Elnézegetve a csfoci.hu szavazási eredményeit...

(Töröljék az idei szezont, ne hirdessenek se bajnokot, se kiesőket... (20.6 %)

Várjunk néhány hetet, és folytassák innen a csapatok! (43.9 %)

Hirdessenek végeredményt a jelenlegi állás szerint... (34.1 %)

Más opció... (1.4 %) Szavazás időtartama: 2020.03.18. - határozatlan ideig...Eddigi összes szavazat: 214db )

...azt kell mondjam: a szurkolók közel 50 %-a - a csfoci.hu szerkesztőivel együtt - bizony, kihúzhatnák már végre a fejüket a homokból...  S legyen elég a struccpolitikából!

A 2019-20. évi bajnokságok - az NB I-től, az NB II-ön át egészen a megyei küzdelmekig bezárólag - menthetetlenül félbeszakadnak...

Lásd elsőként a fontosabb európai küzdelemsorozatok közül a legújabb belga döntést és a józanabb szurkolók véleményét:

http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/koronavirus-megvan-az-elso-europai-bajnoksag-amit-lefujtak-2755791

"Igazuk van, hogy törölték...
Azt olvasni, hogy ez a vírus jó esetben nyár közepén,végén tűnik el, az USA-ban valamikor ősszel. Ergo mindenki törölni fog, ha józan eszük van! Meg úgy általában nézők nélkül semmi értelme az egésznek..."

De már most el kell(ene) kezdeni az újratervezést minden szinten, hogy majd ősszel, a 2020-2021-es pontvadászatok egyáltalán elindulhassanak! Nem a sebeket kell nyalogatni ill. tévhiteket gyártani-támogatni (pl. május-júniusban majd folytatódhat minden...), hanem komoly és áldozatos szervezőmunkával a 2020 őszétől kezdődő újabb idény összes bajnoki osztályát előkészíteni - (mentál)higiénés, financiális ill. infrastrukturális szinten egyaránt!

S hogy miért is e realista megközelítés?!

Magyarországon legutóbb 64 (!!) éve volt példa arra, hogy az 1956-os (naptári éves rendszerben) megrendezett pontvadászatok félbeszakadtak - az '56-os forradalom miatt.

Ezúttal nem a szovjet tankok jelentik a legfőbb ellenséget...

...ez a mostani annál is rosszabb: egy "láthatatlan világjárvány", ami "korona vírus" névre hallgat...

Épp a napokban nyilatkozott a spanyol top-futball, a La Liga tévéközvetítéseinek jogtulajdonosa, Jaume Roures... Ezek szerint a Mediapro ügyvezető igazgatójaként fölöttébb jól tudja: ha csak egyetlen(!!) játékosnak is pozitív lesz a koronavírus-tesztje nyáron, az esetleges újrakezdés után, akkor az egész idénynek - s persze, a súlyos milliárdoknak is... - kőkeményen búcsút mondhatnak!! Detto a többi európai pontvadászat és köztük Magyarország egyaránt...

De hogy zárásként azért pozitívak legyünk, azonnal hozzáteszem: a koronavírus csak egyetlen csatán (azaz bajnoki idényen!) kerekedett felül, a háborút, az élet-halál harcot ezúttal is az EMBERISÉG nyeri - természetesen nagyon sok áldozattal.

Vitos György

Készült: 2020.04.03.

NEGYEDSZER IS 4. HELY AZ NB I-BEN!


S az 1899 óta létező -immár 121. évében járó - szegedi futball sorrendben 48. idénye ismét "bombasikert" hozott 1945/1946-ban!


Ennek megértéséhez azonban tudni kell, hogy a II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot - a korábbi években elért eredmények alapján.

S bizony, - az ugyancsak 14 fős Nyugati mellett - a Keleti csoportban a Szegedi AK a későbbi bajnok Újpest és a Bp. Vasas mögött az értékesnek mondható  3. helyet szerezte meg! Bronzérmet, csakúgy, mint az 1940-41. évi NB I-ben, a bajnok Ferencváros ill. az ezüstérmes Újpest mögött!!

