Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2026. 05. 17. vasárnap, 17:00
csapatok:Szeged
Aqvital FC Csákvár
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 61 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 56 |
| 03. | Kecskeméti TE | 48 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 05. | HR-Rent Kozármisleny | 42 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 40 |
| 07. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 08. | BVSC-Zugló | 37 |
| 09. | Karcagi SC | 35 |
| 10. | FC Ajka | 33 |
| 11. | Szeged | 33 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 32 |
| 13. | Soroksár SC | 30 |
| 14. | Szentlőrinc | 27 |
| 15. | Budafoki MTE | 25 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 25 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
SZEGED1899 BLOG-história (17. rész)
2021.06.12.Nagyon mélyek az immár 123. évében járó szegedi labdarúgás gyökerei! De...(figyelem, tisztelt Kiss-Rigó László Püspök Úr ill. Adem Kapicsékat szolgáló Nógrádi Tibor, megyei fociigazgató!!)... mindez menthetetlenül elvész, ha nincs RESPEKT a nagyszerű elődök előtt és nem állítjuk követendő példaként a felnövekvő újabb generációk számára! http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1686
Ezúttal az NB I 1932 - 1943 közötti legstabilabb (!!) vidéki csapatáról, a Szeged FC-ről, majd a Szeged AK-ról írok különleges szemelvényeket, lélegzetelállítóan izgalmas összecsapásokkal "fűszerezve", melyeket részben anyai ági nagyapám, Dobsa Sándor hagyatékában találtam meg. Mielőtt azonban az akkor is bajnok Ferencváros 5:0 arányú kiütését részleteiben is taglalnám (lentebb az akkori tudósítás), álljunk meg egy szóra, június 4-én, "Trianon 101" tiszteletére...


Bizony, ma már nyíltan kimondhatjuk:
1920. június 4-én (akkor is egy pénteki napon, mintahogy tegnap is, pénteken írtam a "SZEGED 1899-história" 17. fejezetét) a Párizs környéki békeszerződésben a legszégyenteljesebb döntést hozták meg a világ nagyhatalmai Magyarországgal szemben!! Területünk 2/3-át vették el néhány tollvonással, sok millió magyar családot idegen országokba kényszerítve és megalázva...
Érdekes paradoxon: amikor a II. világháborús években ezen magyar területek jelentős részeit visszacsatolták az anyaországhoz és pl. a Kolozsvári AC, az Újvidéki AC vagy éppen az 1944. évi magyar bajnok Nagyvárad játszhatott az NB I-ben a Tisza-parti város első számú labdarúgó-csapataival, akkor élte - az 1920-as, majd az 1930-as éveket követően - sokadik aranykorát az immár 123. évében lévő szegedi futball...
De Trianonra - a sokkal szebb országimázs ill. jövő érdekében - mindig emlékeznünk kell, e sorok írójának is az alábbi néhány - személyes érintettségű - strófával:
"Csíkszentkirály..."Vitos-falva",
Onnét jött át Vitos Gerő...
Kerek egy évszázada !!
Orvos Nagyapám Szegeden lelt új hazára,
Itt nevelvén föl utódait, de...
Végig vágyakozva a "régi otthonba"...
Azóta már mindkét fiával jobb létre szenderült,
Ám unokája, a szegedi krónikás, György arca...
- szintén két fiával együtt - még mindig derült!
S mi hárman továbbra is hiszünk egy szebb,
igazságosabb világban...
Ahol Székelyföld végre autonómiát kaphat és...
egyszer talán ismét a MI hazánkká válhat!!
Így mosódik össze Csíkszentkirály Szegeddel...
S a magyar nép az ősi székelyekkel!!
A jó Isten segítségével, mindörökké. Ámen. "
Krónikási Tisztelettel:
Vitos György,
a www.szeged1899.hu főszerkesztője,
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy ), valamint
Vitos Gergő (piros mezben a brazil-magyar válogatott, Leandro elleni párharcban, a 2018-as Szeged-Ferencváros MK-meccsen) és ifjabb Vitos György (sárga mezben a Csongrád megyei korosztályos válogatottban):


S ezek után nézzük az 1941-42. évi NB I klasszikusnak mondható 16-os mezőnyét, amelyre az 1940-41-es első osztályú évad érmesei (a bajnok Ferencváros, a második Újpest és a bronzérmes Szeged ) mellett számos visszacsatolt magyar terület jeles képviselői is meghívót kaptak!
