Merkantil Bank NB II 2026/27
időpont:2026. 10. 24. szombat, 17:00
csapatok:Szeged
DVTK
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Soroksár SC | 19 |
| 02. | Tiszakécskei LC | 15 |
| 03. | Kecskeméti TE | 14 |
| 04. | Gyirmót FC Győr | 13 |
| 05. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 13 |
| 06. | FC Ajka | 11 |
| 07. | Karcagi SC | 10 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 9 |
| 09. | Mezőkövesd Zsóry FC | 9 |
| 10. | Szentlőrinc | 7 |
| 11. | FC Nagykanizsa | 6 |
| 12. | Szeged | 6 |
| 13. | BVSC-Zugló | 4 |
| 14. | DVTK | 4 |
| 15. | Aqvital FC Csákvár | 4 |
| 16. | HR-Rent Kozármisleny | 3 |
| 17. | A LEGFRISSEBB www.mlsz.hu NB 2-es TABELLA | 0 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
Közel egy év után...
(https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2366)
...péntek este újabb fontos tétmeccset játszik a magyar válogatott!
Bizony, ez is ritka az eddigi 3 focis olimpiai bajnoki címünk (1952, 1964, 1968) mellett: a világ messze legnépszerűbb sportága még magyar egyetemi/főiskolai vb-aranyakat is hozott a fájdalmasan elveszített két "profi világbajnoki döntőnk" (1938, 1954) előtt...
BARÓTI Lajos SZÖVETSÉGI KAPITÁNYKÉNT...
MARCO ROSSI -- DETTO...
Az 1935. évi Főiskolai Világbajnokságot Budapesten rendezték és a legjobb amatőr játékosokból álló magyar válogatott léphetett a dobogó legfelső fokára!
A világbajnok csapatban a Szeged két jogelődje is képviseltette magát: a kerületi bajnok egyetemi csapatunkból, a legendás hírű KEAC-ból Kovács Kálmán, Kovács László, Tóth II. László, továbbá Tóth III. Loránd dr., míg...
Baróti Lajossal az élen tehát öt szegedi egyetemi / főiskolás világbajnokot is adtunk a magyar futballnak!!
Baróti Lajosról a www.szeged1899.hu szurkolói honlap 2017. augusztus 1-jén az alábbi kiváló cikket jelentette meg az "Emlékek hálójában" c. népszerű rovatban:
- Amikor a szegedi centenáriumról beszéltünk, nem kis meghatódottsággal gondoltam az 1899-es alapítási dátumunkra és kicsit megdöbbentem... Szinte felkiáltottam! Te jó Isten, csak 15 évvel vagyok fiatalabb a nevelő-egyesületemnél!! Hogy elfutott az idő... – kezdte monológját e sorok írójának 85 éves korában Baróti Lajos. Majd így folytatta:
- A családommal együtt 1928-ban, 14 éves koromban kerültem Hatvanból Szegedre. Édesapámat a Szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló polgári iskola igazgatójának nevezték ki, a család velem együtt így került Szegedre...
A Baross Gábor Főreáliskola 5. osztályos tanulója lettem, itt is érettségiztem, később pedig az egyetem joghallgatójaként tanultam. Mivel a Barossnak akkoriban még nem volt labdarúgó csapata, így nem is szerepelhetett a szegedi KISOK (középiskolások) labdarúgó bajnokságában. A diákok atletizáltak, tornáztak, kosaraztak, csak éppen nem fociztak...
- Az atléták a sportórai foglalkozásokat az ujszegedi SZAK-pályán végezték, így jutottam el én is oda 1928 őszén... Így lettem előbb atléta, s csak ezután a SZAK ifjúsági labdarúgó csapatának tagja... Prágai Ferenc közvetítésével, a jó öreg Feri bácsi nyomta a kezembe az első labdarúgó igazolásomat.
- Ám az atletizálás hatására ifjúsági koromban 100 méteren 11,6 mp, 200 méteren 23,9 mp-et futottam, megjegyezve, hogy labdarúgóként ennek a gyorsaságnak nagy hasznát vettem.
