Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2023/24

időpont:

2024. 03. 31. vasárnap, 17:00

csapatok:

Szeged

x

Tiszakécske

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 13. bajnoki idényében (2023 - 24)?!

13 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Történet

2022.05.24.

A   125 (!!) éve felé közelítő  szegedi labdarúgás történetét közismert futballkrónikásunk, Vitos György eddig kiadott futballkönyvei („85 éves a SZEOL AK”, „Szegedi Futballkrónika”, „100 éves a szegedi futball, a SZAK-tól a SZEAC-ig!”, „110 éves Szegedi Futballhistória (1899-2009)”, „A Szegedi Futball 52. élvonalbeli szereplése előtt”), továbbá a nemrég, 2012 őszén  Nógrádi Tiborral közösen megjelentetett  "Labdarúgó-szövetségek Délen" című kötetek alapján írjuk, a színes futballtörténeti könyvek féláras kedvezménnyel(!)  megrendelhetők a gyvitos@freemail.hu email-címen, a 06/70-264-1595-ös mobilszámon ill. a Facebookon és a Twitteren is!

1. Idény: 1898/1899 1898 őszén sok helyen még azt sem tudták, mi is az a futball, Szegeden azonban a legendás "Hétválasztó" Vendéglő különtermében tizenhárom megszállott férfiú ült össze egy új sportág, a labdarúgás szegedi meghonosítása céljából. Emlékezzünk rájuk: Szegheletty János, Paral Pál, Babos Elek, Braun János, Szabó Károly, Szende Izsó, Tarján Oszkár, Szende Mihály, Nagy Pál, Sándor Nándor, Földes Izsó, Beer István és Ötvös Vilmos.

Többszöri megbeszélés után 1899. május 22-én jelentették be az első szegedi futballcsapat megalakulását, így az idők végezetéig  e jeles napot tekintjük a patinás múltú szegedi labdarúgás születésnapjának...

2. Idény: 1899/1900 Az egyesület első konzervatív vezetése a labdarúgást még nem versenysportnak tekintette (a kerékpározást annál inkább!), így az idény legfontosabb eseménye egy rendkívüli közgyűlés volt, ahol új elnökséget választottak. Elnök Cserkovics Agenor főmérnök, alelnök Bástyai Holtzer Tivadar, főtitkár Szende Izsó lett. Az új vezetés célul tűzte szegedi részvétellel a szervezett vidék bajnokság beindítását. Akkor még nem sejtették, hogy jó pár évet várni kell még erre...

3. Idény: 1900/1901 Az FTC kezdeményezésére összehívott értekezlet 1900. december 22.-én döntött a Magyar Labdarúgó Szövetség szükségességéről. A budapestiek részvételével 1901. január 19.-én alakuló közgyűlés kimondja az MLSZ megalakulását - ekkor még sajnos vidékiek, így szegediek nélkül...

4. Idény: 1901/1902 Az első hivatalos futball-mérkőzés Szegeden!!!
1902. június 27-én, 1500 néző előtt:

SZAK I. - SZAK II. 1 : 0
A legendás összeállítások:
SZAK I: Tölcséri - Horváth, Szende - Pittoni, Sándor, Bobcsek B. - Berke, Bőze, Bobcsek F., Till, Weil.

SZAK II: Pongrácz - Naschitz, Reiner - Péter, Kabos, Bitó - Vály, Bauer, Szlávik, Molnár, Vinczer.

5. Idény: 1902/1903 Bástyai Holtzer Tivadar nagy álmokat szövöget, külföldi útja során megszemlél több híres labdarúgó pályát és elhatározza, szeretett városában, Szegeden is épít egy modern stadiont...

6. Idény: 1903/1904 Végre két év után az MLSZ kiírja az első vidék-bajnokságot, nyolc kerületet hozva létre, de olyan bonyolult versenyrendszert alkotott, hogy a mérkőzések döntő többsége, így ez az idény sem hozta meg a SZAK első tétmérkőzését...