Így történhetett meg, hogy 1941. augusztus 24-én, az NB I-es idénynyitón a Kolozsvári AC (két idénnyel később már ők is bronzérmesek voltak a Nagyvárad és a Fradi mögött 1943-44-ben, A szerk.) látogatott el az újszegedi SZAK-pályára!
S lássunk csodát: a már nyíltan is az NB I-es bajnoki címért harcoló Szeged AK Tóth György - Gyuris, Raffai - Mester, Baróti, Bertók - Bognár, Harangozó, Kalmár, Toldi, Nagy Antal összeállításban valósággal "letaglózta" az egyébként jó erőkből álló kolozsváriakat!
Erre írta 50 évvel később, 1991 elején László Ferenc, kolozsvári tudósító barátom:
"Szeged - Kolozsvári AC 8:1... De micsoda nevek a Szegedben!! A Fradiból igazolt vb-ezüstérmes Toldi Géza mellett Kalmár György és Nagy Antal: ők ketten együtt hat gólt rámolnak be a kiváló kolozsvári kapusnak, Seprényinek!! S ehhez jön még Bognár Kálmán ill. Harangozó Sándor egy-egy találatával, így szinte meggyalázzák újonc kolozsvári testvéreiket..."
Való igaz, az a legendás Szeged-Kolozsvár NB I-es derbi (Dobsa Sándor Nagyapám is tényleges szemtanúként rengeteget mesélt azokról a felejthetetlen győzelmekről...) szinte "repülőrajtja" volt a Szeged 1941-42-es bajnoki sikereinek!
Az első öt fordulóban ők vezették az NB I-es tabellát is, s az akkori csapat kiváló hangulatát tökéletesen jellemzi az a nyitómeccshez fűződő igaz, de mulatságos történet, melyet nem sokkal halála előtt a szegediek sokszoros válogatott kapusa, Tóth György mondott el e sorok írójának (természetesen ő is benne van külön fejezettel az idén kiadásra kerülő legújabb könyvemben: http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729):
- Nagyszerű baráti szellem uralkodott az együttesben, hiszen gyakran összejártunk egymással a pályán kívül is - nyilatkozta e sorok írójának a kiváló sportember az egyik interjúnk során - Lakat Karcsi barátomnak például örökre hálás vagyok azért, hogy segített magánúton elvégezni a középiskolát! Korán reggel és az edzéseket követően késő este hosszú hónapokon át együtt tanultam vele, a csapattársammal! S a végén aztán ő volt a legbüszkébb a tanítványára, amikor megmutattam neki az indexem... Persze, a tanáraim is sokat segítettek, erre a legjobb példa Szabó Miklós tanár úr, aki egyben az osztályfőnököm is volt...
1941 augusztusában, az NB I idénynyitóján a jó képességű Kolozsvári AC együttesét fogadtuk az újszegedi SZAK-pályán! Vasárnap volt a meccs, hétfőn pedig szóbeliznem kellett néhány tantárgyból... Ezért adtam egy meccsjegyet Szabó tanár úrnak, hogy jöjjön ki és nézzen meg! Mint később megtudtam, élt is a lehetőséggel... S az a bajnoki nyitány?!
Mintha tegnap történt volna... Sziporkázó játékkal 8:1-re agyonvertük a kolozsváriakat és a hajrában már csak a közönségnek játszottunk! Ekkor következett az az attrakció, melynek köszönhetően hétfőn simán levizsgáztam... A kornerzászló mellől a Kolozsvár szélsője magas labdát ívelt a tizenhatoson belülre, az ott tanyázó Raffai-Riesz Lajos védőtársam pedig annak rendje és módja szerint ki akarta fejelni a pöttyöst. Mint kapus, hirtelen megelőztem és a fejelni akaró apró termetű Lajcsit nagy lendülettel átugorva, a levegőben úszva kaptam el fölötte a labdát...
Szinte egyszerre ordított föl mindenki, a több ezer lelkes drukker és percekig zengett-zúgott az öreg SZAK-pálya Tóth Gyurka nevének dicséretétől!!

Baróti Lajos és Tóth György kapus (mindketten szegediként a Németország ellen 5:1-re győztes magyar válogatott címeres mezében) !
