Július közepén indult, stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk alapvető célkitűzéseként szerepelt, hogy Vitos György (lenti fotónkon) – immár  négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

Így a 120 részesre tervezett futballtörténeti időutazásunknál már 1935 nyarán járunk és az akkori szegedi drukkerek végre megízlelhették az európai kupameccsek semmihez sem hasonlítható, varázslatos hangulatát!

S pontosan hol is?!

A legpatinásabb kontinentális kupasorozatban, az akkori Közép-európai Kupában (KK)!

A mai, erősen BL-centrikus világunkban érdemes megemlékezni arról a legelső európai trófeáról, melyben rendre a legjobb olasz, osztrák, cseh és szerb-horvát csapatok indultak a magyar topklubok mellett!

Az 1935-ös esztendőben ismét a klasszikus 16-os mezőny rajtolt a KK-ért, országonként 4—4 csapattal. Magyar részről a „három nagy” (az akkori bajnok Újpest, a második Ferencváros és a bronzérmes MTK-Hungária) mellett az NB I-ben 4. helyen végző Szeged FC (lenti csapatfotónkon) ví­vta ki az indulási jogot...

A Szeged FC 1935. 06. 23-án a sokszoros cseh bajnok, a Slavia Praha elleni KK-mérkőzésen Prágában! Balról jobbra: Berecz Béla, Vastag Gyula, Gyarmati-Gyurcsó János, Bognár Kálmán, Mester István, Bertók Pál, Raffai-Riesz Lajos, Miklósi, Korányi II. Mátyás, Pálinkás József (kapus). Elöl ül: Somogyi Kálmán.

Az 1926-tól elindított KK 1935. évi bevételei több klubnak igen szép hasznot hoztak: a bécsi Austria vezetett 140.000 pengővel, majd a Sparta-Slavia cseh duó következett 70-80.000 pengős haszonnal. Ezután jött a magyar bajnoki ezüstérmes Ferencváros mintegy 40.000 pengővel. S ugye, az akkori sláger szerint "havi 200 pengő fixxel, az ember könnyen viccel(t)"...

Talán az 1935. évi KK-döntős Ferencváros életében volt a leg­fontosabb a kis "tartalékvagyon" megszerzése, mint más helyi riválisnál vagy kül­földi egyesületnél, hiszen az akkoriban is rendkívül népszerű Fradi szinte kizárólag a fanatikus közönségének fillérjeiből tartotta fenn magát. Akkoriban a 40 ezer pengővel a takarékban nyugodt szí­vvel tekinthetett az újabb bajnoki ill. KK-szezon szezon elé. A KK-t (lenti fotónkon) többek között ezért is alapí­tották …

A jó üzlet ellenére volt egy csapat, amely 1935-ben is húzódozott a KK-ban való indulástól...

A torinói Juventus vezetői kérték a szövetséget, hogy ne kelljen a KK-ban indulniuk! Indokaik: nincs elég emberük, fáradtak a bajnokság megnyerésétől, stb.... Az olasz szövetség azonban kimondta, hogy a mindenkori bajnokcsapatnak kötelessége(!!) a KK-ban elindulni a 2.-3. és 4. helyezettekkel, azaz az Inter Milánnal, a Fiorentinával és az AS Romával együtt!

S akkor nézzük az 1935-ös KK első fordulójának történéseit szegedi szemüvegen keresztül!

1935. június 16. Szeged, 5.000 néző. Jv: Mies (Ausztria)

SLAVIA – SZEGED FC 4-1 (2-1)

Góllövők: Kopecky, Kopecky, Bognár, Kopecky, Bradács

Slavia: Vojta-Klus, Daucsik-Vodicska, Csambal, Krcsil-Hermanek, Ko­pecky, Bradács, Puc, Vytlacyl

Szeged: Pálinkás-Miklósi, Raffai-Gyurcsó, Somogyi, Bertók-Korányi II, Bognár, Vastag, Mester, Berecz

Citátum Dobsa Nagyapám akkori Nemzeti Sportjából:

"A Szeged FC nagy ambí­cióval készült erre a mérkőzésre, ám megártott neki, hogy nagyon respektálta nagynevű ellenfelét és emiatt elidegeskedte a mérkőzést... Az elején az ismeretlen környezetbe került Slaviát könnyen meglep­hette volna, de a két vezető Slavia-gól után már nem sok reménye lehetett a győzelemre."

