Szeged 1899


Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

16 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom 23. fejezetében - a Real Madrid - Szeged sztoris Nagy Antal, majd Nemes István és Orosházi László után - ezúttal egy olyan kiváló szegedi válogatott kapus-legendánk következik, akivel a francia bajnok Racing Club Parist is elkaptuk (5-2 Szegeden, 3-3 Párizsban!!), sőt, a granadai győzelmünk előtt még Madridban, a világ akkori legjobb kapusával, Ricardo Zamorával fölálló Real Madrid ellen is megmérkőzhettünk : Pálinkás József...


 

Pálinkás József
(Kistelek 1912.03.10 - Budapest 1991.04.24)

A Szeged FC kapusa, 1935-ben és 1936-ban 5 alkalommal védte a magyar nemzeti tizenegy hálóját! Így írtak róla akkoriban:

„Eszményi alakú, magas, izmos labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, mindig határozottan avatkozott a játékba! Kifutásra is bátran vállalkozott…”

A mostani 30 részes cikksorozatunk írója az „ÚJ TÜKÖR” c. országos hetilap 1986. július 20-i számában (ÉPPEN 40 ÉVE !!!!) mutatta be részletesen is Pálinkás József csodálatra méltó szegedi ill. válogatottbeli pályafutását:

„A kapus visszanéz…

A szegedi futballnak mélyek a gyökerei! Ez a több mint 700 éves város mindig híres volt gazdag labdarúgó életéről is…

A mai Szeged legendás hírű jogelődjei, a Bástya FC, a Szeged FC, majd a SZAK évtizedeken át a legjobbak közé tartoztak és szinte ontották a kiváló képességű játékosokat!

Főként az 1930-as, 40-es években kergették a labdát tucatszámra válogatott labdarúgók a Tisza partján, mint például Pálinkás József, aki jövő márciusban - remélhetően erőben, egészségben - immár a 75. születésnapját ünnepelheti meg…

Az idősebbek számára igazi fogalom, a középkorúaknak pedig szép gyermekkori emlék...
Az újabb generációk viszont nem sokat tudhatnak róla, ezért úgy éreztük, mindenképpen megérdemli a magyar válogatott egykori nagyszerű kapusa, hogy életének főbb állomásaival, legszebb sikereivel a fiatalabbak is megismerkedjenek…

- 1912 márciusában születtem a Szeged melletti Kisteleken - kezdte visszaemlékezését Pálinkás József, majd így folytatta - Már az 1920-as évek elején a helyi csapatban játszottam, olyan társakkal, mint a későbbi sokszoros ferencvárosi válogatott Polgár Gyula, aki 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett és a szegedi Bástya FC, majd a Hungária (ma MTK) válogatottja, Weber Lajos!
Később Szegeden jártam iskolába, de a világ messze legnépszerűbb sportága, a futball volt továbbra is életem legfőbb meghatározója…- vallott őszintén arról az időszakról.

Bizony, egy délkerületi bajnoki mérkőzésen a Szeged akkori jogelődjének, a Bástyának vezetői roppant tehetséges és fiatal kapust szemeltek ki maguknak: a kisteleki Pálinkás Józsefet!

Ám amikor megkötötték a szerződést, már nem Bástya FC volt a szegedi klub neve…

A SZAK akkori profi alakulata ugyanis 1931 nyarán, öt teljes és sikeres bajnoki idényt követően búcsúzni kényszerült az élvonaltól - ez azóta már sajnos, többször is előfordult…-, és a felosztó Bástya FC hivatalos jogutódja a Szeged FC, vagyis a Szeged Futball Club profi együttese lett!

De egy év múlva - ez szintén „ismerős történet” az utóbbi időben…- a Tisza-parti gárda újra csak az első osztályú küzdelmekre készülhetett…

Így 1932 nyarán a profi szerződést aláíró Pálinkás József is bemutatkozhatott a legjobbak között!
Persze, ezt megelőzően még két sorsdöntő osztályozó-meccs várt a szegediekre…
A profi másodosztály második helyezettje, a Szeged FC találkozott az I. Liga utolsó előtti csapatával, a Bp. Vasassal… Az „odavágót” Pálinkásék nyerték 3:0 arányban Szegeden, ám a pesti visszavágón minden veszni látszott… A Vasas ugyanis negyedóra elteltével már 2:0-ra vezetett és úgy tűnt, gólzáporos győzelmet arat a szegediek ellen! De a fiatal Pálinkás kapus a két gyorsan bekapott gól után teljesen megnyugodott és amolyan „minden mindegy alapon” kivédte az angyalföldiek szemét!

Az eredmény már nem változott és a Szeged 1932 őszétől 11, azaz pontosan tizenegy bajnoki idényen át - megszakítás nélkül (!!) - az első osztályban játszott.

Nem is akárhogyan! Több 4. illetve 5. helyezés mellett 1941-ben például az NB I-es bronzérem jutott nekik a bajnok Ferencváros és az ezüstérmes Újpest mögött!

Az élvonalbeli bemutatkozás pedig örökké felejthetetlen marad a szegedi cerberus számára:

- A sors szeszélye folytán éppen a „nagy Hungária”, a mai MTK ellen debütáltam az újszegedi SZAK-pályán, zsúfolt nézőtér, közel 10 ezer Tisza-parti drukker előtt!