- Első edzőm a SZAK legendás középcsatára, Megyeri Pál volt, ő tanított a labdarúgás ábécéjére... Így kezdődött kötődésem és örökké tartó "szerelmem" a SZAK-hoz, örök hálámat kifejezve Prágai Feri bácsihoz aki bámulatos klubszeretetével maga volt a SZAK! Ő indította el labdarúgó pályafutásomat, amely az 1935-ös főiskolai világbajnokságon aranyéremig (!!) majd a magyar nemzeti válogatottságig vezetett! Emellett sok-sok sikeres profi mérkőzést köszönhettem neki a Szeged FC színeiben, de neki köszönhettem későbbi edzői sikereimet is!
- A SZAK-nál töltött időszak nagyban befolyásolta a szegedi életemet, hiszen középiskolai majd egyetemi tanulmányaim kitöltötték a napok többségét, de fiatal életem napi elfoglaltsága közé tartozott a sportegyesületi élet, a nap mint nap visszatérő edzések és a hétvégi mérkőzések.
- Érdeklődésem és baráti köröm is akaratlanul a labdarúgáshoz, szorosan a SZAK-hoz kapcsolódott, hiszen mi, játékosok együtt jártunk moziba, színházba, kocsmák helyett cukrászdákba...
- Milyen csapat is volt a SZAK?! Feltétel nélkül, a társadalom minden rétege előtt nyitva volt, talán ezért is szerettem meg a legjobban! A csapatban szerepelhetett egyetemi hallgató, tisztviselő, kereskedő, iparos vagy kétkezi munkás...
- Kik volt a játékostársaim? Mindenkit roppant nehéz volna felsorolni, de az idősebbek közül megemlíteném Wahl, Stemler, Gombkötő, Priszlinger, Megyeri nevét, a fiatalabb korosztályból pedig Krekuska, Bite, Vida, Rózsa, Doktor, Bokor, Albert, Borbás, Korom nőtt a szívemhez, de sorolhatnám hosszan a többieket is...
- Visszagondolva fiatalabb éveimre, abban az időszakban a SZAK amatőr csapata a DLASZ (Délkerületi Labdarúgó Alszövetség) bajnokságában szerepelt és örökös vetélytársaink a KEAC (a későbbi SZEAC), az SZTK, a Szegedi Vasutas, az UTC és a Móraváros voltak, ám "vérre menő meccseket" játszottunk a kecskeméti, vásárhelyi, félegyházi, szentesi és a makói csapotokkal is!
- Az újszegedi pályára kerékpárral közlekedtem, a jó vastag csőből készült Csepel kerékpárral... Számtalanszor hajtottam át a tiszai hídon fiatalabb koromban a lakástól a pályáig, majd később az edzések után legtöbbször nem haza, hanem Szőreg felé vettem az utat, hiszen onnan nősültem - szerencsémre!
- Bár a pályát felszántották, az öreg szertárosunk, Farkas Jani bácsi képével megmaradt emlékezetemben örökre... Nehéz elfelejteni a fából készült tribünt, a falócás ülőhelyeivel, a szemben lévő, a pálya másik oldalán húzódó hosszú drótkerítéssel elkülönített állóhelyekkel, ahol a fanatikus törzsközönségünk szurkolt...
- A '30-as évek közepe után többször szerepeltem a DLASZ-válogatott mérkőzésein, s ekkor már komolyan felvetődött a szerződésem életem első profi csapatához, a Szeged FC-hez! Nehezen váltottam csapatot, sok-sok unszolás után, Prágai Feri bácsi biztatására végül aláírtam a szerződést... Ami megkönnyítette a távozásomat az az volt, hogy ugyanazon a pályán, a megszokott, lelkes közönség előtt játszhattam a profi NB I-ben, sőt, még a válogatottban is bemutatkozhattam!
- Életem első címeres mezben lejátszott meccsét 1939. szeptember 24-én szegedi csapattársammal, a kapus Tóth Gyurkával a mindig nagyon erős Németország ellen játszhattam és a mieinkkel 25.000 tomboló szurkolónk előtt 5-1-re győztünk az Üllői úton a vendégek ellen! Két évvel később Zürichben is sikeresek voltunk Tóth Gyurkával együtt, hiszen akkor meg a házigazda Svájcot vertük meg 2-1-re!
