Már az egyfordulós bajnokságban is kitűnt: a SZEAC otthonában rendkívül balszerencsésen szerepelt....

Sajnos, 1957 őszén a fenti kijelentést még inkább megerősítették a szegediek. Hét mérkőzést vívtak ekkor odahaza és csak a Bp. Honvéd meg a Csepel ellen bírtak keserves döntetleneket kiharcolni. Az MTK, az Újpest, a Tatabánya, a Pécs és a Salgótarjáni BTC mindkét pontot elvitte a Tisza-parti városból, többnyire az utolsó percekben lőtt gólokkal...

Ilyen gyenge hazai szereplésre az 1926-27. évi első profi bajnokság óta nem volt példa! Hiába értek el akkoriban idegenben sikereket az akkori kék-fehérek (Komló ellen 1:0, FTC ellen 1:1, Szombathely ellen 1:1, Diósgyőr ellen 3:3), a hazai negatív szereplést ezzel sem lehetett kiegyensúlyozni...

Olyannyira nem, hogy fél szezon után a SZEAC már "kiesésre volt ítélve"...

Az őszi végeredmény az „alsóházban” így festett: 11. Csepel 10, 12. Pécs 10, 13. Szeged 7, 14. Komló 5 ponttal. Súlyosbította a helyzetet, hogy az NB II átszervezése folytán 1958 tavaszára a bajnokságban három NB l-esnek kellett búcsúznia... 14-ből háromnak!

A tavaszi idénynyitó sem hozott változást, hiszen a salgótarjáni vereség után a Diósgyőrt hazai pályán sem tudták legyőzni (1:1). Ezek után felszabadultan játszhattak a szegediek, mivel a bennmaradást jelentő 11. helytől már 6 ponttal voltak leszakadva. Ennek tudható be, hogy a bajnoki címre aspiráló Bp. Honvédet Kispesten, nyolcgólos meccsen alaposan megszorították Hajósék (3:5), majd Újpesten - 1953 és 1957 után -  harmadszor is bravúros győzelmet arattak!

Újpesti Dózsa - SZEAC  0:1 (0:0) !!

Megyeri úti stadion, 18.000 néző (!),        Vezette: Harangozó.

Bizony, ez is sporttörténeti tény: 1958. március 29-én a Mészáros – Benák, Portörő, Vass – Baráth, Janka – Polyvás, Rábay, Hajós, Gilicz, Nyári összeállítású csapat 0:0-ás félidő után 1:0-ra verte Budapesten az Ú. Dózsát! A győztes gólt a második félidőben Hajós Imre szerezte - négy perccel a lefújás előtt...

A dátum azért is érdekes, mert ettől számítva az 1999-2000. évi legutolsó élvonalbeli idényünkig pontosan 20 bajnokit vívtak Újpesten a szegediek, s a mérleg elszomorító: 20 vereség, a gólkülönbség 79-12 (!) az újpestiek javára...

De az újpesti győzelem sem hozott változást a csapat életében, újabb pontvesztések és vereségek követték egymást. A 19. fordulóban például az utolsó helyezett Komlót sem tudták legyőzni Szegeden (1:1). Ezt követően a svédországi világbajnokság miatt közel három hónapos szünet következett, s akkoriban a szegediek már az NB Il-re készülhettek – új edző irányításával. Polyák Gyulát ugyanis Nagy Antal váltotta fel, de az állandó edzőváltozások inkább ártottak, mint használtak a csapatnak... (Persze, ezek a mai "kapicsos évtized 18-20 kirúgott edzőjének" a poros nyomába sem értek...A szerk.)

Az 1958-as svédországi vb után folytatódtak a bajnoki küzdelmek, s a szegedieket még a Komló is megelőzte, így az utolsó helyen végeztek. Ezzel tovább bővült azoknak a dátumoknak a száma, amelyek Szeged NB l-es csapatainak a kiesését jelzik: 1930-31, 1942-43, 1948-49, 1951, 1954 és most 1957-58...

Az utolsó három helyére az NB II csoportbajnokai (Győri ETO, BVSC, Miskolci VSC) kerültek.

