba Szegedről, míg a másik válogatott egykori Hungária-játékos, Kis Kalkusz Károly vakbélgyulladás miatt meghalt a II. világégés vérzivatarában...

A kiváló fedezet, Lakat Károly (a későbbi olimpiai bajnok mesteredző) és a tankszerű - nem mellesleg 1938-ban már világbajnoki ezüstérmes! - középcsatár, Toldi Géza ( lenti fotónkon) a bajnok Ferencvárosba igazoltak, de Mester István ugyancsak eltávozott Szegedről...

S ez még nem volt minden! A magyar bajnokságok addigi legeredményesebb szegedi gólgyárosa, Kalmár György (lenti fotónkon az eddigi egyetlen NB I-es szegedi gólkirály!!) visszavonult az aktív sportolástól. Tette ezt azért, mert munkája - sport-és divatáru üzletet nyitott a Széchenyi téren - teljesen lefoglalta, majd háború lévén, őt is behívták kötelező katonai szolgálatra...

Így aztán az egykori NB I-es bronzérmes Szegedből ill. a Fradit is 5:0-ra(!!) elverő standard játékosok közül mindössze öten maradtak meg hírmondónak:

a szegedi klubhűség etalonja, Szabó Lajos és állandó társa, Gyuris János a hátvédsorból, Baróti Lajos (akit nem sokkal később ugyancsak katonai szolgálatra hívtak..) ill. Harangozó Sándor (a népszerű "Huru") a középpályáról, valamint minden idők másik nagy szegedi gólvágója, az ugyancsak válogatott Nagy Antal (archív fotónkon Tóth György mellett) a csatársorból...

Ilyen előzmények után nem a legjobb előjelekkel vágott neki a Szeged AK az 1942-43. évi NB I küzdelmeinek, de erről majd legközelebb, blog-sorozatunk 20. részében...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható...

(Külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/

https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/

Az eddigi, összesen már 19 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:

Vitos György,

a www.szeged1899.hu főszerkesztője,

( https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy ), valamint...

Forrás: Fotók: tempofradi.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.07.16.

Megdöbbentő tény, de immár több, mint 30 éve, hogy "derült égből villámcsapásként" tragikus autó-balesetben elhunyt az áldott emlékű Kaszás Gábor, az 1980-as évek legkiválóbb szegedi futballedzője...

"1990. február 21-én a Szeol AK élvonalbeli labdarúgócsapatának vezetőedzője, Kaszás Gábor Solt és Kecskemét között halálos közúti balesetet szenvedett. Még 43 éves sem volt... Korának egyik legtehetségesebb trénerére egykori szegedi pályaedzője, Szalai István ( sajnos, azóta már ő is elhunyt..., A szerk.), Kozma Zoltán csapatkapitány, valamint Orosházi László emlékezik Kaszás Gáborra..."

Egyébként mindhárman belekerültek a "Szegedi Labdarúgók TOP 30-a című, idén kiadásra kerülő, sorrendben a 31. sportkötetembe is! http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

"Az elmúlt negyven (mostanra már ötven..., A szerk.)  esztendőben az 1983/84-es NB I-es évadban szerepelt a legjobban szegedi labdarúgócsapat. A SZEOL AK akkor a 9. helyen zárta a pontvadászatot. A Tisza-parti városban úgymond kötelező szombat délutáni program volt a kék-feketék mérkőzéseire járni... (S nem párezren, mint manapság a gyönyörű Szent Gellért Fórumba, hanem 15-20.000-en!!, A szerk.)

A szurkolók szerették, sőt, imádták a csapatot, a fővárosból érkezett edzőért, Kaszás Gáborért pedig valósággal rajongtak. Termetére célozva (163 centiméter) a „Kicsinek” becézett tréner 1982 nyarán érkezett a nagy hagyományokkal rendelkező klubhoz, és az első évben azonnal felvitte az együttest az élvonalba, a következőben 9. lett, a harmadik évében viszont kiesett a társaság. A gárda az élvonalból, Kaszás Gábor a Szegedtől, a várostól búcsúzott. Rossz szájízzel, mégis maradandót alkotva...."

