A Szegedi AK volt az első klub...

1977-ben, amikor először olvashattuk a hivatalos SZEOL SC-SZAK fúziót követően a SZEOL AK, a "Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub" nevét?!

Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg NB 1-es szereplését a Tisza-parti gárda?!

Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?!

Bizony, jóval előbb !!

Idestova 127 (!!) évvel ezelőtt, 1899. május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, később a "komcsik jóvoltából" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet, majd Szegedi Petőfi...) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban Kitartás Egyetemi Atlétikai Club, Sz. Haladás, SZEAC)!

Ezáltal az összes előd-klubnak az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat korábbi kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó-csapatának dicsőségekkel teli NB I-es eredménylistáját!

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE)...

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén, konkrétan 2026. május 22-én (pénteken) immár 127 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt... – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett és a csapat meg sem állt az NB III-ig... Akkor először, ám Kapicsék-Halkóék ezt a szégyenteljes harmadosztályba történő kiesést 2013 - 2018 között háromszor egymás után megismételték!! Az NB I-es ígéretek helyett...

Visszatérve a legutóbbi első osztályú szegedi csapathoz...

...a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán által vezetett Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer fölküzdötte magát az első osztályba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Még leírni is fájdalmas: a Szegedet - országos megdöbbenésre - az NB I-es szezon kellős közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte az élvonalból, s egyúttal a magyar ill. európai futballtérképről...

Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa!! A DVSC pontosan akkor, 1999 végén ment ugyancsak súlyos csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – a fociimádó Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a népszerű "Lokit"!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja vagy "kapicsosan feléli" az egyesület pénzét, a magyar államtól újabban bőséggel kapott milliárdos támogatásokat, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba !!

Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a néhány éve megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címüket is megünnepelhették - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a kőkemény milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett !!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város régóta regnáló baloldali vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról...

Ők - mármint a debreceniek... - bizony, felismerték: a világ messze legnépszerűbb sportágában még mindig komoly igény, több ezres, esetenként több tízezres érdeklődés generálható Magyarország nagyvárosaiban(!!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is fölverekedték magukat 2003 nyarán.

Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a Tisza-parti város fanatikus drukkereinek...

1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását...

Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen tönkretétele, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes helyi fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát... Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori vezetőik ellen bírósági eljárások, büntető perek indultak milliárdos csődbűntett és egyéb visszaélések miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az akkor épp NB I-es DVTK-hoz...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék voltak a legfőbb ellenzői az 1899-től eredeztetett szegedi futball teljes körű egységesítésének, ami még napjainkig is tart...) felnőttszinten semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni.

Egyetlen NB II-es "mélyrepülést" - 2017-ben szégyenteljes 20. helyezéssel - kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott a "volános klub", és sajnos, ezt tette egészen 2019 nyaráig, amikor a "lúzer ügyvezetőjük", Halkó Pál Géza végülis megszüntette NB III-as felnőttcsapatát... Újabban az FK-hoz próbált betagozódni, egyelőre igencsak kevés kézzel fogható sikerrel, lásd a SZEOL-FK Szeged 2026-os kiesését a megyekettőbe...)

Róla (Halkó Pál Gézáról...) és a 2011 óta kiválóan élősködő Adem Kapicsról nyilatkoztak az egykori legendáink "húsbavágó öszinteséggel", íme:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1398

Ám a szegedi futball immár két és fél évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ Csongrád vármegyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán...

Újabb helyi együttes alakult hát, ezúttal az 1899-es identitásunkat ismét fölvállaló és alapszabályába foglaló KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kisteleki TE jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben.

Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt - az 1899-től eredeztetett TRADÍCIÓK TUDATOS plusz EMOCIONÁLIS FELVÁLLALÁSA MELLETT !! -, hogy egy-két éven belül már a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – lehetőségeihez mérten teljes joggal!

Új stadion már van, de igazi, NB 1-be törő csapat még nincsen...

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 127 éves  szegedi futballhistória...

A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba, Kun-Szabó Tibor, Kántor Ferenc) ezúttal is - nagyon helyesen - a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét...