Az évad gólkirálya holtversenyben Molnár János (MTK) és Friedmanszky Zoltán (FTC) lett 16-16 góllal. A SZEAC legeredményesebb csatára az 1957-58-as bajnokságban bemutatkozó - a másik archív fotónkon látható - Hajós Imre (balról az ötödik!) volt 8 góllal, aki ezzel a góllövőlista 15. helyén végzett.

A SZEAC egyik legendás élvonalbeli csapata. Állnak, balról: Orczifalvi István vezetőedző, Polyvás Dániel, Szabó Miklós., Dezsőfi Ferenc, Hajós Imre, Nemes István, Kővári András, Sándor Zoltán. Guggolnak balról: Reményik László, Kürtősi László, Mészáros Károly (kapus) és Gilicz István, a Bp. Honvédból később visszatért válogatott szegedi csatár!

A kiesés ellenére örvendetes tény volt, hogy ismét szerepelt szegedi játékos a nemzeti 11-ben!

A címlap- ill. csapatfotónkon  egyaránt látható Gilicz István, a SZEAC balösszekötője 1957. június 12-én Oslóban, a Norvégia elleni VB-selejtezőn (1:2), majd négy nappal később Stockholmban, Svédország válogatottja ellen (0:0) lépett pályára. Gilicz összesen háromszor volt válogatott, de a svédek elleni 1959-es találkozón már mint a Bp. Honvéd játékosa szerepelt. Majd visszatért Szegedre, tovább szaporítván az itteni góljait!

Egy érdekesség: Gilicz volt a 15. olyan labdarúgó, aki  közvetlenül szegedi csapatból került az országos válogatottba! Ebből 14 játékos a mai Szeged jogelődjeiben (Bástya, SZAK, Szeged FC, SZEAC), míg egy labdarúgó a Szegedi VSE-ben szerepelt.

Íme időrendben a patinás nevekből álló névsor:

Solti I. István (SZAK) 1922-23. 2-szeres válogatott;

Wéber Lajos (Sz. Bástya) 1925-28. 6-szoros v. (más klubban is szerepelt);

Tóth Jenő (Sz. Bástya) 1926. 1-szeres v.;

Beneda (Benedek) István (Sz. Bástya) 1927-29. 3-szoros v. (más klubból is);

Emődi (Emmerling) Rezső (Sz. Bástya) 1929. 1-szeres v.;

Korányi I. Lajos (Sz. Bástya) 1929-41. 40-szeres v. (más klubban is szerepelt;

Korányi II. Mátyás (Szeged FC) 1932-35. 4-szeres v.;

Pálinkás József (Szeged FC) 1935-36. 5-szörös v.;

Gyarmati (Gyurcsó) János (Szeged FC) 1937-38. 3-szoros v.;

Baróti Lajos (Szeged FC) 1939-41. 2-szeres v.;

Nagy Antal (Szeged FC) 1939. 1-szeres v.;

Tóth György (Szeged FC) 1939-48. 15-szörös v. (más klubokban is);

Tihanyi II. (Till) András (SZVSE) 1942. 1-szeres v.;

Sipos I. István (Szegedi Honvéd) 1953. 1-szeres v.;

Gilicz István (Szegedi EAC) 1957-59. 3-szoros válogatott.

A 16. szegedi klubból kikerülő "A"-válogatott labdarúgó sajnos, még mindig várat magára, mivel 1957 óta a Szeged nem adhatott  direkt módon játékost a nemzeti 11-be...

Kizárólag úgy, hogy időről időre elszipkázták legjobbjait a pesti sztárcsapatok!!

A szegedi "B", olimpiai, ifjúsági ill. serdülő válogatottaknak viszont  se szeri, se száma, a bőséges tartalom miatt egy külön cikket érdemelnek majd az egykori Tisza-parti tehetségek és kiválóságok is!

S a 120 részes cikksorozatunk 33. fejezetének legnagyobb pozitívuma: az 1958-as kiesést nem követte összeomlás! Sőt, olyan fájdalmasan hosszú "NB I-es mosolyszünet" sem következett be, mint ami a legutóbbi 20(!!) szégyenteljes évünket, az ún. "halkópálgézás ill. ademkapicsos  korszakokat" fémjelezte...

1958-59-től ugyanis a SZEAC igazi siker-évtizedének lehettek az akkori fanatikus drukkerek szemtanúi - tíz éven át a szégyenszemre nemrég ledózerolt Felső Tisza-parti stadion parádés meccsein, számtalan 20-25 ezres, sőt, még 30.000-es nézőszámokkal is fűszerezve!!