Ilyenkor, a közös interjúink során mindig nagy levegőt vett, majd így folytatta:
-Az a Szeged egyébként nemcsak kitűnő erőnlétnek örvendett, hanem a szó nemes értelmében játszotta a futballt! Néha túlságosan is könnyedén, ennek tudható be, hogy az idényben 7, azaz hét darab 11-est puskáztak el a csatáraink... Amint az később kiderült, ebből hat büntető egy-egy plusz pontot ért volna és ez a mínusz hat pont hiúsította meg a bajnoki aranyérmes reményeinket is...
Íme egy drámai kihagyott büntető története, amit sohasem felejtek a hét közül... Nagyváradon játszottunk az 1944-es magyar bajnok NAC ellen, szakadó esőben, nagyon sáros pályán. Félidőben Kalmár „Gyusza” és a vb-ezüstérmes Toldi Géza góljaival már 2:0-ra vezettünk! Szünet után két „hazaipályás” tizenegyest is ítéltek ellenünk, mindkettőt Tóth III. Matyi, a magyar válogatott nagyváradi balszélsője értékesítette, így egyenlített a NAC... A 89. percben aztán jött egy újabb tizenegyes, ám ezúttal – teljes joggal - a Szeged javára! Harangozó Sanyi, a népszerű „Huru” barátom helyezte a labdát a 11-es pontra, de közben nem vette észre, hogy a Nagyvárad rutinos középhátvédje, Mészáros teljes erővel belenyomta a labdát a sárba. A technikás Huru helyezni akarta a „bőrt”, ám a sárba nyomott labda éppen, hogy elgurult a kapuig és a váradiak könnyű zsákmánya lett… Huru barátom sírva fakadt mérgében, de ez már nem segített rajtunk, újabb értékes pont elveszett…
Majd ilyenkor Tóth György mindig hozzátette:
-Az is tény viszont, hogy a sorsdöntő büntetők kihagyása mellett akkoriban arattuk országra szóló legnagyobb sikereinket: az 1941. évi Magyar Kupa-győztes Szolnoki MÁV ellen 4:2, a Ferencváros ellen 3:2 (ráadásul az Üllői úton!), a Bp. Gamma ellen 4:2, de az Újvidéket 9:2-re (manapság Vojvodina a neve…), a Kolozsvárt 8:1-re (fentebb már említve), a Bp. Lampart együttesét 8:0-ra, a szintén pesti MÁVAG-ot 6:2-re, míg a helyi riválist, az ugyancsak óriási bravúrral NB I-be jutott Szegedi Vasutast 8:1-re és 4:1-re megvertük, hogy csak néhányat említsek!
(Rögvest aláhúzandó: a fenti csodálatra méltó szegedi diadalok az NB I-ben - figyelem, évtizedek óta csupán szánalmas "megélhetési focivezetők": Adem Kapicsék, Halkó Pál Gézáék!! - és nem az NB III-ban, de még csak nem is az NB II-ben születtek..., A szerk.)
Majd Tóth György így folytatta:
- Van viszont egy olyan derbi, amire az összes közül a legszívesebben emlékszem vissza…
1942 május elején jött a bajnoki címet védő, akkoriban már világhírű Ferencváros Szegedre Csikóssal, Rudassal, Szoykával, Sárosi Bélával, Fintával, Gyetvaival és a világbajnoki ezüstérmes Polgár „Drumival” ill. Sárosi Gyurkával fémjelezve! Ragyogó időben, a régi SZAK-pálya dugig megtelve a fanatikus drukkerekkel! S mi bizony, csodálatos játékkal, 5:0 arányban(!!) lehengereltük a válogatott sztároktól hemzsegő Fradit... - s ennél a pontnál valósággal ömlött a szó mindig a belelkesedett Tóth Györgyből, a szegediek - Sándorfalván született - később már Európa-klasszis kapuvédőjéből...
Az 5:0-ás Fradi-verésről pedig majd legközelebb, mert az bizony, egy külön, de rendkívül markáns fejezetet jelent a SZEGED1899 BLOg-históriámban" is...
Vitos György
(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!
A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:
http://www.szeged1899.hu/webshop.php
A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható
(külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):
https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/
https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/
https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/
https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/
https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/
https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/
Az eddigi, összesen 17 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:
Vitos György, valamint két fociimádó fia, Vitos Gergő és ifjabb Vitos György (mindketten fentebb a "Trianon 101" visszaemlékezésünkben)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.12.