Fischer Mór dr., a KK helyi ellenőre: — A szegediek idegesen játszottak. Különösebb jelenteni valóm a kupabizottság előtt nem lesz. A reális eredmény szerintem 3-1 lehetett volna...

A szegediek legelső KK-gólja egyébként fejesből született: a 30. percben Bognár Kálmán közelről, védhetetlenül talált a kapuba.

1935. június 23. Prága, 10.000 néző. Jv: Pozzoni (Olaszország)

SZEGED FC – SLAVIA PRAHA 1-0 (0-0)

Góllövő: Mester István

Szeged: Pálinkás-Miklósi, Raffai-Gyurcsó, Somogyi, Bertók-Korányi II, Bognár, Vastag, Mester, Berecz

Slavia: Vojta—Klus, Daucsik—Vodicska, Csambal, Krcsil—Hermanek, Kopecky, Sobotka, Puc, Vytlacyl

A Nagyapám által igazi szenvedéllyel összegyűjtött Nemzeti Sport-tudósításban pedig az alábbiakat olvashattuk:

"Prágában is fellobbant a magyar virtus! A Szeged reménytelenül ment a küzdelembe, mindenki elparentálta. Az volt az általános vélemény, hogy könnyű zsákmánya lesz a Slaviának és — otthonában megverte a csehszlovák bajnokot! Sokszor nem látszott utópiának, hogy a továbbjutást is kiharcol­ják! Ez annál könnyebben sikerülhetett volna, mert a Slavia észrevehetőleg lebecsülte ellenfelét..."

Loss, a Slavia főtitkára: — A Szeged harcos csapat, de játszani is tud... A győ­zelmet feltétlenül megérdemelte!

Villányi Armand, a Szeged FC ügyvezető elnöke: – A II. félidő egy részé­ben olyan fölényben voltunk, hogy a rutinos Slavia egészen megzavarodott! De nem volt szerencsénk. Bognár holtbiztos helyzetben hibázott, Vastag pedig szin­tén holtbiztos helyzetben — az olasz bí­ró szerint — lesre futott... Ha ez a két gól bent van, akkor talán még a továbbjutást is kiharcoltuk volna Prágában. . .

TOVÁBBJUTOTT: A SLAVIA (4-2)

Az első forduló Ferencváros-AS Roma párharca kiemelkedett a többi közül (8-0 és 1-3), mellette néhány érdekesebb eredmény:

június 18. Bécs: Sparta – Vienna 1-1
június 22. Prága: Sparta – Vienna 5-3

június 16. Plzen: Juventus — Viktória Plzen 3—3
június 23. Torino: Juventus — Viktória Plzen 5—1

június 16. Brno: Zsidenice — Rapid Wien 3—2
június 23. Bécs: Zsidenice – Rapid 2-2

június 16. Milano: Austria — Ambrosiana (ma Internazionale) 5—2
június 23. Bécs: Austria — Ambrosiana 3—1

TOVÁBBJUTÓK: a SPARTA (6-4), a JUVENTUS (8-4), a ZSIDENICE (5-4), és az AUSTRIA (8-3)

Végezetül a teljes sorozat a számok és csapatnevek tükrében...

Nyolcaddöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
FC Admira Wacker Mödling	4–9	MTK Budapest FC	3–2	1–7
FC Viktoria Plzeň	4–8	Juventus FC	3–3	1–5
First Vienna FC	4–6	AC Sparta Praha	1–1	3–5
Újpest FC	3-6	ACF Fiorentina	0–2	3–4
SK Rapid Wien	4–5	FC Zbrojovka Brno	2–2	2–3
AS Roma	3–9	Ferencvárosi TC	3–1	0–8
Szegedi AK	2-4	SK Slavia Praha	1–4	1–0
FC Internazionale Milano	3-8	FK Austria Wien	2–5	1–3

Negyeddöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
MTK Budapest FC	2–4	Juventus FC	1-3	1–1
AC Sparta Praha	8–4	ACF Fiorentina	7–1	1–3
FC Zbrojovka Brno	5-8	Ferencvárosi TC	4–2	1–6
SK Slavia Praha	2-21	FK Austria Wien	1–0	1–2

• ¹ Mivel az összesített eredmény 2–2 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, melyet 5-2-re az Austria Wien nyert meg.

