Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2026/27

időpont:

2026. 10. 24. szombat, 17:00

csapatok:

Szeged

x

DVTK

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

16 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Az idén júniusban elindult 52 részes centenáriumi cikksorozatunk 16. fejezetében ezúttal az első osztályban pontosan 100 éve (!!!) rajtolt Szegedi Bástya (a legendás SZAK akkori proficsapatának) 1930-31-es kiesése után a hivatalos jogutód Szeged FC immár zsinórban a TIZEDIK, konkrétan az 1941 - 42-es élvonalbeli szerepléséről írunk!

Plusz a legelső szegedi NB 1-es gólkirályról, Kalmár Györgyről is !!!


A Bástyából lett Szeged FC  a Profi II. Ligában kezdett, de onnét
veretlenül (!!) jutottak vissza az első osztályba, ahol aztán megszakítás nélkül 11, azaz tizenegy idényen át (!!) sikert sikerre halmoztak a hazai és nemzetközi porondon egyaránt !

Örök mottónk...

Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő...
...kapicsos-püspökös focivezetés !!

De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk őket" és tényleg visszaszerezzük az 1899-től eredeztetett értékeinket!

A teljes és újra egységesített szegedi futball-identitásunkat, Ámen...


 

SZEGED 15. ÉLVONALBELI IDÉNYE:

1941–42-ben néhány ponton múlt a
4. helyezett Szeged AK bajnoki aranyérme…

 


Újabb nevezetes évad volt az immár 127 éves szegedi labdarúgás történetében!

Igaz, ezúttal „csak” a 4. helyet szerezte meg a Tisza-parti gárda az NB 1-ben...

(azért az "idézőjeles csak", mert a 16. éve itt élősködő és a semmiért is súlyos NER-es milliárdokat elsíboló püspökös-kapicsos focivezetés még mindig fényévekre van ettől...)

...mégis az összeszokottságot, a játék színvonalát tekintve arra az 1941-42-es bajnoki idényre re jött össze Szeged történetének eddigi legjobb csapata.

Íme a címlapos archív fotónkon is látható, válogatott klasszisokkal teletűzdelt csodálatos Tisza-parti gárda:

Tóth György – Szabó, Kis Kalkusz, Gyuris – Baróti, Lakat – Bognár, Harangozó, Kalmár György, Toldi, Nagy Antal.

Nagyszerű szegedi győzelmekkel indult a bajnokság...

Az „örök” rivális Szolnoki MÁV-ot 4:2-re, a Diósgyőrt 6:4-re, az Újvidéket 9:2-re (!!), a Kolozsvárt 8:1-re (!!), a városi rivális Szegedi Vasutast ugyancsak 8:1-re verték akkoriban a szegediek!

A Csepel, az Újpest, a Szolnoki MÁV, a Szeged AK, a Nagyvárad és a Ferencváros messze kiemelkedett a mezőnyből, ők hatan késhegyre menő küzdelmet vívtak a bajnoki címért!

Az őszi idényzárót – 1941. december 7-én – az Üllői úton vívta a Szeged...

Az eredmény – nem kis meglepetésre – 3:2 lett a Tisza-partiak javára!

A vérbeli rangadón a ferencvárosi és egyben világbajnoki ezüstérmes Sárosi György még büntetőt is hibázott...

Az őszi bajnok szegedi győzelmével a Csepeli WMFC lett. A második helyen az Újpest, a harmadikon pedig a Szeged AK végzett!

Fél szezon után a góllövőlista első helyén holtverseny alakult ki.

A szegedi Kalmár György (lenti fotónkon még a francia élvonalban is rúgdosta a gólokat!!) és a ferencvárosi Finta egyaránt 15-15 góllal álltak az élen.



Kalmár György előtte a világhírű, később kétszer is BEK-döntős Stade Reimsben, a guggolók közt jobbról a második...



Majd 1942 tavaszán folytatódtak az elsöprő arányú szegedi győzelmek!!