A már akkoriban is fölöttébb népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5:0-ra (!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket, a gólokat Kolozsi Kálmán (3), Szőcs Ferenc ill. Vörös Mihály szerezték! (5:0 a Bp. Vasas ellen...ez a híres-hírhedt '89-es osztályozón "felnőtt mai generációknak" valóságos "Kánaán" lett volna...)

A legnagyobb vidéki riválist, a későbbiek során már sikert sikerre halmozó Debreceni VSC együttesét pedig oda-vissza egyaránt 4:1-re megverték a Tisza-partiak...


S a "hab a tortára" 1946. június 23-án jött Szegeden, 5000 helyi drukker óriási örömére, amikor a Szeged a néhány évvel korábbi 5:0-ás (!!) diadala után ezúttal 6:3-ra "verte agyon" a Ferencvárost, a gólokat Nagy Antal (3), Hernádi (2) Vörös ill. Mike (2) és Gyetvai szerezték!

(Megjegyzés: A Szeged-Fradi 6:3-as bajnoki a II. félidő 21. percében az óriási vihar miatt félbeszakadt. Később a sötétedés miatt nem tudták a hiányzó időt lejátszani. Molnár Béla, az FTC új szövetségi képviselője később az MLSZ-nek bejelentette, hogy a Fradi nem kéri a mérkőzés újrajátszását! így az MLSZ 6:3-as eredménnyel igazolta az örökké emlékezetes összecsapást a Szeged javára!)

Egyébként a csoportok első öt-öt helyezettje jutott a 10-es "nagydöntőbe", ahol a Szeged - 1935, 1940 ill. 1942 után negyedszer! - a szenzációsnak mondható NB I-es 4. helyen végzett!


A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott a legjobbak között, 21-szer nyertek és 98 gólt rúgtak a Tisza-partiak, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk!


Érdekességként említhető, hogy az 1945-46-os bajnoki szezon gólkirálya a pestszentlőrinci Deák Ferenc volt 66 (!!) góllal (ez azóta is rekord a magyar ill. az európai futballban!), őt a két újpesti világklasszis, Zsengellér Gyula(51) és Szusza Ferenc (46) követte, míg a góllövőlista 5. helyén - holtversenyben - Vörös Mihály (Szeged), valamint a kispesti vagány, Puskás Ferenc (a legendás "Öcsi"!) végzett 35-35 találattal!

Később az olasz Bari élvonalbeli együttesében is eredményesen szereplő Vörös ezzel beállította a fotónkon látható Kalmár György 1941-42-ben elért 35 gólos szegedi NB I-es idénycsúcsát...

...de amíg ez négy évvel korábban a gólkirályságot jelentette Kalmár számára, addig Vörös "csak" ötödik lehetett ugyanezzel a teljesítménnyel, igaz, világklasszisok között... (A legendás szegedi gólgyáros, Vörös Mihály is jól látható archív csapatfotónkon Kertes Mihály intéző mellett balról!, A szerk.)

Az 1945-46. évi NB I-ben  a 3., majd a 4. helyen végzett  - kiváló erőkből álló - Szeged csapata! Balról: Kakuszi Ferenc, Szőcs Ferenc, Báló Ferenc, Galgóczi Károly, Hernádi, Vörös Mihály, Kertes Mihály intéző, Nagy Antal. Guggolnak: Szabó Lajos (a szegedi klubhűség egyik etalonja!), Ludas (kapus), Harangozó Sándor és Gyuris János.

ÚJABB ÉLVONALBELI SIKEREK...

Ezt követően már - 1946/1947-től - stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, de a 16-os mezőnyben azért kissé meglepő volt, hogy az első 7 helyet kizárólag budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben...