Olyan világklasszisokkal néztem farkasszemet, mint Mándi Gyula, Barátky, Sebes Gusztáv - a későbbi „Aranycsapatunk” szövetségi kapitánya -, aztán Cseh Matyi és Titkos!

Félidőben még 2:1-re vezettünk, de a rutinos pestiek Cseh Matyi zseniális góljaival 4:2- re legyőztek bennünket… Talán az MTK-csatárok nagyszerű megoldásai miatt nem felejtem el soha azt a mérkőzést…- emlékezett vissza meghatódva.

Amíg Pálinkás volt a kapus, addig a Szeged FC 1932/33-ban újoncként a 8., majd sorrendben az 5., a 4., a 7. és újra a 8. helyezést érte el az élvonalban.

De a nemzetközi porondon is letették névjegyüket a szegediek!



A KK (Közép-európai Kupa, amely akkoriban a világ legrangosabb trófeája volt olasz, csehszlovák, osztrák és magyar élcsapatokkal !!) - szereplés mellett bejárták fél Európát.
Sőt, még Afrikába is eljutottak!

Ezekre így emlékezett vissza:

- 1933 tavaszán pl. eredményes romániai portyát bonyolított le a csapatunk. Számos értékes győzelem mellett a túra legrangosabb mérkőzését Temesvárott rendezték, ahol 30. 000 fanatikus román drukker előtt 2:2-re mérkőztünk a kiváló játékosokból álló (Bindea, Dobai, Hoksári, Zombori, stb.) román nemzeti nagyválogatottal!

A mellékelt archív fotónkon a szegediek önfeledt öröme is erre emlékezik…




Nem sokkal később egy bécsi tornán, az akkori osztrák bajnokot, a Wiener AC-t verték 4:2-re és a bécsi bajnokcsapatban olyan világhírű, sokszoros válogatottak szerepeltek, mint Seszta, Braun, Cisar, Smistik, Müller, Cart és Bican!

Aztán a francia bajnok Racing Club Parist is elkaptuk (5-2 Szegeden, 3-3 Párizsban!!), sőt, még a spanyol granadai győzelmünk előtt Madridban, a világ akkori legjobb kapusával, Zamorával (lenti fotóinkon) fölálló Real ellen is megmérkőzhettünk!





1936 nyarán pedig világcsúcsot állítottunk föl, hiszen három hónapig Skandináviában túráztunk, 24 (!!!) nemzetközi meccset vívtunk svéd, norvég, dán és finn csapatokkal, az alábbi mérleggel: 21 győzelem, 1 döntetlen, mindössze 2 vereség, 108-21-es gólkülönbséggel!

A
magyar nagyválogatottban 1935. május 12-én mutatkozott be, természetesen a „sógorok” ellen… A Pálinkás – Vágó, Sternberg – Sebes, Szűcs, Lázár - Korányi II. Mátyás (szintén szegedi és már szerepelt ebben a cikksorozatunkban is !), Vincze, Sárosi, Toldi, Titkos összeállítású gárda valósággal lehengerelte Ausztriát 6:3-ra, ám a szegedi kapust mégis lecserélték…

Hogy miért?!...

Szepesi Györgynek, a "Labdarúgás" c. havilapban néhány éve megjelent kitűnő cikksorozatából ("Sport-mikrofon") erre is választ kaphatunk:

”… a szegedi kapus egy heves osztrák roham végén merészen kivetődött a csatárok elé és valamelyik osztrák lába a labda helyett a fejét találta el totálisan…”

A sebét azonnal beragasztotta a nemzeti csapat orvosa, ám a helyére Újvári, az MTK sztárkapusa állt be…

Pálinkás elindult az öltöző felé, amikor Pluhár István, a népszerű riporter oda intette a mikrofonhoz (archív fotónkon)…


PÁLINKÁS NYILATKOZIK PLUHÁR ISTVÁNNAK...

- Biztosra veszem, Kisteleken az édesanyád is hallotta, hogy megsérültél és most aggódik nagyon érted, nyugtasd meg!

Pálinkás pedig vidáman mondta a mikrofonba:

„Semmi bajom nincsen már édesanyám, holnap már otthon leszek!!”

Ez volt a legelső eset, hogy a magyar rádió így, melegében el tudta oszlatni a rossz érzést, amit a súlyos sérülés a hallgatókból mindig is kiváltott…

Ezt követően még a franciák, a románok, a csehszlovákok és az írek ellen ölthette magára a szegedi kapuvédő a címeres mezt (lenti fotónkon)!



Emellett számos liga-válogatott találkozón is szerepelt, plusz még 150 (!) NB 1-es és 135 (!!) nemzetközi klubmeccsen védett szegedi színekben – egészen 1939-ig…

Majd a bajnok Ferencváros a 40-szeres szegedi válogatott Korányi I. Lajos elvitele után 1939 elején újabb szegedi kiválóságokra vetett szemet: Szoyka Kornélra, a szenzációs szegedi védőre és Pálinkás Józsefre (lenti archív fotónkon épp a Fradi ellen brillírozott)



Markovics Szilárd, a szegediek akkori menedzsere rekordösszegért adta el őket!