Elődöntők:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
Ferencvárosi TC	6–5	FK Austria Wien	4–2	2–3
AC Sparta Praha	3–32	Juventus FC	2–0	1-3

• ² Mivel az összesített eredmény 3–3 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, melyet 5-1-re a Sparta Praha nyert meg.

Az 1935. évi KK-döntő:

1. csapat	Össz.	2. csapat	1. mérk.	2. mérk.
Ferencvárosi TC	2–4	AC Sparta Praha	2–1	0–3

Ami a lényeg: az akkori Szeged FC a Juventussal, Romával, Interrel, Fradival, Újpesttel, Rapiddal (stb, stb...) - egy szinten!!! Az európai elitben!!

S az azóta már 13-szoros BL(BEK)-győztes Real Madrid még csak ezután következett!!

Igen-igen, kedves "halkópálgézákon-ademkapicsokon felnőtt" mai drukkerek: legközelebb már egy Real Madrid-Szeged FC nemzetközi összecsapásról számolhatok majd be - számos egyéb érdekesség mellett...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged focimúltjáról?

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.24.

Készült: 2020.12.22.

Július közepén indult, stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk alapvető célkitűzéseként szerepelt, hogy Vitos György (lenti fotónkon) – immár  négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

Így a 120 részesre tervezett futballtörténeti időutazásunknál már 1935-ben járunk és az akkori szegedi drukkerek végre megízlelhették az európai kupameccsek varázslatos hangulatát! S pontosan hol is?!

A legpatinásabb kontinentális kupasorozatban! Így előtte ismerkedjünk meg Európa legnagyobb múltra visszatekintő trófeájával, a Közép-európai Kupával (fotónkon)...

Íme a jó öreg KK története - dióhéjban...

Az I. világháborút követően színvonalas futballmeccsek keretében indult útjára a nagy európai kupák, a BL (a korábbi BEK), az azóta már a KK-hoz hasonlóan az UEFA által szintén megszüntetett KEK ill. az Európa-liga (előtte VVK, EVK, UEFA Kupa) legendás hírű elődje, a Közép-európai Kupa (egykor fölöttébb népszerű nevén, a "KK")!

Ez volt az első olyan olyan nemzetközi trófea, amelyért évről évre több nemzet legjobb (!!) klubcsapatai versengtek folyamatosan a végső győzelemért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a professzionális nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, míg 1926 nyarán - biztosan emlékszünk a 120 részes cikksorozatunkban taglalt Szegedi Bástya FC akkori színre lépésére! - alakult át profivá a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság is...

Azt megelőzően a Monarchián belül sok meccset vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak a magyar, az osztrák és cseh klubok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó (fotónkon), a legendás osztrák csodacsapat, a "Wundermannschaft" vezetőjének, egyúttal az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták a legelső Közép-európai Kupát, melyen a profiligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Ráadásul a világ akkori futball-hatalmainak legjobbjai indulhattak harcba a rangos trófeáért, erre még lentebb  részletesebben is kitérünk...

Az 1927. évi legelső győztes a csehszlovák rekordbajnok Sparta Praha volt, de kiválóan szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban például a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte az akkoriban még a mostani Bajnokok Ligájával egyenértékű trófeát!

Ezt követően főleg az osztrák (Rapid, Vienna, Austria) és a legjobb olasz csapatok (pl. a korábbi 7-szeres bajnok Bologna FC) hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre inkább nőtt!

Először a délszláv államok csatlakoztak (jöttek a "jugók"...), majd 1929-ben helyettük rangos olasz klubok (pl. a Juventus, az Internazionale - Ambrosiana néven - vagy éppen az AS Roma, a Bologna, a római Lazio, a Fiorentina, az AC Milan és a Torino) szerepelhettek a tornán!

Kétségtelen tény: abban az időszakban a világ legerősebb országai indították el csapataikat a kupában! Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák - nem mellesleg vb-elődöntős - „Wundermannschaft”-ról sem...

1936-ban újabb változás történt, a német "Anschluss" miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2-2 magyar, olasz és csehszlovák, valamint 1-1 román ill. jugoszláv gárda kvalifikálhatta magát.