Mai fiatalabb generációk és "Kapicson felnőtt " ultrák, figyelem! Ekkora nézőszámok kereken  négy(!!) Szent Gellért Fórumot töltenének meg színültig. Manapság meg annak is lelkesen "tapsikolnak" a szegedi lakáj-médiák, ha véletlenül elérik a 3-4 ezres "tömeget" - az országunk 3. legnagyobb városához teljességgel méltatlan 2000-2500-as átlagok mellett...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.06.14.

Amikor Fejes Zsolt - rendkívül lelkes és pozitív gondolkodású szurkoló - legutóbb Adem Kapicsék mellett tette le a voksát (Facebook-idézet tőle: "Adjuk meg nekik a bizalmat!!"), akkor azt is figyelembe kell(ene) vennie: az elmúlt évtizedben, 10 (!!) bajnoki idényen keresztül a Püspök Úr ( fotónkon az imádott labdával)...

...abszolút megadta Adem Kapicséknak ill. bőséges külföldi holdudvarának a bizalmat, sőt...

Minden feltételt (erkölcsi, anyagi téren egyaránt!) biztosított a "derék szlovén" szakmai igazgatónak a kitűzött célok megvalósítása érdekében!!

Ezzel szemben Adem Kapics NB II-es ill. kétszer is NB III-as szinten horribilis havi fizetésekért - szegedi futball-legendáink döntő többségének kendőzetlen véleménye szerint - ( érzékeltetésként csak egyetlen interjús-csomag a több száz közül: http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1398 )

...teljességgel visszaélt az immár tíz évre(!) "megelőlegezett püspöki-tulajdonosi bizalommal", így duplán "járatta le" a munkaadóit, na, és persze, a fanatikus drukkereket is - ország-világ előtt!! Duplán?!

Bizony, valóban ez a teljes igazság!

Egyrészt a sokkal többre hivatott felnőttcsapat szintjén, másrészt pedig a "gyulai-szegedi" utánpótlás-nevelés ingoványos területén...

Nézzük hát mindezt a tények, nevek és számok tükrében!

A fanatikus szegedi drukkereket leginkább érdeklő felnőttcsapat utóbbi évtizedét tekintve a reményteljesen kezdő KITE-Szeged (majd Szeged 2011) úgy indult el az NB III-ban, ahogy azt megálmodták a létrehozói, Kiss-Rigó László megyés püspök, dr. Bozóky Imre ex-MLSZ-elnök, Nógrádi Tibor megyei fociigazgató és akkoriban még magyar társaik...

Az egykori kiváló szegedi labdarúgó, Major László (fotónkon) irányításával szinte a "semmiből tornázták föl magukat" a szegedi kék-feketék - újoncként - az NB II-be!

De ott már Adem Kapics kinevezését követően csőstől jöttek a bajok (edzők, vezetők, játékosok kirúgásai futószalagon, szurkolói tüntetések "Kapics, takarodj"-táblákkal, stb...) és a beígért NB I helyett 2013-ban máris a harmadosztályba történő kizuhanás következett...

Majd költözés Gyulára (ideális körülmények közé!) és a rövid felfutást (Nyilas Elek vezetésével 2013-tól 2015-ig!) az elmúlt öt évben úgymond a "szégyenpad" követte.

A 2013-as kiesést még meg lehetett magyarázni az MLSZ drasztikus létszám-csökkentésével, ám az Adem Kapics sportigazgatóék által 2018-ban "kiharcolt" szégyenteljes 19. helyezést már nem (őket egyedül a "halkópálgézás mű-SZEOL" múlta csak alul a 2017-es 20. helyével..., A szerk.)!!

De Adem Kapics még ezt is "meg tudta etetni" a munkaadóival...Brávó!!

S akkor nézzük  a gyulai Grosics Akadémia ill. a szegedi utánpótlás-nevelés "kapicsos helyzetét"...

A világhírű belga auditáló cég, a Double Pass objektív és háromévente közzétett megdöbbentő adatai önmagukért beszélnek!