A Gammát 4:2-re, a Diósgyőrt 3:1-re, a Bp. Lampart együttesét 8:0-ra (!!), az Szegedi VSE-t 4:1-re és a Bp. MÁVAG-ot 6:2-re (!) verték a szegediek.

Bizony, Kalmár Györgyék „futószalagon” rugdosták a gólokat, mégis a bajnokság során 7 (!) tizenegyest hibáztak...

Ebből hat büntető bizony, pontot ért volna, a plusz hat pont pedig a Szeged bajnoki címét is!

Egy drámai kihagyott büntető története a hét közül...

Nagyváradon játszott óriási rangadót a szegedi csapat az 1944-ben már magyar bajnok NAC csapata ellen, szakadó esőben, nagyon sáros pályán...

A Szeged Kalmár György és a Ferencvárosból igazolt vb-ezüstérmes Toldi Géza (lenti fotónkon) góljaival 2:0-ra vezetett a félidőben, de szünet után két tizenegyessel egyenlített a NAC...



Toldi Géza egyik vb-ezüstérmes fotója...


Visszatérve a nagyváradi rangadóhoz...

A 88. percben aztán újabb tizenegyes, de ezúttal a Szeged javára! Harangozó, a népszerű „Huru” helyezte a labdát a tizenegyes pontra, de közben nem vette észre, hogy a Nagyvárad rutinos középhátvédje, Mészáros teljes erővel belenyomta a labdát a sárba. A technikás Harangozó helyezni akarta a „bőrt”, ám a sárba nyomott labda éppen hogy elgurult a kapuig és a kapus könnyű zsákmánya lett…

Így maradt a 2:2, holott itt is győzelmet érdemelt volna a bajnokaspiráns Szeged!

De Kalmár György továbbra is nagy erővel rugdosta a gólokat!

Az 1942-es tavaszi szezon elején ugyan öten is megelőzték a szegediek vérbeli középcsatárát, ám később megint „erőre” kapott...

A Bp. Gamma elleni 4:2-es mérkőzés mind a négy gólját ő szerezte ("MESTERNÉGYES"...), sőt, többször volt eredményes a Lampart, a MÁVAG és a Kolozsvár ellen is.

Majd 1942. május 17-én került sor a Ferencváros elleni "csúcs-rangadóra", amely szenzációs szegedi sikerrel zárult!
Az újszegedi SZAK-pályán, több, mint 6000 néző előtt a Szeged csodálatos játékkal, 5:0 arányban lehengerelte a Fradit!

Kalmár György
ismét négy gólt (!!!) rúgott, az ötödiket a Bognár Kálmán helyett játszó jobbszélső, Báló szerezte.

Kalmár György az egyik góljára sokáig úgy emlékezett vissza, mintha tegnap történt volna (e sorok írójának is sokszor elmesélte a régi Centrum Áruházban lévő totó-lottós boltjában...):

„Polgár, a Fradi válogatott középhátvédje kb. 20 méterről hazaadott egy labdát kapusának, a válogatott Háda Jóskának. A hazaadás egy kicsit rövidre sikerült, így elrobogtam Polgár mellett és a kétségbeesetten kifutó kapust is kicselezve a hálóba gurítottam a labdát. Részemről élvezet volt hallgatni, ahogyan megállás nélkül szidták egymást...”

Kalmár éppen elmúlt 30 éves, amikor szegediként először (és eddig utoljára...) nem kevesebb, mint  35 góllal (!!!) lett magyar gólkirály, megelőzve olyan világnagyságokat, mint Zsengellér Gyula, Sárosi György, Toldi Géza és az újpesti világklasszis, Szusza Ferenc !!

„Hogyan is lettem gólkirály?!”