Megtehette, hiszen Pálinkás mögött ott állt már a későbbi sokszoros válogatott, Tóth György is a szegedi kapuban (akit nemsokára az idei 30 részes cikksorozatunk 29. fejezetében mutatunk majd be Olvasóinknak, A szerző)…

Igaz, Pálinkás sem járt rosszul, hiszen a Fradinál szintén csodálatos egzotikus utazásokban volt része, Toldi Géza (1941-42-ben a "nagy Szegedben" is játszott!!), Tátrai, Gyetvai, Sárosi dr., Sárosi III., Kiszely, Táncos és Szoyka társaságában végig verték az európai sztárklubokat, sorra nyerve a jelentős nemzetközi tornákat!

Három évvel később jött az újabb kedvező ajánlat és 1942 nyarán már az akkori NB1-es Ungvári AC kapusa lett, ahol további két évig védett még az első osztályban!

S az utolsó élvonalbeli emlék?!

– Az 1944-es magyar bajnok Nagyváradot fogadtuk, de a szállodát súlyos légitámadás érte… Két nagyváradinak ott maradt a lába, attól kezdve már nem volt bajnokság Magyarországon, a II. világháború félbeszakított mindent 1944 őszére…

A profi életet sürgős behívó követte, Szabadkán volt tartalékos katona, majd Jutason hadapród őrmester…

- Azt hittük, nemsokára vége a háborúnak, sajnos, nem így történt: a lengyelországi Poznanban comblövést kaptam, szovjet hadifogságba kerültem és csak 1947 nyarán keveredtem haza…

Ezután elvégezte a TF edzői tanfolyamát, Kecskeméten a Dózsánál, majd a Honvédnál dolgozott 1957-ig.

Akkor már az OTP kisteleki fiókjának vezetője volt, így motorral kellett átjárnia Kecskemétre, az edzések levezetésére.

A felelősségteljes munkát és az edzősködést viszont roppant nehéz összeegyeztetni, így idővel kénytelen volt az utóbbit feladni…

De Pálinkás József azóta sem tud meglenni imádott sportága nélkül és ezzel az emocionális üzenettel fejezte be az 1986-os interjúnkat is:

- Tiszta szívből kívánom, hogy ismét nagyon jó csapata legyen Szegednek!! (Vitos György)"

Khmmm...Úgy tűnik, ez is fölöttébb elkerülte a pontosan másfél évtizede itt élősködő és a semmiért is "közpénzes milliárdokban lubickoló kapicsos-püspökös szegedi focivezetés" figyelmét...
Csupán az a kérdés, hogy ezek az "identitás-ölők" még meddig tehetik mindezt büntetlenül?!...

Vitos György (Folytatjuk...a 30 részes cikksorozatunk vasárnapi 24. fejezetében a "szegedi szőke szikla", a korábbi legendás hírű "betonhátvéd", Portörő Gábor csodálatos pályafutása következik !)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.26.

Tovább olvasom

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom 22. fejezetében egy ma is közismert és népszerű legendánk, Orosházi László következik!

Újabb SZEOL AK-s legenda:

Orosházi László
(1956. 02. 13- )



Orosházi László neve még ma is fogalom a szegedi futball-drukkerek körében!

Az SBTC, a Bp. Vasas, majd a Debreceni VSC NB I-es csapatai után a legendás SZEOL AK -ban lelte a legtöbb örömet és ez által Szeged is a végleges otthona lett…

Erről és a nagymúltú szegedi futball jelenéről ill. jövőbeli esélyeiről is beszélgettem már vele nagyon sok közös interjúnkban!

Íme az egyik, a www.szeged1899.hu független rajongói portálunk korábbi írásai közül:

„Orosházi László: A teljes felelősség a klubmenedzsmentet terheli!

Az egykori szegedi futball-legendákat, Baróti Lajost, Nemes Istvánt és kiválóbbnál kiváló társaikat bemutató népszerű cikksorozatomban...

...ezúttal egy olyan csodálatos és tiszteletre méltó focistáról írok, akire még ma is élénken emlékeznek a helyi fanatikus futball-drukkerek!

Orosházi László (lenti fotóinkon) neve évtizedek óta fogalom a focirajongók körében!






Az utóbbi kettőn Orosházi Laci a közös fotóinkon, AMIKOR 2025 NYARÁN A HÁZAMBAN többször MEGLÁTOGATOTT PLUSZ LÁTTA A KERTI DOLGOZÓSZOBÁM FUTBALLMÚZEUMÁT a rengeteg összegyűjtött szegedi és debreceni focis-ereklyével együtt!!

Hogy miért is fogalom Ő még mindig nekünk ??!!

Íme egy idevágó - mai, "kapicsos-püspökös-identitás-ölő szemmel nézve"  fantasztikus és szinte hihetetlen részlet a sok szép emlék közül:

"Növelte előnyét a SZEOL AK a bajnok Fradi ellen! Orosházi a balösszekötő helyéről, mintegy 30 méterről lövésre szánta el magát és a labda, mintha zsinóron húzták volna, óriási erővel vágódott a bal felső sarokba. 2-0 a SZEOL AK javára !"