7. Idény: 1904/1905 A városban a labdarúgás egyre népszerűbb, a SZAK edzéseit és  egymás közti meccseit több százan nézik, sőt, egyre többen jelentkeznek játékosnak is!

8. Idény: 1905/1906 Már a labdarúgás az egyik legnépszerűbb sportág a városban, ezért végre önálló futball-szakosztályt alakít a Szegedi Atlétikai Klub!

9. Idény: 1906/1907 Az országosnak számító "Budapest Bajnokság" javában zajlik, a vidékit viszont most sem sikerült beindítani... A SZAK továbbra is évente 4-5 mérkőzést rendez első és második csapata között...

10. Idény: 1907-1908 Nagy nehezen beindul az országot átfogó Vidék Bajnokság, üröm az örömben, hogy az előző évek sikertelen próbálkozása után megint csak a szegediek nélkül....

A győztesek...... Nyugat: Győri ETO, Észak: Eperjesi TVE, Dél: Kaposvári AC, Kelet: Kolozsvár.

11. Idény: 1908/1909 Végre az első tétmérkőzések! A szegediek neveznek a Vidék Bajnokság Déli csoportjába, ahol a 16 pontos Szabadkai Bácska mögött, 12 ponttal másodikok lettek! A sikerben nagyrészt vállalt a MAFC-tól leigazolt ötszörös válogatott Niessner Aladár, akit a szegedi labdarúgás első országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetünk.

12. Idény: 1909/1910 Már hat kerületben rendezik a Vidék Bajnokságot és a csoportgyőztesek játszanak a bajnoki címért, melynek győztese a Győri ETO lett. Az országos bajnoki döntő viszont elmaradt, mivel a győriek nem álltak ki a Ferencváros ellenében...

13. Idény: 1910/1911 A Vidék Bajnokságban, a Déli csoportban a második helyezést érte el a Szeged, amely addigi legjobb helyezésük volt!

14. Idény: 1911/1912 Az első komoly futballpálya-építés időszaka Szegeden...  Bástyai Holtzer Tivadar, a SZAK elnöke Újszegeden az ország egyik legmodernebb stadionját építtette fel, sőt, a beruházás összköltségét egy személyben az Elnök Úr fedezte!  A fedett lelátós stadionban az első meccset 1912-ben játszották: SZAK-SZTK 2:0!

15. Idény: 1912/1913 Két meghatározó mérkőzése volt az évnek. Egyrészt ekkor játszotta első nemzetközi mérkőzését a szegedi csapat, mégpedig egy komoly játékerőt képviselő osztrák csapattal, a bécsi Simmeringer SC ellen, s a két kiváló együttes 3:3-as döntetlenre mérkőzött. Másrészt 1913. június 29-én köszöntött be a nagy nap a szegedi labdarúgás életében, amikor az addigra már Európa-hírű és 1903-1913 között nyolcszor is bajnoki címet szerző Ferencváros látogatott Szegedre egy óriási érdeklődéssel várt barátságos mérkőzés erejéig...
A mérkőzés másnapján a helyi lap így áradozott a zöld-fehérekről:

"Nem halmozzuk rakásra az üres hangzatos szavakat, hanem egyszerűen igaz, hála telt szívvel megköszönjük az FTC csapatának, hogy az ideális futball játék fogalmával megismertetett bennünket...", "Megadatott hát nekünk is, hogy Szegeden szemtől-szemben láthassuk a bajnok csapatot..., mégis úgy érezzük, hogy ez a rövid másfél óra lezajlott nem röppent el felettünk, hanem megmaradt nekünk belőle egy feledhetetlen emlék meg egy büszke ragyogó zöld-fehér zászló és ígérjük, hogy mind a kettőt hűséggel és szeretettel meg fogjuk őrizni."