- így válaszolt erre nekem a szegediek egykori legeredményesebb csatára:

„Először is játékostársaimnak köszönhetem! Másodszor: soha nem ismertem elveszett labdát. Két gyors szélsőmet, Bognárt és Nagy Antalt, mikor lefutottak a szélen, középen állandóan kísértem, s így legtöbbször tisztán kaptam tőlük az átadást. Ha Harangozónál volt a labda, én azonnal beindultam lyukra, mert 25-30 méterről is pontosan elém tudta tálalni azt! Ha pedig Toldi Géza egy magas labdára felugrott fejelni, azonnal beindultam, mert biztos volt, hogy elébem fejeli... Háááát... ennyi kiváló játékos között nem is volt olyan nehéz gólkirálynak lenni!”- mondta mindig szerényen és boldogan elérzékenyülve...

Ehhez már „csak” egy erőszakos, minden idegszálával gólratörő, vérbeli középcsatár kellett – teszi hozzá e sorok írója.

A Szeged AK pedig 30 élvonalbeli bajnoki meccsén közel százat, pontosan 95(!) gólt rúgva, az NB I  4. helyén végzett !!

De ha nem kapnak ki otthon a Csepeltől, és nem veszítenek értékes pontokat az Újpest, a Szolnoki MÁV és a Nagyvárad ellen, úgy játékerejüket tekintve, a bajnoki címet is megszerzik a Tisza-partiak!

A gólkirály tehát Kalmár György lett 35 góllal, a 27 gólos újpesti Zsengellér Gyula előtt!

Az egy évig szintén szegedi színekben játszó Toldi Géza 23 góllal a góllövőlista 5. helyén végzett. A három kieső helyére az NB II csoportbajnokai (Bp. Vasas, Törekvés, Szombathelyi Haladás) került.

1 Weisz Manfréd FC Csepel 30 21 6 3 92 :  49 48
2 Újpest FC 30 18 8 4 95 :  42 44
3 Szolnoki MÁV SE 30 18 5 7 89 :  49 41
4 Szegedi AK 30 15 10 5 95 :  51 40
5 Nagyváradi AC 30 14 8 8 81 :  52 36
6 Ferencváros FC 30 15 5 10 124 :  69 35
7 Gamma FC 30 15 2 13 72 :  67 32
8 Diósgyőri MÁVAG 30 10 9 11 72 :  68 29
9 Salgótarjáni BTC 30 10 9 11 67 :  77 29
10 Budapesti Elektromos TE 30 10 7 13 63 :  60 27
11 Kispest FC 30 12 3 15 67 :  89 27
12 Újvidéki AC 30 10 5 15 47 :  86 25
13 Kolozsvári AC 30 8 6 16 51 :  78 22
14 Lampart FC 30 8 3 19 48 :  93 19
15 Szegedi VSE 30 5 3 22 42 : 113 13
16 MÁVAG SK 30 4 5 21 35 :  97 13

AZ 1941-42. évi NB 1-es TABELLA...

A híres amatőr gárda, a Szegedi KEAC az NB II Tisza csoportjában közepesen szerepelt, itt a bajnoki címet a Bp. Törekvés csapata nyerte.

Újra több játékost
adott a Szeged AK csapata a nemzeti tizenegybe!

A lenti archív fotónkon látható Tóth György és Baróti Lajos - a Németország elleni 5:1 után !! - ezúttal
1941. november 16-án, Zürichben Svájc válogatottja ellen (2:1) szerepelt.


Tóth György, a kiváló szegedi kapus még 1942. május 3-án Németország ellen (3:5) és június 14-én Horvátország ellen (1:1) védett címeres mézben.
Rajtuk kívül Lakat Károly, a SZAK fiatal középpályása 1942. április 5-én Torinóban, az olasz „U” válogatott ellen játszott a magyar utánpótlás csapatban is.


S ami a II. világháború sújtotta 1940-es éveket illeti...