"Csekély" 15 ezren (a mai Szent Gellért Fórumban összesen lehetnek ennyien egy egész NB II-es szezonban...) láttuk, hogy mekkora és védhetetlen, bombagól volt...

- A legendás hírű SZEOL AK, majd Szeged SC középpályásaként rengeteg szép emléket őrizhettél meg a szegedi drukkereknek. Melyek voltak a legemlékezetesebb meccseid és egyáltalán tudod-e, hogy a bajnok Fradi ismételt szegedi kapitulálása a Te "hatásos közreműködéseddel" melyik évre esett?!

- Persze, hogy tudom és úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna... - kezdte interjúnkat a szokásos vagány, hamiskás mosollyal az egykori szegedi kiválóság, majd így folytatta:

- Akkor, 1981 nyarán kerültem Debrecenből, a Lokitól az NB I-be jutott és az NB II-ben fölényes biztonsággal bajnok SZEOL AK csapatához, majd újoncként a gyengébb élvonalbeli kezdésünk után - október elején - épp a bajnoki címvédő Ferencváros ellen jött ki mindannyiunknak a lépés!
A beidézett gólomról pedig csak annyit, amikor úgy istenigazából eltaláltam a lasztit, már ösztönösen fordultam is vissza, nehogy az ellentámadásból gyorsan lekontrázzon bennünket a bajnok... - majd hirtelen elnevette magát és hozzátette:

- ...Aztán már csak azt vettem észre, hogy az egész csapat a nyakamban lóg és hatalmas "hangrobbanás" történik a Felső Tisza-parti stadionban...Ilyet sohasem lehet elfelejteni...

Majd azonnal hozzá tette:
- Természetesen számomra minden mérkőzés gyönyörű szép emlék, mert még fiatal voltam és a szurkolók emlékezetében valami azért csak megmaradt...”



Egy értékes SZEOL AK-CSAPATFOTÓNK - nagyon sok kiválósággal!

Az a Kaszás Gábor-féle SZEOL AK (színes csapatfotónkon Orosházi László épp a fiatalon autóbalesetben elhunyt, edző-legenda, Kaszás Gábor mellett látható középen!), a seregynyi kiválósággal (Kutasi László, dr. Kováts Gábor, Kozma Zoltán, Takó Ferenc, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Szabó Gyula és a többiek) még ma is gyakori beszédtéma az idősebb generációk körében…

S íme az akkori klasszikusnak mondható
16 csapatos NB 1  9. helyezettjének,
a SZEOL AK LEGENDÁS SZTÁRJAINAK
TISZTELETRE MÉLTÓ TABLÓFOTÓJA:



- Az NB I-es Szeged mellett mely kluboknál játszottál még és hol fejezted be a pályafutásodat?

- Az akkoriban még ugyancsak élvonalbeli és kiváló erőkből álló Salgótarjánban kezdtem, majd a nagymúltú Vasasban ill. a DVSC-ben folytattam és innét kerültem a SZEOL AK-hoz.

Később az NB III-as Csongrádban, majd az ugyancsak harmadosztályú Szegedi Dózsában (Gerecz Petiékkel bajnoki címet nyertünk és az NB II-be kerültünk!), végezetül a Mórahalom megyei I. osztályú gárdájánál voltam levezetésként játékosedző.

- Az 1999-2000-es szerb "maffiózó-csoportot" követően (amikor utoljára játszhattunk NB I-ben...) a szegedi futball egyik legnagyobb szégyene, a szlovén-bosnyák szerencselovag, Dusan Djurics volt... Hogyan élted meg ezt a korszakot a 2000-es évek közepén?!

- Abban az időszakban vállalkozóként éltem az életemet, a labdarúgás már csak kispályás szinten működött... Nem foglalkoztatott, ki mit csinál a Tisza-parti város labdarúgásával, mert a patinás múltú szegedi futball "kivégzéséhez" nem voltam hajlandó asszisztálni... A várva-várt befektető csak nem érkezett Szegedre és a városi vezetés is sajnos,  "kivonult" a helyi labdarúgásból...

- Mi a véleményed arról, hogy Szeged mindenkori legjobb labdarúgócsapata az elmúlt negyed század alatt (!!) egyszer sem juthatott vissza  az élvonalba?!...

- Véleményem szerint - már az előző kérdésnél is utaltam rá - a helyi futballvezetők képtelenek voltak egy tőkeerős befektetőt szerezni, így a szegedi futball azóta is romokban hever, mert hiába voltak jobbnál jobb játékosaink, erkölcsi és anyagi támogatás híján ezek mind kirajzottak Szegedről az ország különböző szegleteibe, sőt, még külföldre is, elég hacsak Szabics Imrééket, no meg Puskás Pistát vagy éppen Kisistók Bandit említem...

- Khmmm...A legújabb éra, a püspöki klub 2011-es, előtte pedig a teljes, 1899-től eredeztetett futball-identitásunkat újra fölvállaló KITE-Szeged 2010-es megalakulásától kezdődött. De hiába épült meg 2019-ben több, mint 20 milliárdos vadonatúj stadionunk, ha a csapat nem az NB I felé, hanem rövid története során már harmadszor az NB III-ba "igyekszik"...

