Akkoriban a magyar futball még a világ legjobbjai közé tartozott (1934-ben pl. vb-negyeddöntőt, míg 1938-ban világbajnoki döntőt is vívhatott nemzeti tizenegyünk!!), így szinte sorjáztak a külföldi meghívások a hazai klubjaink előtt.

S mivel profi-csapatainknak a létfenntartásukhoz rengeteg portyára, ezáltal nemzetközi összecsapásra volt szükségük, a Szeged FC is több tucatnyi meccset játszhatott évente rangos külföldi alakulatok ellen! Helyszűke miatt ezúttal csak néhányat emelnék ki közülük…

1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent  Románia - sokak szerint minden idők egyik legjobb - nagyválogatottja ellen!

S a hab az akkori "szegedi futball-tortán": a diadalmas román portyát veretlenül (!!), egész pontosan 7 nemzetközi meccsükből 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (első címlapos ill. második fotónk éppen ezt illusztrálja, a lentinél érdemes azt az önfeledt örömet is vizsgálni, amely a legutóbbi 20 "kapicsos-halkós fociévünkben"  bizony, alaposan elkerülte az itteni drukkereket... A szerk.) !

Az 1933/1934-es idényben egy nagyszerű francia túrát is elkönyvelhettünk a Tisza-parti gárda részéről !

Ahol többek közt 1:1-re végeztünk Marseille-ben, a két magyar világklasszis válogatottal, az Eisenhoffer–Kohut-szárnnyal felálló sokszoros bajnok és kupagyőztes  Olympique Marseille együttesével!

Majd 2:2-re játszottunk Montpellierben, az ugyancsak első osztályú klub ellen, továbbá...

...bizony, 40.000 néző (!!) előtt 3:3-ra végeztünk Párizsban, az 1935-36-os  francia bajnok és kupagyőztes, az osztrákok akkori világklasszis “csodakapusával”, Rodolphe Hidennel (fotónkon) kiálló Racing Paris, a mai Paris SG legendás elődei ellen!!!

Ráadásul a svájci Lausanne-ból leigazoltuk a Szegedről elszármazott és gólrekorder Kalmár Györgyöt (fotónkon), aki később igazi legenda lett Szegeden!

Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg három pesti topklub (Ferencváros, Újpest, MTK-Hungária) és a Debreceni Bocskai mögött  az élvonalbeli pontvadászaton!

Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:

Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mostani fiatalabb generációknak szinte "kínaiul hangzik"…

S ennek az 1934/1935. évi I. osztályban már meg is lett a kézzel fogható eredménye!

Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest- Fradi – MTK mögötti 4. helyet) és a legelső nemzetközi tétmérkőzéseket - amolyan vérbeli európai kupameccseket... - 1935 nyarán!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.25.

Abszolút hihetetlen a mai "halkópálgézákon és ademkapicsokon felnőtt " generációknak, élükön a Szeged Ultras kiváló vezéreinek felfogni és értelmezni a kőkemény tényeket...

Miszerint az egykori Szeged FC  exkluzív proficsapata 1932-től megszakítás nélkül éppen tizenegy(!!) bajnoki idényt töltött el labdarúgásunk legelső vonalában!!

Mai szemmel nézve ez tényleg szinte hihetetlen, ráadásként seregnyi válogatott szegedi játékossal, NB I-es bronzéremmel, számtalan értékes helyezéssel és... Párizstól, Madridon, Bécsen át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”.

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 121. évében járó szegedi labdarúgás 35. szezonja, az 1932/1933-as – élvonalbeli újoncként – egy előkelő nyolcadik helyezést hozott a Bástyából átszervezett Szeged FC-nek.

Íme a legendás Szeged FC NB I-es és újoncként a 8. helyen végzett proficsapata! Állnak balról: Stein Sándor klubvezető, Raffai-Riesz, Stemler, Kalmár György (a későbbi szegedi NB I-es gólkirály!), Gyarmati-Gyurcsó János (a későbbi legendás SZEAC-edző, Nemes Istvánék "mágusa"!), Korányi II. Mátyás, Pálinkás József kapus (mindketten sokszoros szegedi nagyválogatottak lettek!), Sirály, Bognár, Grósz, Polyák Gyula (ugyancsak majdani kiváló NB I-es szegedi edző!), Havas és civilben az éppen akkor sérült Bertók Pál látható.

S az újoncként kivívott NB I-es 8. helyezést pár év múlva még értékesebb sikerek követték! A hazai ill. nemzetközi porondon egyaránt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.23.

Az 1930/1931-es idényben már – Geszti Péter "rapes stílusában" - jöttek a gondok, a számlák meg a gondnok...

Bizony, jött a legelső kiesés és névváltozás...

A Bástya FC ugyanis - sorrendben az ötödik élvonalbeli idényében - a 11. lett az akkoriban is csak 12 fős első osztályú mezőnyben, így osztályozóra kényszerült a II. ligából feljövő Miskolci Attilával, amely során itthon még 3:1-es győzelmet aratott a csapat, ám idegenben 1:4 lett oda, ami kiesést eredményezett…

Ha ekkor előre tudták volna, hogy ezt még hány hasonló szereplés fogja követni a szegedi futball  első száz évét felölelő történelmében... De az elmúlt 20 esztendő "szegedi futball-nihilljét" tekintve a fiatalabb generációknak (így a Szeged Ultras kiváló vezéreinek, Ács Ottónak, Márta Gergőnek vagy Spigut Tamáséknak ) fogalmuk sincs arról, mit is jelent 51 idényen át NB I-ben harcolni, olykor onnét kiesni, mivel az elmúlt dicstelen 20 évben csak egyszer (!!) volt NB I-es a Szeged, ám akkor is becsődölt fél szezont követően... De térjünk vissza abba a korba, amikor még tényleg voltak igazi, az első osztály szintjét maximálisan megütő szegedi labdarúgó-csapatok és nem "kapicsok-kikitymáriók vagy épp halkópálgézák osztották az észt"...

Az 1931-es kiesés nyomán a rendkívül csalódott névadó, Bástyai Holczer Tivadar az idény végén befejezte tulajdonos-szponzori tevékenységét, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a legendás alakulat!

De 1931/1932-ben három agilis szegedi sportember, a régi SZAK-isták (Figyelem, mai "okosok"! Emocionális kötődés, s a múlt tisztelete, elfogadása nélkül nincsen továbbfejlődés!, A szerk.), Stein Sándor, Beck Pál és Vér György gyorsan újjászervezték a csapatot – ezúttal már Szeged FC néven -, amely a Profi Liga 2. osztályában a Soroksár mögött ezüstérmet szerezve és a Bp. Vasas elleni osztályozót megnyerve (3:0, 0:2) úgymond “lendületből” visszajutott az élvonalba! Abszolút nem úgy, mint az 1989-es Vasas elleni "híres-hírhedt" másik osztályozón...

S ettől számítva megszakítás nélkül (!) éppen tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata (címlapfotónkon az 1932-33. évi kiváló erőkből álló NB I-es alakulat!) az akkoriban még sikert sikerre halmozó - pl. már 1938-ban is világbajnoki döntős - magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és Bécstől, Madridon, Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”…

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.21.