Egy sajnálatos idézet a 2015-2016-os jelentésből:

"A felcsútinál csupán a Kecskeméti Labdarúgó Akadémia, illetve a pécsi, a ferencvárosi és a diósgyőri intézmény kapott gyengébb minősítést, de az utóbbi hármat még csak értékelni sem tudta a Double Pass, annyira nem feleltek meg a kívánalmaknak. (A gyulai Grosics Gyula Akadé­miát pedig az MLSZ illetékesei nem engedték vizsgálni, oly távol volt az akadémiától...)"

De a legfrissebb Double Pass-jelentés sem kecsegtet semmi jóval:

http://www.amigeleken.hu/hirek/itt-a-double-pass-jelentese-2019-08-28

Amíg a DVTK Labdarúgó Akadémia pár év alatt a 15. helyről az első hat akadémia közé lépett (a Honvéd, a Debrecen, a Győr, az MTK és a felcsúti akadémiák mellé!!), addig  a gyulai Grosics Akadémia "megszilárdította negatív helyét" az utolsóknak számító 16-19. pozíciókban - a kisvárdaiak, a kaposváriak és az egerszegiek mellett...

De még ezt a "gyengécske, magyarul nulla-teljesítményt is kiválóan el tudja adni" Adem Kapics - a szerb Kikity Márió melletti másik - jobbkeze, a romániai magyar Halász László...

https://www.grosicsakademia.hu/hir/1251

Aki szerint:"- Döcög, de működik a scout rendszerünk, melytől jelentős előrelépést remélünk - mondta Halász László, aki kitért a belga Double Pass értékelésére, mely a hazai akadémiák között a Grosicsot is felmérte... Ezzel kapcsolatban a szakmai vezető elmondta, az auditáció során kiderült, sok mindenben már most megfelelünk a magasabb követelményeknek. Azon területekkel, melyek fejlesztésre várnak, már foglalkozik a vezetés."

Hááát...így kell "eladni" egy hosszú évek óta stabilan utolsó helyet.

Ami pedig a 2012-2019 közt iszonyúan nehéz körülmények között dolgozó (és mégis "éremesőt" produkáló!) szegedi kötődésű up-trénereket illeti...

Nos, őket tucatszámra rúgta ki a közelmúltban Adem Kapics és egyre terebélyesedő külföldi holdudvara!

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1445

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1481

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1482

Hááát...itt tartunk ma!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.06.08.

– A megye mától viseli a Csongrád-Csanád nevet, a futballcsapat azonban már tavaly nyár óta Szeged–Csanád Grosics Akadémia. Miért változtattak 2019-ben?

– Mivel az egyházmegye csapatáról beszélünk, a névválasztás is ezért történt. Tartalmazza a székhely, valamint az egyházmegye nevét is. Természetesen ekkor még nem tudhattuk, hogy a közigazgatási terület neve is így változik.

– A labdarúgásban mit jelent a trianoni döntés századik évfordulója?

– A száz évvel ezelőtti esemény kapcsán sok minden eszembe juthat, és nemcsak negatív, hanem pozitív töltéssel is. A futball egyike azon dolgoknak, amelyek nem is­­mernek határt. A nemzeti összetartozás például sok po­­zitív dolgot jelenthet, ilyen a Dunaszerdahely magyarorszá­­gi szimpátiája.

– Milyen gazdája a futballcsapatnak az egyházmegye?

– Abban biztos vagyok, hogy a külső szemlélő számára nem tűnik jobbnak, mintha egy vállalkozás irányítaná. Más, sajátos formája a tulajdonnak, nálunk egyedi, a világ más te­­rületein egyáltalán nem az. Közel tízezer fiatal tanuló van a köznevelési hálózatban, a kollégiumokban, a szakiskolákban, a szakképzési iskolákban, így az adottság és a kapcsolatrendszer is megvolt. Gyulán területet kaptunk hozzá, így a legnagyobb, meglévő intézményeink ott vannak, és mivel a pályának helyet is kaptunk, ezért került oda az akadémia. A nagyságát és a futballtérképen elfoglalt helyét is figyelembe véve Szeged fontosabb város, és amikor lehetőség adódott a komoly létesítmény megvalósítására, visszajöttünk. Nem azért van az egyházmegyének csapata, mert az identitásunkat akarjuk kiemelni, hanem az összetartozást hangsúlyozzuk. A sport segít az ember nemessé válásában.

– Beváltotta a reményeket a visszaköltözés Szegedre?