- Az NB I-ben ugyancsak halmoztuk a Szegeddel a sikereket... 1938-39-ben már 5. volt a Szeged az Újpest-Fradi-MTK (Hungária)-Kispest kvartett mögött, rá egy évre pedig már negyedikek lettünk!
- 1940-41-ben bronzérmesek voltunk a Fradi és az Újpest mögött, míg egy évvel később Kalmár "Gyusza" élvonalbeli gólkirályunkkal, továbbá Toldi Gézával, Lakat Karcsival és Tóth Gyurkával felálló Szegeddel ismét negyedikek lettünk!
Akkoriban még a bajnok Ferencvárost is 5:0-ra(!) megvertük, az egy igazi "aranycsapata" volt Szegednek!!
KÉT SZEGEDI KIVÁLÓSÁGUNK VÁLOGATOTT FOTÓJA...
Majd Baróti Lajos kissé elszomorodva, de így emlékezett vissza:
- Ám akkor már a II. világháború vérzivataros idejében én is bevonultam katonának és az edzésekre sajnos, egyáltalán nem kaptam eltávozást, csak a bajnoki meccseken találkozhattam játékostársaimmal...
MAJD NEM KIS FÁJDALOMMAL ÍGY FOLYTATTA:
- Fiatalságom és legszebb labdarúgó emlékeim Szegedhez kötődnek! Felejthetetlen éveket tölthettem a Tisza-parti városban. Így nevelőegyesületem 100. születésnapján szeretettel köszöntöm az klub minden egyes tagját, kívánva, hogy Szeged csapata nemsokára megint olyan sikeres legyen, mint amilyen korábban a SZAK együttese volt! - zárta monológját 1999-ben Baróti Lajos, aki később "magyar világcsúcsként" 117 alkalommal vezethette labdarúgó válogatottunkat kiváló és világszerte elismert szövetségi kapitányként is!!
Hogy ez mit is jelent?! A válogatott meccsek számának tekintetében az őt követő ugyancsak legendás Sebes Gusztáv (az "Aranycsapat" világhírű kapitánya) "csupán" 69-szer ült a kispadon...
A Szegedről indult Baróti Lajos válogatottsági rekordját (117 mérkőzés!!) vajon ki és mikor fogja megdönteni?!
KHMMM...
KÜLÖNÖSEN AZ ANGLIA ELLENI IDEGENBELI
ÍME AZ EGYIK FELEJTHETETLEN EMLÉK, AMIT A XXI. SZÁZAD EDDIGI LEGNAGYOBB MAGYAR FUTBALLSIKERÉNEK TITULÁLTAK és VETEKSZIK A 6-3-MAL...:
(AZ ANGOLOK SEM HITTÉK: UNBELIEVABLE...
A ROMÁNOK PEDIG VALÓSÁGGAL ŐRJÖNGTEK:
...A MOST PÉNTEKEN KÖVETKEZŐ MAGYAR-UKRÁN, UGYANCSAK NEMZETEK LIGÁJA-ÖSSZECSAPÁS ELŐTT MARCO ROSSI IMMÁR...
..."CSAK" 30 MECCSEL VAN MÉG LEMARADVA
...BIZONY, ÖSSZESSÉGÉBEN 44 (!!!!) "ELCSESZETT ÉVÜNK" UTÁN MÁR KÖTELEZŐ LESZ MARCO ROSSIÉKNAK (LEGNAGYOBB SZTÁRJA, SZOBOSZLAI DOMINIK EZT KÖNNYEK KÖZÖTT DE FIXRE MEGÍGÉRTE AZ ÍREK ELLENI "HORRORT" KÖVETŐEN...) VÉGRE KIJUTNIUK a 2030-as - 1930-tól számított - CENTENÁRIUMI VILÁGBAJNOKSÁGRA !!
Szoboszlaiék az ír-meccsünk után könnyek között, de az erős fájdalom gyakran teljes megtisztulást ad és töretlenül visz tovább...