...1932-től számítva megszakítás nélkül (!) éppen 11, azaz tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata (címlapfotónkon ezúttal egy 1941-42-es kiváló erőkből álló NB I-es alakulat!) az akkoriban még sikert sikerre halmozó - pl. 1938-ban is világbajnoki döntős - magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és...

...Bécstől, Madridon, Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, pl. az 1935-ös nagyszerű prágai KK-diadallal, plusz a spanyol, majd osztrák, lengyel és jugoszláv, sőt, előtte még egy fantasztikus, 24 (!!!) meccsből álló skandináv túrával is “fűszerezve”!

Vitos György (Folytatjuk...A jövő heti 17. fejezetben megtudhatjuk, hogy a Szeged FC, majd a fúzió után ismét Szeged AK csapata tíz eredményes NB 1-es idényt követően, Baróti Lajosék kiesése miatt az 1942-43-as szezonban búcsúzni kényszerült az első osztálytól, de 1944-től már újra az élvonalban harcolt hosszú éveken át a Tisza-parti gárda!!

S 52 hét múlva, mire a cikksorozatunk végéhez érünk, remélhetőleg már a "kapicsos-püspökös, szakmailag teljességgel impotens plusz identitás-ölő focivezetéstől" is megszabadulunk, Ámen...)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.10.07.

Tovább olvasom

A legnagyobb szegedi futball-ikonunk, Baróti Lajos 117 mérkőzéssel hosszú évtizedek óta hazánk MLSZ-rekorder szövetségi kapitánya!!

Az 1902-től vezetett örökrangsorban azóta - hatalmas meglepetésre - Marco Rossi verekedte föl magát a második helyre...

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_labdar%C3%BAg%C3%B3-v%C3%A1logatott_sz%C3%B6vets%C3%A9gi_kapit%C3%A1nyainak_list%C3%A1ja

...és hétfőn este Trnavában (az előtte 800 évig magyar városban, Nagyszombaton...) az ukránok elleni parádés győzelemmel immár a 90. válogatott meccsét ünnepelhettük !


BARÓTI LAJOS SZÖVETSÉGI KAPITÁNYKÉNT...


MARCO ROSSI -- DETTO...


Tény, hogy a tavaly novemberi, rendkívül fájdalmasan végződő magyar-ír vb-összecsapásunk óta...


Szoboszlaiék könnyek között, de az erős fájdalom gyakran teljes megtisztulást ad és töretlenül visz tovább...

 

A Puskás Arénában több, mint 60.000 fanatikus drukkerrel együtt tombolhattunk végig, a meccs elején újra EGYÜTT elénekelve a "Nélküled" c. csodálatos emocionális dalunkat...


Az írek elleni "utolsó perces kivégzésünk" előtt a portugálok ellen is ugyanezt a "fílinget"  élhettük meg:


Detto most vasárnap:


...ugyanakkor a szállodával (plusz "luxus-étteremmel...) együtt több, mint 20 milliárdért - súlyos állami pénzekből - fölépíttetett Szent Gellért Fórumban pedig?!

Szinte hihetetlen, de manapság 6 - 800 (egy-egy rangadó kapcsán, kivételes esetben néhány ezer...) "nézőre van beárazva"...

Hazánk Budapest és Debrecen utáni 3.-ik legnagyobb lélekszámú városában, ami tényleg szégyen és gyalázat !!!

Nos, mindössze ennyi a KÜLÖNBSÉG az igazi magyar futball (csupán másodpercek hiányoztak vasárnap is válogatottunk beteljesüléséhez, sajnos...) és az immár 16. gyötrelmes éve itt élősködő "kapicsos-püspökös szegedi focivezetés" között, Ámen...

ERRŐL SZÓLT A TAVALY NOVEMBERI TUDÓSÍTÁSUNK...

https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2366

 

...bizony, egyszer sem tudtunk ilyen önfeledten ünnepelni, mint most, 2026. október 5-én este, majd éjszaka Nagyszombaton ill. magyarok milliói a tv-képernyők előtt (brrr... még kimondani is nyelvtörő: Trrrrnnnavában...) !!