Szerinted mi ennek az alapvető oka?!...

- Mint volt szegedi labdarúgóként az a véleményem, hogyha több, mint másfél évtizede megalakult a Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia Gyulán, és ha csak éves szinten 500 gyerek nevelkedik ott, az már 10 -15 év alatt több ezer gyerek... De ezekből hogyhogy nem sikerült olyan játékosokat kinevelni, akik megfelelő szinten képviselték volna a patinás múltú szegedi labdarúgást?!...
Sajnos, a mai magyar futball egyik legnagyobb problémája a szakmai (edzői) illetve a vezetői hiányosságok... Ennek már csak az a pikantériája, hogy a körülmények 100%-osan "európai szintűek" ezen a Püspök Úrék által fölépített csodálatos gyulai, majd a szegedi fociakadémián is! Azt még hozzá szeretném tenni, hogy egy dolgot tudomásul kell venni mindenkinek: addig, amíg a labdarúgókat nem tudjuk mentálisan és fizikálisan fölkészíteni a profi labdarúgásra, addig az a tény, hogyha egy ilyen hosszú, 8-10 éves (AZÓTA MÁR MÁSFÉL ÉVTIZEDNYI...)  "türelmi időszakot" követően is csak ennyit tudunk felmutatni, akkor ezért a legfőbb felelősség a klubmenedzsmentet terheli! - nyilatkozta ellentmondást nem tűrően, majd így folytatta -...

- Azért merem ezt a véleményemet így kifejteni, mert egyébként abszolút nem ismerem a püspöki klub menedzsmentjét és működését, pusztán a tényleges eredmények (vagyis az eredménytelenség) ismeretében fejtettem ki őszinte véleményemet!! S mindezek egyértelműen minősítik a regnáló klubvezetést és a játékosaikat... Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: futballt csak igazi focistákkal lehet csinálni, ilyeneket pedig még nem sikerült kinevelni...

- Egyáltalán mi a különbség szerinted a régebbi és a mai szegedi labdarúgás között?

- A különbséget ott látom, hogy annak idején a mi csapatunk, a legendás SZEOL AK volt, s mikor gyengén játszottunk, akkor is 8-10 ezer ember örült, ujjongott és olykor kőkeményen szidott bennünket... Most pedig?! Általában 4-500-an vannak jelen akár magasabb osztályban és hümmögve, közömbösen veszik tudomásul a "nagy semmit"... Bízva abban, hogy a "gyulai siralomházban" kialakult 100-150 fős (...) közönség előbb-utóbb Szegeden, a vadonatúj stadionban 6-8 ezresre fog bővülni és közöttük reményeim szerint jómagam is ott leszek!

- Végezetül két személyes kérdés... Mivel foglalkozol manapság? Vannak-e még céljaid a szegedi futballban?

- A barátaimnak (Provits Imre, Gerecz Péter) köszönhetően van munkám és így az élethez való jogomhoz is tudok élni... A szegedi futballban már rózsaszín álmokat nem kergetek, mert az én időm lejárt, bár... Játékos-megfigyelői, ún. „scout-pozíciót” szívesen betöltenék még most is a város első számú futball-klubjánál! De nézőként is szeretném még megélni az újabb NB I-es részvételt (ezzel különösen tartozunk a nagymúltú szegedi futballnak !!), így hát nekem és egykori focista barátaimnak, mindörökké hajrá Szeged!! - zárta gyakran a beszélgetéseinket pozitívan Orosházi László.

Elgondolkodtató szavak és őszinte szakmai értékelő egy újabb szegedi futball-legendától.
S bizony, ez még csupán a "jéghegy csúcsa"... Nagyon sok szegedi és Szeged környéki labdarúgókiválóság szeretné elmondani őszinte, kendőzetlen, olykor keménynek tűnő, de építő szándékú véleményét! Szurkolói portálunk helyt fog adni az ő kérésüknek is egytől egyig - a régi szegedi futball-legendákat bemutató népszerű sorozatunkban...” (Vitos György)


S íme Orosházi legfrissebb és legidőszerűbb meglátásai, amiket nemrég e sorok írójának kertes magánházában illetve kerti dolgozószobájának futball-múzeumában mondott el rajongói portálunknak illetve az Őt örökké tisztelő és szerető futballdrukkerek tízezreinek:

Epilógus az Orosházi-interjúnkhoz... (3. rész)

2025.08.22.

Orosházi László tegnap újra eljött hozzánk és mintegy végső kiegészítésként az alábbi fontos gondolatait szeretné a www.szeged1899.hu független rajongói portálunkon megjeleníteni...