KÜLÖNBEN...
A LEGNAGYOBB SZEGEDI FUTBALL-IKONUNK, BARÓTI LAJOS MARAD AZ MLSZ-REKORDER SZÖVETSÉGI KAPITÁNYUNK - MÉG NAGYON SOKÁIG...
Vitos György (FOLYTATJUK!)
UTÓIRATKÉNT:
EGY ROPPANT TANULSÁGOS MARCO ROSSI-MONOLÓG következik...
...A PÉNTEK ESTI MAGYAR-UKRÁN ÖSSZECSAPÁS ELŐTT...
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.09.24.
Az éppen három hónapja elindult 52 részes centenáriumi cikksorozatunk 14. fejezetében ezúttal az első osztályban pontosan 100 éve (!!!) rajtolt Szegedi Bástya (a legendás SZAK akkori proficsapatának) 1930-31-es kiesése után a hivatalos jogutód Szeged FC immár zsinórban a nyolcadik, konkrétan az 1939 - 40-es élvonalbeli szerepléséről írunk!
A Bástyából lett Szeged FC a Profi II. Ligában kezdett, de onnét veretlenül (!!) jutottak vissza az első osztályba, ahol aztán megszakítás nélkül 11, azaz tizenegy idényen át (!!) sikert sikerre halmoztak a hazai és nemzetközi porondon egyaránt !
Örök mottónk...
Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő...
...kapicsos-püspökös focivezetés !!
De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk őket" és tényleg visszaszerezzük az 1899-től eredeztetett értékeinket!
A teljes és újra egységesített szegedi futball-identitásunkat, Ámen...
A Bástyából lett Szeged FC a Profi II. Ligában kezdett, de onnét veretlenül (!!) jutottak vissza az első osztályba, ahol aztán megszakítás nélkül 11, azaz tizenegy idényen át (!!) sikert sikerre halmoztak a hazai és nemzetközi porondon egyaránt !
Örök mottónk...
Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő...
De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk őket" és tényleg visszaszerezzük az 1899-től eredeztetett értékeinket!
A teljes és újra egységesített szegedi futball-identitásunkat, Ámen...
Érdekes mérkőzésekkel indult ez az 1939-40. évi NB 1-es küzdelemsorozat...
Íme a LÉNYEG:
Íme a sporttörténeti értékű szenzációs szegedi diadal:
Az idegenbeli bravúr értékét növelte az is, hogy a Szeged FC (korábban Bástya FC SZAK) 1926-tól 1939-ig 12 (!!) élvonalbeli mérkőzést játszott az MTK Hungária körúti pályáján és valamennyit elveszítette... Így most végre megtört a jég!!
Az akkori tényleges bajnokcsapat, a Ferencváros elleni rangadók viszont abban az idényben abszolút nem jöttek össze...
Először -- 1939. szeptember 17-én – az 1926 óta örök rivális és az MTK-hoz hasonlóan ugyancsak sokszoros bajnok Ferencváros látogatott Szegedre...
Az első félidő végén – Nagy Antal csodálatos találatával, azaz 1:0-ás szegedi vezetéskor – sokan már az újabb bravúrra gondoltak, ám a fővárosiak ezt követően keresztülhúzták a szegediek számításait...
Szünet után a Fradi 7 perc alatt 3 gólt szerzett, és ezzel alaposan megfordította az eredményt...
Az újabb két ferencvárosi gól már csak ráadásnak számított:
Szeged-Ferencváros 1:5 (1:0)!!
Érdekességként említhető, hogy a rádió csak a második félidőben kezdte el helyszíni közvetítését a Tisza-parti városból...
A Ferencvárosnak és a Szegednek egyébként az volt az első olyan mérkőzése, melyet a rádió is élőben közvetített. „Beszélő”: Pluhár István, az akkori népszerű rádióriporter volt...
A szegediek ezután is arattak szép győzelmeket, az Elektromost 4: 1-re, a Gammát 4:0-ra, a Szombathelyi Haladást 5:2-re megverték!!
Az őszi idényt így is a dicséretesnek mondható 4. helyen zárták a szegediek!