Újabb parádés magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a KK-t! Ráadásul az 1939-es fináléban az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt! Magyar "házidöntő"...

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román klub részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de a nagy érdeklődéssel várt összecsapásra már nem kerülhetett sor, mivel időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került - vissza...

A kupasorozatot viszont 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új, így az UEFA által erőteljesen finanszírozott európai nemzetközi kupák, a BEK, a KEK és a VVK...

Különösen 1956-tól kezdve esett vissza a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját és beindult a Puskás "Öcsi" által fémjelzett Real Madrid sikersorozata...

De azért a hatvanas-hetvenes években is szép számmal örülhettünk a Bp. Honvéd, majd a 6-szoros győztes Bp. Vasas, az MTK, sőt, még a Tatabánya kupasikereinek is!

Az 1980-as évekre viszont megváltozott a KK lebonyolítása... Akkoriban már nem az egyes országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály bajnokai, ergo az olasz Serie B ill. a cseh és jugoszláv, no, meg a magyar NB II aranyérmesei...

S bizony akkor, 1981 nyarán került erősen látótérbe egy SZEOL AK - AC Milan oda-visszavágós KK-párharc is, de erről majd később...

Aztán a közel hét évtizedes múltra visszatekintő Közép-európai Kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv - ma már bosnyák - FK Borac Banja Luka lett...

Íme az eddigi győztesek örök-ranglistája:

Csapat	Győzelmek éve
Vasas SC	6 (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)
AC Sparta Praha	3 (1927, 1935, 1964)
Bologna FC 1909	3 (1932, 1934, 1961)
Ferencvárosi TC	2 (1928, 1937)
Újpest FC	2 (1929, 1939)
SK Rapid Wien	2 (1930, 1951)
FK Austria Wien	2 (1933, 1936)
MTK Budapest FC	2 (1955, 1963)
FK Crvena zvezda	2 (1958, 1968)
NK Čelik Zenica	2 (1971, 1972)
FC Tatabánya	2 (1973, 1974)
Wacker Innsbruck	2 (1975, 1976)
SC Pisa	2 (1986, 1988)
First Vienna FC	1 (1931)
SK Slavia Praha	1 (1938)
Budapest Honvéd FC	1 (1959)
Magyarország	1 (1960)
ACF Fiorentina	1 (1966)
FC Spartak Trnava	1 (1967)
FK Inter Bratislava	1 (1969)
FK Vojvodina	1 (1977)
FK Partizan	1 (1978)
Udinese Calcio	1 (1980)
1. FC Tatran Prešov	1 (1981)
AC Milan	1 (1982)
SC Eisenstadt	1 (1984)
NK Iskra Bugojno	1 (1985)
Ascoli Calcio	1 (1987)
FC Baník Ostrava	1 (1989)
AS Bari	1 (1990)
Torino FC	1 (1991)
FK Borac Banja Luka	1 (1992)

S a KK-tagországok sorrendje:

Nemzet	Győzelmek	Győztes klubok
Magyarország	16	Vasas SC (6), Ferencvárosi TC (2), Újpest FC (2), MTK Budapest FC (2), FC Tatabánya (2), Budapest Honvéd FC (1), Magyarország (1)
Olaszország	11	Bologna FC 1909 (3), SC Pisa (2), ACF Fiorentina (1), Udinese Calcio (1), AC Milan (1), Ascoli Calcio (1), AS Bari (1), Torino FC (1)
Ausztria	8	SK Rapid Wien (2), FK Austria Wien (2), FC Swarovski Tirol (2), First Vienna FC (1), SC Eisenstadt (1)
Csehszlovákia	8	AC Sparta Praha (3), SK Slavia Praha (1), FC Spartak Trnava (1), FK Inter Bratislava (1), 1. FC Tatran Prešov (1), FC Baník Ostrava (1)
Jugoszlávia	8	FK Crvena zvezda (2), NK Čelik Zenica (2), FK Vojvodina (1), FK Partizan (1), NK Iskra Bugojno (1), FK Borac Banja Luka (1)

S ilyen rangos KK-históriát követően jöjjön hát az 1935. évi Közép-európai Kupa teljes története - a legendás és válogatottakkal teletűzdelt Szeged FC kupaszereplésével együtt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.21.