- Tudomásul kell venni, hogy a labdarúgás a nézőkért, szurkolókért van és nem fordítva!!! Tehát szerethető focit kell csinálni és olyan kiegészítő programokat, amelyek a fanatikus szurkolók kiszolgálását bővítik!
Mivel az akadémiai képzés nem szolgálja a fejlődést, valami egyedi dolgot kellene kitalálni, mert ha ez így megy tovább, rövidesen óriási visszaesést fogunk tapasztalni!!!
Napi másfél órás edzés az igazi fejlődéshez nagyon kevés! Ezért a komoly kluboknál már régen alkalmazzák az egyéni képzés fogalmát! Több nyugati példát is tudnék erre mondani!
Visszatérve a mostani Szegedhez...
Aczél Zoli remekül össze rakta a csapatot Tiszakécskén, (láttam a derbit élőben 2025 őszén!) sima győzelem volt!
Szerintem hagyni kellene Őt dolgozni minimum hároméves szerződéssel és akkor rövidesen ÚJRA első osztályú mérkőzéseket látnánk Szegeden!!!
(KHMMM... HÁÁÁT...A "DERÉK ADEM és BEKIM és AMÍR...stb...KAPICSÉK" ŐT SEM HAGYTÁK FÉL ÉVNÉL TOVÁBB, így ACZÉL ZOLTÁN UTÁN LACZKÓ ZSOLTOT NEVEZTÉK KI 2011 ÓTA IMMÁR a 31. "kapicsos-püspökös" EDZŐNEK...AMI MÁR ÖNMAGÁBAN IS SZÉGYENTELJES... PLUSZ TELJESSÉGGEL SZAKMAIATLAN, A SZERZŐ...)
S bizony, már régóta az 52. élvonalbeli idényünk előtt állunk - kacsintott rám mosolyogva - a több évtizedes krónikási nyilvántartásod szerint...




Majd zárásként az alábbi emocionális gondolatokat fogalmazta meg a szurkolói honlapunk több ezres Olvasó-táborának:

- Édesanyám és Édesapám kérésére soha semmilyen pártnak nem voltam tagja és már nem is leszek...

De én még a karizmatlkus jobboldaliságot képviselem, és a maiaktól egy kicsit távol állok...
Van egy ékszerdobozunk, de mikor lesz - hat-hét silány év után - végre megtöltve?!

Sürgős, és ŐSZINTE válaszokat várunk a jelenlegi focivezetéstől!! S nemcsak a tradicionális szegedi futballt hűen szolgáló szegedi játékosok ill. vezetők, hanem a fanatikus drukkerek ezrei is erre várnak pontosan másfél évtizede...
- zárta értékes gondolatait Orosházi László.



Khmmm... Ők egyébként már egyértelműen színt vallottak, mert...

...íme lásd az eddigi szavazásunk megdöbbentő eredményeit:



Vitos György (Folytatjuk...)



Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.24.

Tovább olvasom

Bizony, tavalyelőtt már tényleg egy fantasztikus jubileumot is megünnepelhettünk... A 125.-et!! Ugyanis minden évben május 22-én van a szegedi labdarúgás hivatalos születésnapja! Mert tetszik - nem tetszik (előbbi a baloldali "Botkás városvezetésnek", utóbbi pedig a múltunkat, tradícióinkat szégyenteljesen megtagadó Adem Kapicsnak és bőséges külföldi holdudvarának?!...) - nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei...

Ez a több mint hétszáz éves - országunk Budapest és Debrecen utáni harmadik legnagyobb - városa  mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is.

A mai, fiatalabb generációk viszont csupán hírből vagy még abból sem ismerik a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én hivatalosan is megalapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, a későbbi SZEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC alakulatait...

Így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I érmeseként (első archív fotónkon!), MK-döntősként, Corinthian Kupa-győztesként vagy éppen a 4., 5. és 6. helyeken végeztek az első osztályú bajnokságokban, sőt, még nemzetközi kupában is indultak...

Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, legfőképpen az eltelt két évtized "halkópálgézás ill. ademkapicsos" kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a számos becsődölésből, visszaléptetésből ill. szomorú, NB III-ba történő kiesésekből ( Legutóbbi 12 évben Kapics 2 - Halkó 1...)  tudnak ítélni és ítélkezni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 20-27 esztendő részletes vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi.

S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven és több, mint 50-szer (!!) játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története?!

1977-ben, amikor először olvashattuk a hivatalos SZEOL SC-SZAK fúziót követően a SZEOL AK, a "Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub" nevét?!

Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg NB 1-es szereplését a Tisza-parti gárda?!

Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítvanetán az 1951-es Szegedi Honvédtól?!

Bizony, jóval előbb !!


Idestova 127 (!!) évvel ezelőtt, 1899. május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.


S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, később a "komcsik jóvoltából" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet, majd Szegedi Petőfi...) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban Kitartás Egyetemi Atlétikai Club, Sz. Haladás, SZEAC)!

Ezáltal az összes előd-klubnak az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat korábbi kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó-csapatának dicsőségekkel teli NB I-es eredménylistáját!

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE)...

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén, konkrétan 2026. május 22-én (pénteken) immár 127 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt... – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett és a csapat meg sem állt az NB III-ig... Akkor először, ám Kapicsék-Halkóék ezt a szégyenteljes harmadosztályba történő kiesést 2013 - 2018 között háromszor egymás után megismételték!! Az NB I-es ígéretek helyett...

Visszatérve a legutóbbi első osztályú szegedi csapathoz...

...a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán által vezetett Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer fölküzdötte magát az első osztályba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Még leírni is fájdalmas: a Szegedet - országos megdöbbenésre - az NB I-es szezon kellős közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte az élvonalból, s egyúttal a magyar ill. európai futballtérképről...

Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa!! A DVSC pontosan akkor, 1999 végén ment ugyancsak súlyos csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – a fociimádó Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a népszerű "Lokit"!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja vagy "kapicsosan feléli" az egyesület pénzét, a magyar államtól újabban bőséggel kapott milliárdos támogatásokat, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba !!

Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a néhány éve megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címüket is megünnepelhették - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a kőkemény milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett !!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város régóta regnáló baloldali vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról...

Ők - mármint a debreceniek... - bizony, felismerték: a világ messze legnépszerűbb sportágában még mindig komoly igény, több ezres, esetenként több tízezres érdeklődés generálható Magyarország nagyvárosaiban(!!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is fölverekedték magukat 2003 nyarán.

Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a Tisza-parti város fanatikus drukkereinek...

1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását...

Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen tönkretétele, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes helyi fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát... Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori vezetőik ellen bírósági eljárások, büntető perek indultak milliárdos csődbűntett és egyéb visszaélések miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az akkor épp NB I-es DVTK-hoz...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék voltak a legfőbb ellenzői az 1899-től eredeztetett szegedi futball teljes körű egységesítésének, ami még napjainkig is tart...) felnőttszinten semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni.

Egyetlen NB II-es "mélyrepülést" - 2017-ben szégyenteljes 20. helyezéssel - kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott a "volános klub", és sajnos, ezt tette egészen 2019 nyaráig, amikor a "lúzer ügyvezetőjük", Halkó Pál Géza végülis megszüntette NB III-as felnőttcsapatát... Újabban az FK-hoz próbált betagozódni, egyelőre igencsak kevés kézzel fogható sikerrel, lásd a SZEOL-FK Szeged 2026-os kiesését a megyekettőbe...)

Róla (Halkó Pál Gézáról...) és a 2011 óta kiválóan élősködő Adem Kapicsról nyilatkoztak az egykori legendáink "húsbavágó öszinteséggel", íme:


http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1398


Ám a szegedi futball immár két és fél évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ Csongrád vármegyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán...


Újabb helyi együttes alakult hát, ezúttal az 1899-es identitásunkat ismét fölvállaló és alapszabályába foglaló KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kisteleki TE jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben.

Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt - az 1899-től eredeztetett TRADÍCIÓK TUDATOS plusz EMOCIONÁLIS FELVÁLLALÁSA MELLETT !! -, hogy egy-két éven belül már a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – lehetőségeihez mérten teljes joggal!


Új stadion már van, de igazi, NB 1-be törő csapat még nincsen...


2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 127 éves  szegedi futballhistória...


A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba, Kun-Szabó Tibor, Kántor Ferenc) ezúttal is - nagyon helyesen - a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét...

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával fölöttébb jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a "halkós" Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna!

Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a komoly likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata.

De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úrék által avanzsált vezetőkkel "megerősítve" (Adem Kapics "külhoni" sportigazgató, Bánki József, akkori "Fradista sajtófőnök", Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

De az akkori dokumentumok is egyértelműen bizonyítják, hogy a KITE-Szeged HIVATALOS JOGUTÓDJAKÉNT!!

S ezt TAGADJÁK LE ÚJABBAN A "MÚLT-GYALÁZÓ ADEM KAPICSÉK, PÜSPÖKI ÁLDÁSSAL TÁMOGATVA"...

(SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT A TISZA-PARTI DRUKKEREK EZREIRE NÉZVE, HA EZT MAJD HOSSZÚ TÁVON IS - erkölcstelenül - MEGTEHETIK ! Arcpirító módon "külön választva magukat" a ténylegesen is JOGELŐD KITE-Szegedtől:

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1260 )


Visszatérve a jogelőd KITE-Szegedből létrejött ill. "az 1899-től eredeztetett futball-múltunk megtagadásával átalakított" Szeged 2011-re...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében az akkori NB III-ból feljövő Kisvárda elleni szégyenletes osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Fájdalom, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat kereken fél tucat, azaz hat(!!) hosszú bajnoki idényre - a krónikus és szánalmas szegedi pályahiány ill. a távozásukat már akkoriban is követelő fanatikus drukkerek miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres szurkolótáborát...

Aztán hat és fél évnyi gyötrelmes távollét után az újonnan felépített - s a nagyon várt "Baróti Lajos-stadion" HELYETT "átnevezett" Szent Gellért Fórumba 2019 szeptemberében megtörtént a visszatérés!

Az viszont mára szomorú sporttörténeti ténnyé alakult: az Adem Kapicsék által oly sokszor beígért NB I helyett az NB III-ba szégyenteljesen másodszor is (!!) kizuhanó, de végül legalább az NB II-be visszajutó csapattal  kezdtünk "új életet" - tény, hogy még mindig a "szegedi futballból immár 15., azaz tizenötödik (!!) éve kiválóan megélő" Adem Kapics szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgatóval plusz a pereputtyával és csókosaival... - a luxushotellal együtt több, mint 20 (!!) milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...


Így aztán tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen az 1920-as évek elejétől az 1980-as, 1990-es évekig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban egészen más volt itt a helyzet!

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint 50-szer(!!) szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, sőt, 1925-ben a fotónkon is látható - az akkori Magyar Kupával egyenértékű - Corinthian Kupa-győztesek (2:0-ra nyertek a válogatott Solti Mihályék a DVSC elleni debreceni fináléban)!!