 

ÍME A LEGÚJABB RÉSZLETEK:

https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2026/10/marco-rossi-ukrajna-magyarorszag-nl-nyilatkozat?utm_source=origo.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_traffic_time_01

 

ERGO:

Baróti Lajos - Marco Rossi 117 - 90 !!

 

Azt viszont a 2018 óta számos kiváló
eredményt produkáló Marco Rossinak is tudnia kell...

...csak és kizárólag akkor tudja majd megelőzni

a legnagyobb szegedi futball-ikonunkat,

Baróti Lajost, ha az elvárt Nemzetek Ligája-

csoportelsőség mellett a 2028-as EB-re, majd -

és ez a leges-legfontosabb !! - 44 elcseszett

évünk után... - az éppen centenáriumi 2030-as

világbajnokságra is kijuttatja végre a magyar

labdarúgó-válogatottat !!


S akkor boldogan - plusz a friss világbajnoki

élményekkel felvértezve - írhatjuk majd a

www.szeged1899.hu független rajongói web-

oldalunkon mi is:


"Őrségváltás a szövetségi kapitányok rangsorában:

az addigra már "perfekt magyarul beszélő"

Marco Rossi elsőként - több mint fél

évszázad után !! - végre megelőzte

a legnagyobb szegedi futball-ikont,

Baróti Lajost !!

 

Ha mindez megtörténik, akkor még rengeteg

csodálatos magyar futball-élményben lehet

(sőt, lesz) részünk a közeljövőben is!

 

Vitos György (Folytatjuk!)


Forrás: Forrás: nso.hu, mlsz.hu
Készült: 2026.10.06.

Tovább olvasom

Az éppen három hónapja elindult 52 részes centenáriumi cikksorozatunk 15. fejezetében ezúttal az első osztályban pontosan 100 éve (!!!) rajtolt Szegedi Bástya (a legendás SZAK akkori proficsapatának) 1930-31-es kiesése után a hivatalos jogutód Szeged FC immár zsinórban a kilencedik, konkrétan az 1940 - 41-es élvonalbeli szerepléséről írunk! A "SZÖGEDI NB 1-es BRONZÉREMRŐL!!!

A Bástyából lett Szeged FC  a Profi II. Ligában kezdett, de onnét veretlenül (!!) jutottak vissza az első osztályba, ahol aztán megszakítás nélkül 11, azaz tizenegy idényen át (!!) sikert sikerre halmoztak a hazai és nemzetközi porondon egyaránt !

Örök mottónk...

Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő...
...kapicsos-püspökös focivezetés !!

De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk őket" és tényleg visszaszerezzük az 1899-től eredeztetett értékeinket!

A teljes és újra egységesített szegedi futball-identitásunkat, Ámen...

 

SZEGED 14. ÉLVONALBELI IDÉNYE:

1940–41-ben  Szeged FC - SZAK
(újra)egyesülés, ismét  SZEGED AK és...
...bronzérem!

 


S eljött az az évad, amely az immár 127 esztendős múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb helyezését jelenti: 3. lett Szeged csapata az NB I-ben!

A nagyszerű sikert azonban 1940 nyarán egy érdekes fúzió előzte meg...

Az 1926-os profi-amatőr szétválás után ismét egyesült a profi Szeged FC és az amatőr Szegedi AK!

Az új együttes Szeged AK néven szerepelt a továbbiakban az NB I-ben, míg a második, a "fiókcsapat" az NB III Keleti csoportjába nyert besorolást.

Így az előző évben még NB Il-es, legtehetségesebb SZAK-isták (Szabó, Ladányi) az idén már az élvonalban játszhattak.

De a sokszoros francia bajnok Stade Reims-ből hazajött Kalmár György eltiltása is lejárt, sőt, még a bajnokságból visszalépett Hungária(MTK...) két nagyszerű játékosát (Cseh „Matyit” és Kis Kalkusz Károlyt) is leigazolták a Tisza-partiak!