Azért a pestiek hiába szedtek már akkoriban is össze minden tehetséges vidéki srácot, a szegedi futball jubileumi 50. idényében, 1947/1948-ban is alaposan megszórták ill. "megfricskázták" a fővárosiakat...

Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította Nagy Antalékat, akik 20 ezer (!!) pesti fanatikus előtt 3:0-ra kiütötték a zöld sasokat! Góljainkat Ladányi László(2) ill. Vörös Mihály szerezték és egy különleges sztori foglalta a meccset "díszkeretbe"...

A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám rendkívül találékony Fradi szurkolók rigmusa: "TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"!

TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ! – A fáradt Ferencváros ellen biztosan győzött a Szeged - ez olvasható a címlapos fotónkon...

S bizony, azóta sem nyert tétmeccset háromgólos különbséggel a bajnok ill. kuparekorder Ferencváros "oroszlánbarlangjában" a Szeged (legutóbb is immár 47 éve, 1973 szeptemberében a Bundzsák Dezső által gardírozott SZEOL SC  - Antal Péter duplájával - diadalmaskodott  2-1-re a Fradi akkori otthonában, a Népstadionban úgy, hogy Mészár Lajost kiállították, azaz 9 mezőnyjátékossal!!)...

Visszatérve az 1947-48-as élvonalbeli bajnokságra, a SZAK végül is a sorrendben 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett a 17-es mezőnyben, mert fájdalom, de nemcsak a Fradival kellett játszania...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: tempofradi.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.03.29.

Képzeletbeli “futball-időutazásunk” során az immár 121 éves  szegedi futball 1926-os élvonalbeli premierjét, majd az 1932-1943 közti újabb sikerkorszakát követően ezúttal már a negyvenes évek közepén járunk...

Amint azt az előző, 120/19. részben is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt…

Három évvel később már újra az NB I negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak!

Címlapfotónkon jól látható az a kiváló erőkből álló szegedi gárda Báló Ferenctől Vörös Mihályig és Gyuris Jánostól Nagy Antalon át Szabó Lajosig - óriási emocionális kötődéssel fölvértezve!!

Második archív fotónkon épp a válogatott balszélső szerzi - stílszerűen bal lábbal... - a győztes gólt a lengyelek egyik élcsapata, a Polonia Varsó elleni nemzetközi meccsen!

120 részes cikksorozatom  jubileumi 20. szemelvényében  ezúttal a szegediek legendás – 1943 - 1945 közötti – élvonalbeli szerepléséről írok, mintegy méltó folytatásaként a legutóbbi 19 számtalan szegedi sikerről szóló visszapillantásomnak...

Az 1898-1899-es idénytől - e sorok írója által - nagy gonddal végigkísért, immár a 121. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban: a lelkes kis vasutascsapat, a tavaly már a 100 éves fennállását is megünneplő Szegedi Vasutas SE az NB I-ben indulhatott, de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett.

A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén elképesztő mennyiségű találatot szerezve!!) és...

A Szeged AK 1943-44. évi NB II-es bajnokcsapata imponáló fölénnyel végzett az első helyen: 28 meccsen 23 győzelemmel, 3 döntetlennel és csupán 2 vereséggel, 137:34-es gólaránnyal ill. 49 bajnoki ponttal! Állnak balról: Szabó Lajos (a klubhűség egyik örök példaképe), Gyuris János, Szőcs Ferenc, Vörös Mihály, Nagy Antal (az egyik legnagyobb szegedi "gólzsák"!), Mihályfi II. és Kakuszi Ferenc. Guggolnak balról: Baróti Lajos (a későbbi rekorder magyar szövetségi kapitány!), Bognár Kálmán, Ludas (kapus) és Harangozó Sándor.

...a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal (egy korábbi archív fotón Tóth György egykori kiváló kapussal, mindketten nagyválogatottak is voltak!) nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!

Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is...

A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)!

A Szeged az 1944-45. évi NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.03.26.