Nyílt levél Várkonyi Balázsnak!

Várkonyi Balázs (címlapfotón), tanár, könyv-szerkesztõ, újságíró...

Kedves Balázs! Lentebb olvasható a vadregényes, ám tiszteletre méltó pályafutásod... Megkülönböztetett témáid is voltak: a nemzeti-kulturális önazonosság, a népélet, a hitvilág, a szakrális néprajz....

De facto: a szegedi futballhistória teljes ismerete nincs a fentiek között az amúgy fölöttébb tapasztalt ill. "komcsi-gyűlölő" tollforgató nacionálédban! Az egyszeri ember csak kapkodja a fejét: hogyan is "csesztek ki" időről időre a baloldal híres-hirhedt képviselői Veled, a jeles tollforgatóval... De a szegedi futballhistória komplex ismerete sajnos, nem tartozik Várkonyí Balázs erősségei közé...

Mindezek ellenére - a koránál fogva - ő legalább komoly vitapartner lehet ebben!! Szöges ellentétben a szegedmás "megélhetési ill. kapicsos sportújságírókkal" (Kip-kopp... ill. Niko...), akik többnyire a plagizálásban jeleskednek e sorok írójával szemben is. Mivel utólag pótolták, ezért nem került jogi útra...

(Lásd: https://szegedma.hu/2018/05/boldog-szuletesnapot-szegedi-foci )

Várkonyi Balázs Vácott született 1949-ben.

Két patinás középiskolában, a győri bencéseknél és szülõvárosa gimnáziumában tanult.

A pécsi fõiskolán szerzett tanári képesítést.

1973-ban lett újságíró, rádióriporter, majd szerkesztőség-vezető.

A kádári idők utolsó éveiben ellenzékisége miatt eltávolították – ekkor a Szabad Európa Rádió munkatársa lett...

A rendszerváltás után az MTV-be került – a Horn-korszakban viszont ismét állását vesztette...

Balos időkben rendre a pályán kívül rekedt, ilyenkor könyveket szerkesztett...

De nézzük inkább a - fentebb említett értékes munkái miatt számomra nagyra becsült Várkonyi Balázs - 2021. június 26-án írt szegedi futballcikkét, melyben kiválóan keveri a korabeli - fölöttébb értékes - fotókat ill. "papdibalázsos citátumokat" a tárgyi tévedésekkel...

Íme néhány részlet a legfrissebb szegedmás írásából:

E jeles (ráadásul a rajongói portálunk által hivatalosan is levédetett!! http://www.szeged1899.hu/index.php ) csapatfotó alatt sincsen a mostani szegedmás-cikkben forrás-megjelölés... Ilyenkor szokott Kibédi Péter önmagából kikelve ordítani: "ott van lent, hogy magyarfutball.hu !!"

Csupán azt felejti el Adem Kapics egyik "imádója", hogy a jeles portál képviselői kifejezetten úgy tehették föl náluk is az ominózus Szeged AK-képet, hogy máig ott van a fotó forrása:

"Minden idők legjobb szegedi csapata! Az NB I-ben bronzérmes Szeged AK egy évvel később is 4. lett a legjobbak között és 1942 májusában a bajnok Ferencvárost 5:0-ra(!!) verte meg. Állnak balról: Gyuris János, az NB I-es gólkirály Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György (kapus). Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly, Szabó Lajos." Forrás: szeged2011.eu

(Amióta Kapicsék miatt pornóoldal lett belőle, azóta már - szerencsére... - http://www.szeged1899.hu a népszerű rajongói portálunk hivatalos neve!)

Ergo: Kibédiéknek is oda kell írni, hogy az általunk levédetett fotó mely honlap tulajdonát képezi!! Kérjük mielőbb pótolni szíveskedjenek ezt is!!

Kedves Peti! A forrás-megjelölés tudatos elhagyása sajnos, -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium ) újabb bűncselekmény tárgya!

De nézzük tovább az általunk is fölöttébb respektált Várkonyi Balázs szombati műremekét:

"Ritkán bevehető Bástya...

A SZAK történetében az idők során több névváltoztatás lezajlott, az első okát Papdi Balázsnak a Magyarfoci-portálon olvasható írásából tudtam meg..."

Khmmm... Csupán azt nem tudta Várkonyi Balázs (holott Kibédi Péter valószínűleg fölhívta a figyelmét a korábbi cikkeimmel, könyveimmel kapcsolatos ügyeinkre...), hogy lelkesen megemlített "druszája", Papdi Balázs az én külön engedélyemmel írhatta csak meg a magyarfutball.hu-s szegedi futballcikkét - ugyancsak forrás-megjelöléssel!!

Papdi Balázs barátom ezt most is, különös tekintettel a fenti tényekre, újra megerősítette. Hiszen - könnyen bizonyítható módon - szóról szóra, egytől egyig kimásolta a "100 éves a szegedi futball !" című - sorrendben a 9. sportkötetemből (lásd lentebb), ráadásul a könyvem címlapján is az ominózus csapatfotónk látható... - az alábbi mondataimat:

Íme Papdi Balázs "ismertetője" szóról szóra a Vitos-könyvekből, amit most Várkonyi Balázs is gyönyörűen plagizálva (a valódi forrás megjelölése nélkül!!) egy az egyben beidézett... (Csak nehogy a SzegedMa! plusz Déli Szó Magazin is "plagizáló idézést kapjon" valamelyik illetékes bíróságról...)