Majd legelőször az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a SZAK-ból alakult Szegedi Bástya FC is alapítótagnak számított.


A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult!

1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát.

Egy évvel később, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek a debreceniek mögött, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el a hazai ill. nemzetközi porondon - a Közép-európai Kupától a Real Madridon, Párizson át egészen a Slavia Prágáig és a bécsi Rapidig!


A csúcsot az 1940-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben!

Egy évvel később, 1942 tavaszán pedig a 35 találattal máig vidéki csúcstartó (!!) szegedi gólkirály, Kalmár György vezérletével a bajnokrekorder Ferencvárost is 5:0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként (archív csapatfotónk feljebb).

A háború után, 1946-ban ugyancsak bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá a már említett seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapások után később a ’60-as évekbeli Európa-hírű SZEAC verte el Brassóban Románia nagyválogatottját 1:0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Baráth, Hajós, Nemes, Reményik által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (archív fotóinkon tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC ill. Nemes István közel 30.000 fanatikus drukker előtti parádés gólja látható a sok közül)!

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1438





A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel!

Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek, no, meg a Vasas elleni 1986-os Magyar Kupa-elődöntőre...

Mint ahogy az áldott emlékű  Szalai "Dzsínó" István (lenti fotónkon balról az első!) vezette 1990-91-es, majd 1991-92-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...


Állnak balról: Takács József, Sorin Cigan, Apró, Mihalache, Bogdán István ("Hosszú"...), Kun Lajos. Középen balról: Szalai "Dzsínó" István edző, Leboniczky Imre(kapus), Takács Zoltán, Kemenes Zoltán, Szélpál László szakosztályvezető, Kiss Ferenc, Bóka Ferenc, Puskás István, Nagy Zsolt (kapus), Pióker Sándor gyúró. Ülnek balról: Újváry, Hurguly, Takó Ferenc, Protity Sándor - Orosházi László edzők, Széchenyi Gábor, Lévai László és Hegyeshalmi Tibor.


S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Baróti Lajostól Lakat Károlyig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Solti Mihálytól Tóth Györgyig, Nemes Istvántól, Hajós Imrétől Kocsis Lajosig, Pusztaitól a három Kozmáig, Kutasi Lászlóéktól Hegyeshalmi Tiborig ill. Kisistók Andrásékig, sőt, Szabics Imréig!!) több könyvet igényelt már praxisomban, nem pedig újságcikket...

De a legfrissebb kötetem is erről, azaz róluk, a legendáinkról szól:


http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

A 127. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében...

Nyilas Elek és stábjának menesztése után viszont kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által hangoztatott klubfilozófia(...), mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna, s ennek itták meg a levét az utóbbi években...

...még fölsorolni is szörnyű, Klausz László, Supka Attila, Híres Gábor, Goran Kopunovics, Őze Tibor, Popovits Pável, majd Joao de Janeiro, Dobos Barna, Dragan Vukmir, Andorka Péter és az "imádott öcsike", Bekim Kapics "megbízott trénerek", újabban pedig az ugyancsak Adem Kapics által "közös megegyezéssel kirúgott szerb", Alekszandar Sztevanovics, míg a közelmúltban a német Michael Boris ill. a "sokadik szerb", Alekszandar Jovics, végül Aczél Zoltán illetve Laczkó "Buksi" Zsolt kék-fekete színekben pompázó szerencsétlen játékosai...

A felnőtt és up-edzők úgymond "futószalagon jöttek-mentek", ezzel szemben Adem Kapics ill. külföldi holdudvara egyre jobban terebélyesedett !

Sajnos, ez a szégyenteljes szakmai irányvonal még napjainkig is tart...

A krónikus eredménytelenség pedig egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés...

 

Szégyen és gyalázat, de az "Orbánviktoros állami-közpénzes milliárdokban lubickoltatott" Szeged 2011-ből átnevezett Szeged-Csanád Grosics Akadémiánál éppen másfél évtizede már, hogy nem találták meg a szakmailag erre leginkább megfelelő sportvezetőket, különös tekintettel a Szegeden "a semmiért is milliárdossá vált" sportigazgatóra Adem Kapicsra valamint Bekim plusz Amír Kapic  családtagjaira és természetesen a "csókosaira"...

Mint ahogy a városi elit sem állt eddig feladata magaslatán a világ messze legnépszerűbb sportága, a futball megítélését, erkölcsi ill. anyagi támogatását illetően...

De most már egyre égetőbb a fanatikus Tisza-parti drukkerek ezreinek sürgető kérdése: mikor jut már vissza újra az immár 127 éves szegedi futball első számú csapata az NB 1-be?!

Netán ehhez is a rendszerváltás utáni "Tisza fölöttébb kemény áradása" szükséges ?!...


Krónikás tisztelettel:

Vitos György

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy




Forrás: Fotók: szeged1899.hu, szegedma.hu ill. legrégebbi archív fotóink a szerző magánarchívumából
Készült: 2026.05.21.

Tovább olvasom

Összes oldal: 715db, aktuális: 4.
Legelső | Előző | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő | Utolsó