A SZEOL AK legendás, 1983-84-es csapata, állnak balról: Dudás Tivadar (szakosztályvezető), Kozma Zoltán, dr. Kováts Gábor, Hornyák Béla (kapus), Szabó Gyula, Újhelyi István (kapus), Repka János, Szélpál László, Zádori Gyula (technikai vezető). Középen: Weitner János, Gőgitz József, Takó Ferenc, Kaszás Gábor (vezetőedző), Orosházi László, Csölle János, Kutasi László, Pádár János (gyúró).

Guggolnak balról: Szalai-Dzsínó István (pályaedző), Somogyi József, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Segesvári Csaba, Tóth János, Pióker Sándor (gyúró).

 

– Ha akarnék sem tudnék rá rosszat mondani – emlékezett Szalai István, aki pályaedzőként segítette munkáját. – Természetesen ő volt a főnök, mégis mindig egyenlő partnerként kezelt, remekül kijöttünk egymással. Amikor elkerült Szegedről, hívott magával, örömmel mentem is volna, de aki ismer, az tudja rólam, hogy mekkora lokálpatrióta voltam, vagyok. Gabi nem sértődött meg, amikor megkapta a magyar utánpótlás-válogatottat, megint szólt, én pedig boldogan követtem. Korának egyik legtehetségesebb edzőjének számított, akinek szakértelmét még Mezey György és Mészöly Kálmán is elismerte. Tudott egy személyben zsarnok és a legjobb barát is lenni. A melóban nem ismert pardont, utána viszont együtt viccelődött játékosaival.

Amikor arra kértük „Dzsínót”, meséljen el egy közös sztorit, gondolkodás nélkül belekezdett:

– Kiadta a vezetőség, hogy a meccsek előtti estén kettőnknek el kell járnunk ellenőrizni a futballistákat. Emlékszem, Gruborovics Tibi volt a „célpont”... Bementünk a lakásba, erre mit látunk?! Annak ellenére, hogy a szertáros feladata volt, Grubó hazavitte, és otthont pucolta a focicsukáját... Gabi felém fordulva odasúgta a fülembe: „Na, húzzunk innen, nem megyünk mi sehová, csak égetjük magunkat”....

A SZEOL AK kiváló középpályása (aki később a Mórahalom edzőjeként is eredményesen dolgozott), Orosházi László büszke volt, hogy Kaszás Gábor játékosa lehetett...

– Fiatal edzőként, 35 évesen került Szegedre – mesélte Oros. – Emlékszem, elmentünk Csongrádra edzőtáborozni, elővette tábláját, és elmagyarázta, milyen játékot akar velünk megtaníttatni. Akkor már hat esztendőt lehúztam az élvonalban, de még életemben nem hallottam ilyesmit... Hihetetlen nagy stratéga volt, a kisujjában volt a szakma!! Mi, játékosok persze sokat hőbörögtünk, nagy háborúkat vívtunk vele. Érdekes, mindig neki volt igaza... Bárcsak jobban hallgattunk volna rá, nagyobb sikereket is elérhettünk volna!! Szakmaiságban megelőzte korát, motivált volt, fegyelmet tartott, a focival kelt, azzal feküdt!! A sírás kerülgetett, amikor értesültem a haláláról. Amikor az újszegedi sportcsarnokban az emlékére rendezett torna utáni vacsorán szemben ültem három gyermekével, Gáborral, Krisztiánnal és Péterrel, majd megszakadt a szívem...

A SZEOL AK csapatkapitánya akkoriban Kozma Zoltán volt. Annak ellenére, hogy a sikerekben igencsak bővelkedő pályafutása alatt számtalan kiváló edzővel dolgozott, Kaszás Gábort közülük is kiemelkedőnek tartja...