Jól kezdődött a bajnokság a szegediek számára...

A Csepelt 3:1-re, a Diósgyőrt 5:1-re, a Salgótarjáni BTC-t 3:2-re, a BSZKRT (ma BKV Előre) csapatát 4:2-re, a Szombathelyi Haladást 3:0-ra verték meg Baróti Lajosék!!

Ezzel már az őszi idényben megalapozták előkelő NB 1-es  3. helyezésüket a Tisza-partiak!

Mindössze az őszi bajnok Ferencvárostól (0:4) és a második helyezett Újpesttől (0:3) szenvedtek többgólos vereséget.

De még ezeken a mérkőzéseken is dicsérték őket a Nemzeti Sport újságírói!

Az 1940. november 24-i, Ferencváros elleni idényzárót követően például így írtak a fővárosi sportlapban:

„ Ferencváros-Szeged 4:0... A Ferencváros biztosan győzött, ám aki a számszerű eredményből indul ki, annak téves elképzelése lehet a mérkőzés lefolyásáról. A Szeged cseppet sem játszott alárendelt szerepet, az első félidőben még több helyzete is volt, mint nagyszerű ellenfelének. Ráadásul egy szerencsétlen gólt kapott be, és egy tizenegyest is elhibázott... A Szeged végig méltó ellenfél volt, és általános sportszempontból örvendetes, hogy a „paprikás rangadó” vidéki résztvevője jó úton van afelé, hogy a legjobb csapatoknak is méltó ellenfele legyen! ”

A Ferencváros ezzel veretlenül fejezte be az őszi évadot, öt pont előnnyel a 2. helyezett Újpest, 6-tal a 3. helyen álló Szeged csapata előtt!

A Szeged AK 1941. februárjában sikeres jugoszláv portyát bonyolított le, így egészséges önbizalommal vágott neki a tavaszi idény küzdelmeinek...

Nemcsak otthon szerepeltek sikerrel a szegediek (Törekvés ellen 3:1, a Gamma ellen 2:1), hanem idegenben is!

Az újonc létére nagyszerűen játszó Diósgyőrt például 4:1-re megverték idegenben, de a BSZKRT-pályáról (5:3) és Szombathelyről (3:2) is értékes győzelemmel távoztak Kalmár Györgyék!

Egyedül a 2. helyezett Újpest tudott győzni Szegeden (1:2), ez még a bajnokságot fölényesen nyerő Ferencvárosnak sem sikerült!

Az NB I utolsó előtti fordulójában – 1941. június 15-én – látogatott a már 12 (!) ponttal vezető Fradi Szegedre...

Az újszegedi SZAK-pályán, több, mint 6000 fanatikus drukker előtt lebonyolított találkozón Kalmár György szerezte meg a vezetést a hazaiaknak. Szünet után Kiszely góljaival még a vezetést is megszerezték a ferencvárosiak, ám a szegedi NB 1-es meccs- illetve gólrekorder Nagy Antal kiegyenlített, majd Mester a győzelmet is megszerezte a szegedieknek!

Ezzel 1899-es fennállása óta eddigi legjobb eredményét érte el a Szeged labdarúgó-csapata: bronzérmes lett az NB I-ben!

Így állt fel legtöbbször a Tisza-parti gárda:

Tóth György – Szabó, Raffai – Ladányi, Baróti, Bertók – Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal.

Játszott még Polyák, Marosi, Lukács, Török, valamint a későbbi világhírű Fradi-edző,  Lakat Károly illetve az ugyancsak népszerű "Huru", Harangozó Sándor is.