Tehát a szó szerinti idézetek a korábbi könyveimből:

"1926-ban az MLSZ kiírta az első országos profibajnokságot, nyolc budapesti együttes mellé a Szegedi AK-t és a Szombathelyt is besorolták. A két vidéki gárdát mint kiváló képességű és biztos lábakon álló együtteseket vették számításba. A Szeged a stabilitást bőkezű elnökének, Holtzer Tivadarnak köszönhette, aki az anyagi támogatás mellett sporttelepet építtetett az egyesületnek. Köszönetképp a csapat felvette a mecénás nemesi előnevét. A Szegedi Bástya jó ideig szinte törhetetlennek bizonyult: az első mérkőzésen, 1926. augusztus 29-én az újszegedi pálya zsúfolt lelátói előtt fölényesen, 4-2-re verte a híres Nemzeti SC-t, majd néhány héttel később az akkori bajnok Ferencváros is kapitulált Szegeden: 3-1!

A Bástya-idők legjobb, 5. helyezése után 1931 korszakhatár volt a szegedi foci történetében: a 11. hely után osztályozó, s a csapat kiesett a Profi Ligából. Mégis, a bukás után a Szeged FC néven újjászervezett együttes gyorsan magához tért, a másodosztályban 2. lett, így a Vasassal vívhatott osztályozót. Sikerült visszatérniük a felső osztályba, megkapaszkodtak, ráadásul a Magyar Kupában bronzérmet szereztek. Az 1934-35-ös évad az addigi legnagyobb sikert, a 4. helyet hozta, s ezzel indulási jogot is a Közép-Európa Kupában."

S az egyetlen önálló mondat Várkonyi Balázstól ebben a részben:

"A nemzetközi porondon ugyan sok babér nem termett, de tartást adott...."

Khmmm....Kedves Balázs! Ha az nem számít komoly nemzetközi eredménynek, hogy pl. Granadában vertük az akkor is első osztályú helyieket, "pariban voltunk" az akkor is világhírű Real Madriddal, legyalultuk 5:2-re itthon az akkori francia bajnokot, a Racing Parist, majd Párizsban is 3:3-ra mérkőztünk velük, a sokszoros bajnok és kupagyőztes Marseille otthonában pedig 1:1-re!!

De a prágai kupameccsünkön ugyancsak diadalmaskodtunk és a Rapidot is megvertük Bécsben, nos, ha ezek nem számítanak... (van még a gyűjteményemben 15-20 hasonló nemzetközi eredményünk), akkor, de csakis akkor - igazad van... (Hol vannak ezek a mai, Kibédiék-Nikóék által "imádott kapicsos Szeged" Taksony illetve Iváncsa elleni bravúrjaitól?!...)

S itt jön Papdi Balázs szó szerinti, a fenti ominózus könyvemből kimásolt idézete, még az alábbi neveket is pontosan ugyanabban a sorrendben (!!) hozta le, mint ahogy Te is:

"Ez hamarosan meglátszott. 1939-40-ben egyesületi csúcsot döntöttek – negyedikként zártak. Aztán a következő évben már érem is született: a 3. helyért járó bronz. A szegedi futballhősök: Tóth György, Szabó, Raffai, Ladányi, Baróti, Bertók, Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal, és mellettük szerepet kapott Polyák, Marosi, Lukács, Török, Lakat és Harangozó...

A szakmai közvélemény szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt.…"

Egy kis hiba a https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1260-citátum kimásolásában, mert azt már a könyvem alapján Papdi Balázs is a következő évi szegedi csapatra értette:

"A következő szezonban (1941-42) a SZAK továbbra is a csúcson maradt, sokak szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt..."

S hogy azért ne érje szó a ház elejét: Várkonyi Balázs zárásként egy "önálló sándorcsikaros betéttel" is jelentkezett:

"Volt egy ritka tehetség, aki Szegedről indult..."

(Kedves Balázs! Rengeteg ritka tehetség indult el Szegedről az elmúlt száz év alatt, erről szól a legújabb kötetem is:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729 ),

...és sajnos, nem itt érett legendává: a virtuóz jobbszélső, az őstehetség, Sándor Károly. Első egyesülete egy kiscsapat volt, a Móravárosi Kinizsi figyelt fel rá. Két év kellett aztán, hogy egy nagy együttes is fölfedezze, mégpedig az akkor tán második legjobb, az MTK. 1947-ben a 19 éves fiú megindult az országos hírnév felé: 379 klubmérkőzés, 75-szörös válogatottság, és szeretet övezte életút… Ő volt Sándor „Csikar”...

Bizony, ő volt!! De a legnagyobb fájdalom:

egyetlen NB I-es meccset sem játszott szegedi csapatban, szegedi színekben, sőt... Seregnyi olyan mérkőzése van, ahol sorsdöntő gólokat szerzett, s fantasztikus gólpasszokat adott a Szeged élvonalbeli csapatai ellen (helyszűke miatt nem sorolnám föl az összes derbit, több órát venne igénybe...), ráadásul még porig is alázták a Tisza-parti város akkori legjobbjait:

https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/35588

Többek között ezért sem kerülhetett be a fentebb külön is megemlített "Szegedi Labdarúgók TOP 30-a (1899-2021)" című - sorrendben már a 31. sportkötetembe...

Örömmel dedikálok Neked majd ebből egy tiszteletpéldányt, hiszen a "szegedmás könyvrecenziót" kizárólag Tőled vagy Kapitány Gergely Főszerkesztő Úrtól várnánk el és nem a fiatalabb, "sportos-plagizálós kollégáidtól"...

Krónikási tisztelettel:

Vitos György

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.27.