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával fölöttébb jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a "halkós" Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna!

Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a komoly likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata.

De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úrék által avanzsált vezetőkkel "megerősítve" (Adem Kapics "külhoni" sportigazgató, Bánki József, akkori "Fradista sajtófőnök", Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

De az akkori dokumentumok is egyértelműen bizonyítják, hogy a KITE-Szeged HIVATALOS JOGUTÓDJAKÉNT!!

S ezt TAGADJÁK LE ÚJABBAN A "MÚLT-GYALÁZÓ ADEM KAPICSÉK, PÜSPÖKI ÁLDÁSSAL TÁMOGATVA"...

(SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT A TISZA-PARTI DRUKKEREK EZREIRE NÉZVE, HA EZT MAJD HOSSZÚ TÁVON IS - erkölcstelenül - MEGTEHETIK ! Arcpirító módon "külön választva magukat" a ténylegesen is JOGELŐD KITE-Szegedtől:

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1260 )

Visszatérve a jogelőd KITE-Szegedből létrejött ill. "az 1899-től eredeztetett futball-múltunk megtagadásával átalakított" Szeged 2011-re...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében az akkori NB III-ból feljövő Kisvárda elleni szégyenletes osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Fájdalom, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat kereken fél tucat, azaz hat(!!) hosszú bajnoki idényre - a krónikus és szánalmas szegedi pályahiány ill. a távozásukat már akkoriban is követelő fanatikus drukkerek miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres szurkolótáborát...

Aztán hat és fél évnyi gyötrelmes távollét után az újonnan felépített - s a nagyon várt "Baróti Lajos-stadion" HELYETT "átnevezett" Szent Gellért Fórumba 2019 szeptemberében megtörtént a visszatérés!

Az viszont mára szomorú sporttörténeti ténnyé alakult: az Adem Kapicsék által oly sokszor beígért NB I helyett az NB III-ba szégyenteljesen másodszor is (!!) kizuhanó, de végül legalább az NB II-be visszajutó csapattal  kezdtünk "új életet" - tény, hogy még mindig a "szegedi futballból immár 15., azaz tizenötödik (!!) éve kiválóan megélő" Adem Kapics szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgatóval plusz a pereputtyával és csókosaival... - a luxushotellal együtt több, mint 20 (!!) milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...

Így aztán tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen az 1920-as évek elejétől az 1980-as, 1990-es évekig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban egészen más volt itt a helyzet!

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint 50-szer(!!) szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, sőt, 1925-ben a fotónkon is látható - az akkori Magyar Kupával egyenértékű - Corinthian Kupa-győztesek (2:0-ra nyertek a válogatott Solti Mihályék a DVSC elleni debreceni fináléban)!!

Majd legelőször az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a SZAK-ból alakult Szegedi Bástya FC is alapítótagnak számított.

A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult!

1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát.

Egy évvel később, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek a debreceniek mögött, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el a hazai ill. nemzetközi porondon - a Közép-európai Kupától a Real Madridon, Párizson át egészen a Slavia Prágáig és a bécsi Rapidig!

A csúcsot az 1940-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben!

Egy évvel később, 1942 tavaszán pedig a 35 találattal máig vidéki csúcstartó (!!) szegedi gólkirály, Kalmár György vezérletével a bajnokrekorder Ferencvárost is 5:0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként (archív csapatfotónk feljebb).

A háború után, 1946-ban ugyancsak bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá a már említett seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapások után később a ’60-as évekbeli Európa-hírű SZEAC verte el Brassóban Románia nagyválogatottját 1:0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Baráth, Hajós, Nemes, Reményik által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (archív fotóinkon tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC ill. Nemes István közel 30.000 fanatikus drukker előtti parádés gólja látható a sok közül)!

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1438

A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel!

Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek, no, meg a Vasas elleni 1986-os Magyar Kupa-elődöntőre...

Mint ahogy az áldott emlékű  Szalai "Dzsínó" István (lenti fotónkon balról az első!) vezette 1990-91-es, majd 1991-92-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...