Az 1926-tól elindított KK 1935. évi bevételei több klubnak igen szép hasznot hoztak: a bécsi Austria vezetett 140.000 pengővel, majd a Sparta-Slavia cseh duó következett 70-80.000 pengős haszonnal. Ezután jött a Ferencváros mintegy 40.000 pengővel. S ugye, az akkori sláger szerint "havi 200 pengő fixxel, az ember könnyen viccel(t)"...

Talán az 1935. évi KK-döntős Ferencváros életében volt a leg­fontosabb a kis "tartalékvagyon" megszerzése, mint más helyi riválisnál vagy kül­földi egyesületnél, hiszen az akkoriban is rendkívül népszerű Fradi szinte kizárólag a fanatikus közönségének fillérjeiből tartotta fenn magát. Akkoriban a 40 ezer pengővel a takarékban nyugodt szí­vvel tekinthetett az újabb bajnoki ill. KK-szezon szezon elé. A KK-t többek között ezért is alapí­tották …

A jó üzlet ellenére volt egy csapat, amely 1935-ben is húzódozott a KK-ban való indulástól. A torinói Juventus vezetői kérték a szövetséget, hogy ne kelljen a KK-ban indulniuk.... Indokaik: nincs elég emberük, fáradtak a bajnokság megnyerésétől, stb.... Az olasz szövetség azonban kimondta, hogy a mindenkori bajnokcsapatnak kötelessége a KK-ban elindulni a 2.-3. és 4. helyezettekkel, azaz az Inter Milánnal, a Fiorentinával és az AS Romával együtt!

S akkor nézzük az 1935-ös KK első fordulójának történéseit szegedi szemüvegen keresztül!

1935. június 16. Szeged, 5.000 néző. Jv: Mies (Ausztria)

SLAVIA – SZEGED FC 4-1 (2-1)

Góllövők: Kopecky, Kopecky, Bognár, Kopecky, Bradács

Slavia: Vojta-Klus, Daucsik-Vodicska, Csambal, Krcsil-Hermanek, Ko­pecky, Bradács, Puc, Vytlacyl

Szeged: Pálinkás-Miklósi, Raffai-Gyurcsó, Somogyi, Bertók-Korányi II, Bognár, Vastag, Mester, Berecz

Citátum az akkori Nemzeti Sportból:

"A Szeged FC nagy ambí­cióval készült erre a mérkőzésre, ám megártott neki, hogy nagyon respektálta nagynevű ellenfelét és emiatt elidegeskedte a mérkőzést... Az elején az ismeretlen környezetbe került Slaviát könnyen meglep­hette volna, de a két vezető Slavia-gól után már nem sok reménye lehetett a győzelemre."

Fischer Mór dr., a KK helyi ellenőre: — A szegediek idegesen játszottak. Különösebb jelenteni valóm a kupabizottság előtt nem lesz. A reális eredmény szerintem 3-1 lehetett volna...

A szegediek első KK gólja egyébként fejesből született: a 30. percben Bognár Kálmán közelről, védhetetlenül talált a kapuba.

1935. június 23. Prága, 10.000 néző. Jv: Pozzoni (Olaszország)

SZEGED FC – SLAVIA PRAHA 1-0 (0-0)

Góllövő: Mester István

Szeged: Pálinkás-Miklósi, Raffai-Gyurcsó, Somogyi, Bertók-Korányi II, Bognár, Vastag, Mester, Berecz

Slavia: Vojta—Klus, Daucsik—Vodicska, Csambal, Krcsil—Hermanek, Kopecky, Sobotka, Puc, Vytlacyl

A Nemzeti Sport-tudósításban pedig az alábbiakat olvashattuk:

"Prágában is fellobbant a magyar virtus! A Szeged reménytelenül ment a küzdelembe, mindenki elparentálta. Az volt az általános vélemény, hogy könnyű zsákmánya lesz a Slaviának és — otthonában megverte a csehszlovák bajnokot! Sokszor nem látszott utópiának, hogy a továbbjutást is kiharcol­ják! Ez annál könnyebben sikerülhetett volna, mert a Slavia észrevehetőleg lebecsülte ellenfelét..."

Loss, a Slavia főtitkára: — A Szeged harcos csapat, de játszani is tud... A győ­zelmet feltétlen megérdemelte!

Villányi Armand, a Szeged FC ügyvezető elnöke: – A II. félidő egy részé­ben olyan fölényben voltunk, hogy a rutinos Slavia egészen megzavarodott. De nem volt szerencsénk. Bognár holtbiztos helyzetben hibázott, Vastag pedig szin­tén holtbiztos helyzetben — az olasz bí­ró szerint — lesre futott... Ha ez a két gól bent van, akkor talán még a továbbjutást is kiharcoltuk volna Prágában. . .

TOVÁBBJUTOTT: A SLAVIA (4-2)

Az első forduló Ferencváros-AS Roma párharca kiemelkedett a többi közül (8-0 és 1-3), mellette néhány érdekesebb eredmény:

június 18. Bécs: Sparta – Vienna 1-1
június 22. Prága: Sparta – Vienna 5-3

június 16. Plzen: Juventus — Viktória Plzen 3—3
június 23. Torino: Juventus — Viktória Plzen 5—1

június 16. Brünn: Zsidenice — Rapid Wien 3—2
június 23. Bécs: Zsidenice – Rapid 2-2

június 16. Milano: Austria — Ambrosiana (ma Internazionale) 5—2
június 23. Bécs: Austria — Ambrosiana 3—1

TOVÁBBJUTÓK: a SPARTA (6-4), a JUVENTUS (8-4), a ZSIDENICE (5-4), és az AUSTRIA (8-3)

Végezetül a teljes sorozat a számok és csapatnevek tükrében...

Nyolcaddöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
FC Admira Wacker Mödling	4–9	MTK Budapest FC	3–2	1–7
FC Viktoria Plzeň	4–8	Juventus FC	3–3	1–5
First Vienna FC	4–6	AC Sparta Praha	1–1	3–5
Újpest FC	3-6	ACF Fiorentina	0–2	3–4
SK Rapid Wien	4–5	FC Zbrojovka Brno	2–2	2–3
AS Roma	3–9	Ferencvárosi TC	3–1	0–8
Szegedi AK	2-4	SK Slavia Praha	1–4	1–0
FC Internazionale Milano	3-8	FK Austria Wien	2–5	1–3

Negyeddöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
MTK Budapest FC	2–4	Juventus FC	1-3	1–1
AC Sparta Praha	8–4	ACF Fiorentina	7–1	1–3
FC Zbrojovka Brno	5-8	Ferencvárosi TC	4–2	1–6
SK Slavia Praha	2-21	FK Austria Wien	1–0	1–2

• ¹ Mivel az összesített eredmény 2–2 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, melyet 5-2-re az Austria Wien nyert meg.

Elődöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
Ferencvárosi TC	6–5	FK Austria Wien	4–2	2–3
AC Sparta Praha	3–32	Juventus FC	2–0	1-3

• ² Mivel az összesített eredmény 3–3 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, melyet 5-1-re a Sparta Praha nyert meg.

Az 1935. évi KK-döntő:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
Ferencvárosi TC	2–4	AC Sparta Praha	2–1	0–3

Ami a lényeg: az akkori Szeged FC a Juventussal, Romával, Interrel, Fradival, Újpesttel, Rapiddal (stb, stb...) - egy szinten!!!

S az azóta már 13-szoros BL(BEK)-győztes Real Madrid még csak ezután következett!!

Igen-igen, kedves "halkópálgézákon-ademkapicsokon felnőtt" mai drukkerek: legközelebb már egy Real Madrid-Szeged FC nemzetközi összecsapásról számolhatok majd be - számos egyéb érdekesség mellett...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.28.

Forrás: mtkbudapest.hu, Zádor Péter
Készült: 2020.01.27.

S íme a jó öreg KK története - dióhéjban...

Az I. világháborút követően színvonalas futballmeccsek keretében indult útjára a nagy európai kupák, a BL (BEK), a KEK ill. az Európa-liga (előtte VVK, EVK, UEFA Kupa) legendás hírű elődje, a Közép-európai Kupa (KK)!

Ez volt az első olyan olyan nemzetközi trófea, amelyért évről évre több nemzet legjobb klubcsapatai versengtek folyamatosan a végső győzelemért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a professzionális nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, míg 1926 nyarán - biztosan emlékszünk a 120 részes cikksorozatunkban taglalt Szegedi Bástya FC akkori színre lépésére! - alakult át profivá a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság is.

Azt megelőzően a Monarchián belül sok meccset vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak a magyar, az osztrák és cseh klubok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó (fotónkon), a legendás "Wundermannschaft" vezetőjének, egyúttal az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták a legelső Közép-európai Kupát, melyen a profiligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Ráadásul a világ akkori futball-hatalmainak legjobbjai indulhattak harcba a rangos trófeáért, erre még lentebb  részletesebben is kitérünk...

Az 1927. évi legelső győztes a csehszlovák rekordbajnok Sparta Praha volt, de kiválóan szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban például a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte az akkoriban a mostani Bajnokok Ligájával egyenértékű trófeát!

Ezt követően főleg az osztrák (Rapid, Vienna, Austria) és a legjobb olasz csapatok (pl. a korábbi 7-szeres bajnok Bologna FC) hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre inkább nőtt!

Először a délszláv államok csatlakoztak (jöttek a "jugók"...), majd 1929-ben helyettük rangos olasz klubok (pl. Juventus, Internazionale-Ambrosiana, AS Roma, Bologna, Lazio, Fiorentina, AC Milan, Torino) szerepelhettek a tornán.

Abban az időszakban a világ legerősebb országai indították csapataikat a kupában! Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák - nem mellesleg vb-elődöntős - „Wundermannschaft”-ról sem...

1936-ban újabb változás történt, az Anschluss miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2-2 magyar, olasz és csehszlovák, valamint 1-1 román ill. jugoszláv gárda kvalifikálhatta magát. Újabb magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a KK-t! Ráadásul az 1939-es fináléban az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt...

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román klub részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de a nagy érdeklődéssel várt összecsapásra már nem került sor, mivel időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került...

A kupasorozatot 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új európai nemzetközi kupák, a BEK, a KEK és a VVK...

Különösen 1956-tól kezdve esett vissza a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját és beindult a Puskás "Öcsi" által fémjelzett Real Madrid sikersorozata...

De azért a hatvanas-hetvenes években is szép számmal örülhettünk a Bp. Honvéd, a 6-szoros győztes Vasas, az MTK, sőt, még a Tatabánya kupasikereinek is!

Az 1980-as évekre viszont megváltozott a KK: akkoriban már nem az egyes országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály bajnokai... (ekkor, 1981 nyarán került erősen látótérbe egy SZEOL AK - AC Milan oda-visszavágós KK-párharc is..., A szerk.)

Aztán a közel hét évtizedes múltra visszatekintő Közép-európai Kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv - ma már bosnyák - FK Borac Banja Luka lett...

S ilyen rangos KK-históriát követően jöjjön hát az 1935. évi Közép-európai Kupa teljes története - a legendás és válogatottakkal teletűzdelt Szeged FC kupaszereplésével együtt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: huszadikszazad.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.26.