Majd az 1940 tavaszi idénynyitó a Ferencváros otthonába szólította a Tisza-partiakat...
De 1940. február 25-én a Fradi-pálya rossz talaja miatt kénytelenek voltak a BEAC Mező utcai sporttelepén megrendezni a mérkőzést...
Harangozóék – csakúgy, mint ősszel – 1:0-ra vezettek a félidőben, de a Fradi ismét fordítani tudott:
https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/34779
Ferencváros-Szeged 4:1 (0:1)!
Ezt követően a szegedi gárda javított a tavaszi „bizonyítványon”, pontot szereztek az őszi első Kispesttől (1:1), plusz az Újpesttől is (0:0), legyőzték a Szolnoki MÁV (4:0), a Debreceni Bocskai (2:0) és a Kassai AC (3:0) együttesét!
De ahogy fentebb már részleteztük, az MTK stílusát kiismerő Szeged ezúttal sem „kegyelmezett”, és az őszi 3:1 után ezúttal 3:2-re verte a sokkal esélyesebb fővárosi kék-fehéreket!!
Sporttörténeti tény, hogy azon úszott el a
Hungária bajnoki címe, a jól hajrázó Ferencváros, ha csak jobb gólaránnyal is, de megelőzte őket, a harmadik nagy rivális, az Újpest pedig bronzérmes lett...
Ugyanakkor a Szeged FC kiváló erőkből álló és válogatottakkal megtűzdelt együttese – 1934/35 után – ezúttal másodízben az NB I. 4. helyén végzett!!
Érdekesség, hogy a Szeged mellett az élvonalbeli tabella első 8 helyén 7, azaz hét fővárosi klub tanyázott és az akkori vidéki fellegvárak (Debrecen, Szolnok, Szombathely) csak utánuk következtek...
| 1 | Ferencváros FC | 26 | 19 | 1 | 6 | 77 : 31 | 39 |
| 2 | Hungária FC | 26 | 17 | 5 | 4 | 66 : 32 | 39 |
| 3 | Újpest FC | 26 | 15 | 8 | 3 | 60 : 34 | 38 |
| 4 | Szeged FC | 26 | 15 | 5 | 6 | 56 : 42 | 35 |
| 5 | Kispest FC | 26 | 14 | 5 | 7 | 70 : 41 | 33 |
| 6 | Törekvés SE | 26 | 11 | 6 | 9 | 37 : 41 | 28 |
| 7 | Budapesti Elektromos TE | 26 | 11 | 5 | 10 | 48 : 48 | 27 |
| 8 | Gamma FC | 26 | 11 | 4 | 11 | 48 : 49 | 26 |
| 9 | Szolnoki MÁV SE | 26 | 9 | 5 | 12 | 37 : 46 | 23 |
| 10 | Bocskay FC | 26 | 10 | 3 | 13 | 38 : 60 | 23 |
| 11 | Szombathelyi Haladás VSE | 26 | 10 | 2 | 14 | 44 : 59 | 22 |
| 12 | Szürketaxi FC | 26 | 5 | 4 | 17 | 36 : 75 | 14 |
| 13 | Kassai AC | 26 | 5 | 3 | 18 | 29 : 79 | 13 |
| 14 | Nemzeti SC 1 | 26 | 2 | 0 | 24 | 15 : 24 | 4 |
AZ 1939-40. évi NB 1-ES TABELLA...
A gólkirály Sárosi György (Ferencváros) 23 góllal. Első ízben lett szegedi játékos a góllövőlista „bronzcipőse”! Nagy Antal ugyanis 18 góljával a 3. helyet, az ugyancsak szegedi Lukács István pedig 16 találattal a 7. helyet szerezte meg!!
A "szögedi" NAGY ANTAL - CÍMERES MEZBEN...
Egyébként a három kieső helyére az akkori NB II csoportbajnokai (Csepel, Tokod, Salgótarjáni BTC) kerültek.
Az NB Il-t tehát abban az idényben három csoportban (Nyugati, Alföldi, Északi) rendezték meg. Az Alföldi csoport 12-es mezőnyében a Csepeli WMFC végzett az élen a MÁVAG és az amatör UTE előtt.