– A Szent Gellért Fórumnak fontos, de csak egyik részegysége a labdarúgás. Így például volt már közel telt házas kulturális rendezvény is ott. De a futball területén is megtörtént, amit vártunk, hiszen az NB II-ben a legjobb átlag-nézőszámunk volt. A lezárt bajnokság anyagilag nem is kis veszteséget jelentett, hiszen elmaradtak hazai mérkőzések...

– Így hogyan értékeli a csapat szereplését?

– Reményteli volt. Nem álltunk sem kieső, sem feljutó helyen, de nem sok pontra volt az ötödik pozíció. Jó lett volna látni, hogyan fejlődik a csapat. Jó hír, hogy az utánpótlás újrakezdi a munkát, a felnőttcsapat pedig még a héten edz, majd két hét szünet után folytatja.

– Szerencséje Szegednek, hogy Ön  szereti a futballt?

– Ahogy én szeretem, an­­nak nem sok köze van az együtteshez. A futballcsapat nem a püspök hobbija, mert nincs pénzem rá, ahogy az egyházmegyének sincs, és nem kapunk támogatást sem a várostól, sem a megyétől... A minimális feltételek előteremtéséhez összefogás kell. A nevelés, a képzés sajátos fel­adata az egyháznak, ezért foglalkozunk több száz gyerekkel.

– Van reális alapja már most az NB I-ről beszélni?

– Akármennyire is kockázatos kimondani, már most is terv az NB I-be jutás, közben pedig a saját nevelésű fiatalok további beépítése.

– Elégedett a klubnál folyó szakmai munkával?

– Ez sok mindentől függ, és tudjuk, tökéletes szakember nincs (Khmmm...ez éppen 10 év óta folyamatosan kirajzolódott Adem Kapicsról és külföldi holdudvaráról, de még mindig itt vannak, V.Gy.)... Emberileg, szakmailag, pedagógiailag is azokat ke­restük, akik azonosulnak az értékrendünkkel. Fejlődésben vagyunk, és a rendszer is fejlődik."

Eddig a DM-idézet és az szinte biztos, hogy Kiss-Rigó Lászlóék, Nógrádi Tiborék  2010-es szerepvállalása nélkül ma is ott tartana az immár 121. évében lévő szegedi futball, mint jelenleg a Halkó Pál Gézáék által a Tisza Volánból "átalakított" SZEOL SC NB III-as felnőttcsapata....Azaz SEHOL!

Ha pedig Botka Lászlóékon múlt volna a vadonatúj futball-stadion (a  csodálatos Szent Gellért Fórum) tényleges felépítése, az kb. 2050-re valósul csak meg...

Az immár 10 éve Kapicsék által folyamatosan tervezett "gyors NB I-be jutást" illetően viszont a Püspök úréknak is tudomásul kell venni a szurkolói honlapunk vezércikkében leírt valós helyzetet:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1570

A 121. évforduló kapcsán immár tényként elmondhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében.

Nyilas Elek(fotóinkon) és stábjának menesztése után...

...sajnos, kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által folyamatosan hangoztatott klubfilozófia(...), mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna! S ennek itták meg a levét az utóbbi években Klausz László, Supka Attila, Goran Kopunovics, Popovits Pável, majd Joao de Janeiro játékosai...

A felnőtt ill. különösen az itteni kötődésű up-edzők úgymond "futószalagon jöttek-mentek", ezzel szemben Adem Kapics ill. külföldi holdudvara egyre jobban terebélyesedett...

A krónikus eredménytelenség viszont egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés...

Ezzel szemben ha a Szeged-Csanád Grosics Akadémia tulajdonosi törekvéseit, a vadonatúj, mintegy 15 milliárdos Szent Gellért Fórum tényleges felépítését tekintjük, akkor látni kell, a helyi elképzelések végre találkoztak az ország vezetésének "Orbánviktoros akaratával"!

Csak éppen kerek egy évtizede már, hogy nem találták meg a szakmailag erre leginkább megfelelő sportvezetőket...

Mint ahogy a városi elit sem állt eddig feladata magaslatán a világ legnépszerűbb sportágának, a futball megítélését, erkölcsi ill. anyagi támogatását illetően...

Vitos György

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. Karnok Csaba
Készült: 2020.06.07.