 

1 Ferencváros FC 26 21 3 2 113 :  47 45
2 Újpest FC 26 15 4 7 79 :  57 34
3 Szegedi AK 26 14 4 8 56 :  47 32
4 Szolnoki MÁV SE 26 13 5 8 63 :  43 31
5 Weisz Manfréd FC 26 11 8 7 61 :  49 30
6 Diósgyőri MÁVAG 26 11 5 10 61 :  57 27
7 Budapesti Elektromos TE 26 13 1 12 53 :  50 27
8 Salgótarjáni BTC 26 9 6 11 44 :  64 24
9 Gamma FC 26 10 3 13 54 :  58 23
10 Kispest FC 26 9 4 13 56 :  68 22
11 BSzKRT SE 26 8 3 15 49 :  63 19
12 Tokodi Üveggyári SC 26 7 5 14 38 :  66 19
13 Törekvés SE 26 6 4 16 48 :  75 16
14 Szombathelyi Haladás VSE 26 5 5 16 37 :  68 15

 

AZ 1940-41. évi NB 1-es TABELLA!!

 

Az utolsó négy helyére az NB II aranyérmesei (a Szegedi Vasutas, MÁSODIK SZEGEDI KLUBKÉNT AZ NB 1-BEN, továbbá két újabb budapesti, a  Lampart és a MÁVAG...), valamint az országhoz visszacsatolt újabb területek bajnokai (Nagyváradi AC, Kolozsvár, Újvidéki AC) kerültek.


A gólkirály ismét a világbajnoki ezüstérmes Sárosi György (Ferencváros) lett 29 góllal. A legeredményesebb szegedi góllövő, Nagy Antal 16 találattal a góllövőlista 9. helyén végzett.

Az NB II Tisza csoportjában – ahol az ugyancsak nagymúltú SZVSE lett az első – indult a másik szegedi együttes, a KEAC is.
A Szegedi AK II. csapata pedig az NB III Keleti csoportjában szerepelt.

Érdekességként említhető, hogy mindkét Tisza-parti gárda (Szeged AK, KEAC) adott válogatott játékost az 1940-41 -es évadban!!

Tóth György (fotónkon Baróti Lajossal a Németország ellen 5:1-re győztes válogatott meccsünkön!), a Szeged hosszú éveken át kiváló kapusa 1940. szeptember 29-én védett a „B” válogatottban Jugoszlávia „B” válogatottja ellen.


Ugyanaznap Dósai, a KEAC kapusa az ifjúsági csapat hálóját őrizte a jugoszláv ifik ellen. Dósai még kétszer szerepelt ezután az ifjúsági válogatottban (Jugoszlávia és Horvátország fiataljai voltak az ellenfelek).

 


S ami az 1940-es éveket illeti...

...1932-től számítva megszakítás nélkül (!) éppen 11, azaz tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata (címlapfotónkon ezúttal egy 1941-es kiváló erőkből álló NB I-es alakulat!) az akkoriban még sikert sikerre halmozó - pl. 1938-ban is világbajnoki döntős - magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és...

...Bécstől, Madridon, Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, pl. az 1935-ös nagyszerű prágai KK-diadallal, plusz a spanyol, majd osztrák, lengyel és jugoszláv, sőt, előtte még egy fantasztikus, 24 (!!!) meccsből álló skandináv túrával is “fűszerezve”!

Vitos György (Folytatjuk...A jövő heti 16. fejezetben megtudhatjuk, hogy a Szeged FC, majd a fúzió után ismét Szeged AK csapata folyamatosan egyre csak előrébb nyomult az NB 1-es táblázaton, és akkortájt már minden évben az élvonalbeli bajnoki címekért harcolt a Tisza-parti gárda!!

S 52 hét múlva, mire a cikksorozatunk végéhez érünk, remélhetőleg már a "kapicsos-püspökös, szakmailag teljességgel impotens plusz identitás-ölő focivezetéstől" is megszabadulunk, Ámen...)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.09.28.

Tovább olvasom

Összes oldal: 731db, aktuális: 4.
Legelső | Előző | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő | Utolsó