Az 1939-40-es évadban több kiváló szegedi labdarúgó is játszhatott a különböző válogatottakban!
Tóth György és Baróti Lajos 1939. szeptember 24-én, a mindig veszélyes és akkoriban már erőteljesen fasizálódó Németország ellen (5:1 Baróti Lajosék javára!!!) mutatkozott be a magyar „A” válogatottban.
Két szegedi is egyszerre a magyar nemzeti válogatottban: Baróti Lajos és Tóth György kapus, a Pálinkás után azonnal "berobbant szegedi őstehetség" !
KÖZÖS VÁLOGATOTT FOTÓJUK A NÉMETORSZÁG ELLENI 5-1-RE MEGNYERT
De Baróti Lajos még a „B” válogatottban is szerepelt 1939. október 21-én a románok második csapata ellen (1:0). Csakúgy, mint Marosi, aki 1940. május 19-én szintén a románok ellen játszott a „B” válogatottban.
...1932-től számítva megszakítás nélkül (!) éppen 11, azaz tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata (címlapfotónkon ezúttal egy 1939-40-es kiváló erőkből álló NB I-es alakulat!) az akkoriban még sikert sikerre halmozó - pl. 1938-ban is világbajnoki döntős - magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és...
...Bécstől, Madridon, Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, pl. az 1935-ös nagyszerű prágai KK-diadallal, plusz a spanyol, majd osztrák és lengyel, sőt, még egy fantasztikus, 24 (!!!) meccsből álló skandináv túrával is “fűszerezve”!
S 52 hét múlva, mire a cikksorozatunk végéhez érünk, remélhetőleg már a "kapicsos-püspökös, szakmailag teljességgel impotens plusz identitás-ölő focivezetéstől" is megszabadulunk, Ámen...)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.09.22.
A 2026-27. évi NB II 8. fordulójában Kecskemét - Szeged "örökrangadót" rendeztek a felújított Széktói-stadionban. Csakúgy, mint az elmúlt években (2022 ill. 2026 tavaszán egyaránt 0-4...) immár zsinórban harmadszor is a hazai lila-fehérek győztek, az első félidőben még büntetőt is hibáztak, majd szünet után Beke Péter bombagóljával ismét odahaza tartották a rendkívül fontos három bajnoki pontot...
A válogatott szünet előtt a "kapicsos Szeged lassan bebetonozza magát a kiesőzónába"...
2025-26. évi NB II, 8. FORDULÓ:
KECSKEMÉTI TE – SZEGED-CSGA 1–0(0–0)
Kecskemét, Széktói Stadion, 1500 néző. Vezette: Takács Tamás (László István, Szabó Dániel)
Kecskemét: Ruisz – Szépe, Gajág, Szűcs Sz. – Berki (Eördögh, 55.), Haris, Kovács B., Göblyös – Szabó B. (Merényi, 64.), Beke (Szilágyi, 86.) – Németh B. (Bolyki, 64.). Vezetőedző: Tímár Krisztián
Szeged: Illés – Szabó Á., Rjaskó, Vékony, Széles, Mikló (Kalmár, 46.) – Márkvárt, Miskolczi (Bodnár, 69.), Posztobányi (Ádám, 84.) – Zimonyi (Haragos, 69.), Tóth-Gábor. Vezetőedző: Laczkó Zsolt
Gólszerző: Beke Péter(82.)
Summázva a lényeget az újabb (immár 16.)
"kapicsos - püspökös bajnoki idény
mintegy negyedénél"...
...a szegedi kék-feketék eddigi 7 bajnoki
meccsükön csupán egyetlenegy győzelmet
arattak (a tökutolsó Kozármisleny ellen...),
mindössze 6 gólt szereztek és még leírni is
szörnyű: Adem/Bekim /Amír/...
...satöbbi...Kapicsék lassan "bebetonozzák
magukat a kiesőzónába"...
Lesz mit megemészteniük az éppen háromhetes
válogatott szünetben, Ámen...
Vitos György (Folytatjuk...)
Forrás: Fotók: szeged-grosics.hu
Készült: 2026.09.19.