– A munka megszállottja volt, képezte magát, a nyolcvanas években saját pénzén külföldi csapatok edzéseit látogatta, vb-re utazott, és csak jegyzetelt, jegyzetelt… – emlékezett rá az egykori cséká. – Pompás képességekkel megáldott szakember volt, aki barátként tekintett játékosaira, és ez emiatt fordítva is működött. Könnyen szót értettünk egymással, ebben nyilván a csekély korkülönbség is segített. Ha megérdemeltük, mindig kiállt értünk, a vezetőinkkel szemben is, emlékszem, hiába győztük le telt ház előtt az Újpestet, a Vasast, a bajnok Rába ETO-t, az UEFA Kupa-döntős Videotont, a 8 válogatottal felálló Bp. Honvédot, s szerepeltünk jól, a többi csapathoz képest rosszul kerestünk... Ő bizony, odacsapott az asztalra!!  Az a típus volt... Bárcsak élne még a Kicsi…

Hááát, ezek után már nem is olyan egyértelmű az az előző részben leközölt Grubó-nyilatkozat, miszerint:"

- Az 1983–84-es szezon nagyon összejött, a következőben majdnem ugyanazzal a kerettel kizúgtunk... Átestünk a ló másik oldalára, Kaszás Gábor még rátett az edzésekre, azt hitte, így tudjuk majd tartani a formánkat... Több helyen előfordul az ilyesmi, az edző túlságosan belelkesedik... "

De hát ez a legszebb a világ legnépszerűbb sportágában, a futballban: egyazon témáról többen (még szakemberek és közvetlen főszereplők, a játékosok is) max. eltérő véleményekkel, homlokegyenest eltérő megállapításokkal tudnak előrukkolni!

Nem beszélve a fanatikus drukkerek ezreiről, de az már egy másik történet. Legközelebb Deák Ferenc, a népszerű Deka szegedi életútjáról olvashatunk érdekes sztorikat...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.07.11.

Elég változatos programmal indultunk útnak: kétnaponta partraszállás egy-egy egzotikus országban! Mindeközben a karibi óceánjárón is valósággal tombolt az ÉLET (így, végig nagybetűkkel)!! Egyedül csak a reggelig tartó bulizások után másnap kora délelőtt lehettünk kettesben...

Kellemes időtöltés két karibi szigetország között  az egyik Miamiból indult óceánjárón...

Sikeres partraszállás Montego Bayben!! Jamaica második legnagyobb városában...  (Az első természetesen a főváros, Kingston)

Minden este ilyen klassz helyeken vacsorázhattunk a karibi óceánjáró különböző éttermeiben...ja, és minden éjfélkor svédasztalos büfé várta a vendégeket! Jómagam egyet sem hagytam ki, ám az imádott párom bizony, sokszor kidőlt addigra...

Stuttgartból, az európai télből (decemberben túráztunk, anno...)  Atlantába, az ottani nyárias időbe repültünk ( jól látszik a ruhaviseletünkön...), hogy aztán pár nap múlva már (lásd lenti fotónkon)....

....a Kajmán-szigetek fővárosa, Georgetown érintése után önfeledten lubickoljunk az Atlanti óceánban! Ahová egy ottani rendkívül barátságos házaspár vitt el bennünket, miután angolul érdeklődtem a legjobb strandoló helyek iránt...

https://pixabay.com/hu/photos/search/kajm%C3%A1n%20szigetek/

Megkaptuk a tényleges választ! A fenti fotókon látható számos gyönyörű helyre is elvittek minket! Jómagam úsztam be a legmesszebbre, így még az ottani cápákkal is találkoztam...

De sokkal békésebbek voltak, mint a magyarországi "cápák" (gondolok itt Szegeden élősködő külhoni focis-vezetőkre vagy éppen az őket 0-tól 24-ig kiszolgáló "plagizálós tollforgatókra", Ámen.)... http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1772

Egyelőre maradjunk inkább a világ körüli útjainknál! Ezt követően az európai ill. afrikai, ázsiai strandok különleges hangulatát mutatom majd be, a korábban írt 20 részes utazási cikksorozatommal...

Vitos György

Forrás: Fotók: Stock Photos, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.07.04.