A mérkőzések eredményei és a tudósításai megtalálhatók  Vitos György népszerű futballkönyveiben...

16. Idény: 1913/1914 Nehéz idők az első világháború miatt: 1914-ben félbeszakadt a bajnokság, de... A Szeged vidéki alosztály előző évi mezőnye teljes egészében rajthoz állt, további 3 újonccal bővült, s itt jön a lényeg! Megszakadt a Bácska Szabadkai AC kétéves sikersorozata, a bajnoki cím végre először a Szegedi AK-nak jutott!! A kerületi döntőt viszont akkor még a temesváriak nyerték 1:0-ra...

17. Idény: 1914/1915 Csak edzőmérkőzéseken vehettek rész a szegedi labdarúgók, sem Pesten, sem vidéken nem rendeztek tornákat...

18. Idény: 1915/1916 Három vidéki kerületben kiírják a Vidéki Hadi Bajnokságot, a SZAK a Déli-csoportba kerül, ahol az Európa-hírű Temesvári Kinizsi lett a bajnok.

19. Idény: 1916/1917 Újra csak Hadi Bajnokság, az előzőnél is mérsékeltebb szegedi szerepléssel...

20. Idény: 1917/1918 Ismételten a Hadi Bajnokság Déli-csoportjában a szegediek, és újra a Temesvári Kinizsi a csoport győztes...

21. Idény: 1918/1919 Az erősödő háborús események miatt szünetel a bajnokság, pedig Szegeden ekkor már formálódik az a csapat, amelyik a város labdarúgásának első aranykorszakát jegyzi majd az elkövetkező években...

22. Idény: 1919/1920 Az új csoportosításban a Déli Kerületben szerepelnek a szegediek, és ez az év meghozza a SZAK első kiugró sikerét is, hiszen óriási fölénnyel megnyerik a bajnokságot!

Az 1919/1920-as Délkerületi Bajnokság(DLASZ) végeredménye:
1. Szegedi AK 34 pont
2. Szegedi Testgyakorlók Köre 26 pont
3. Újszegedi TC 22 pont
4. Szegedi Kereskedelmi AC 22 pont
5. Szentesi TE 21 pont
6. Alsóvárosi Nyomdászok 19 pont
7. Szegedi SC 15 pont
8. Szegedi Munkások FC 13 pont
9. Szegedi VSE 6  és 10. Szegedi MTE 0 ponttal.


23. Idény: 1920/1921

Első Vidék Bajnoki címét nyeri a SZAK!

Majd a Délkerületi bajnokság megnyerése után:

Szegedi AK - Szombathelyi AK 1:0 (elődöntő)

Szegedi AK - Miskolci VSC 3:0 (döntő)!

24. Idény: 1921/1922

Immár a második Vidék Bajnoki címét gyűjti be a SZAK!

A Délkerületi bajnokság megnyerése után pedig megvédi országos vidékbajnoki címét is: Szegedi AK - Pécsi SC 1:0 (negyeddöntő) Szegedi AK - Pestlőrinci AC 5:1 (elődöntő), majd:

Szegedi AK - Diósgyőri VTK 5:2 (döntő)!

Ráadásul az akkori legjobb vidéki csapatunk, a sokáig veretlen Diósgyőr ellen diadalmaskodtak a szegedi piros-feketék!!

25. Idény: 1922/1923 A zsinórban 3. DLASZ-bajnoki cím mellett ez az idény már a nemzetközi mérkőzések időszaka:
1922. május 14.-én Krakkóban a Lengyelország elleni mérkőzésen először szerepelt a magyar válogatottban vidéki játékos, mégpedig Solti I. Mihály, a SZAK balszélsője, aki a 3:0-s győzelemből két góllal vette ki részét! 1922. nyarán utazott első ízben külföldi portyára a SZAK: a csehszlovák túra mérlege öt győzelem, két döntetlen és 23:5-ös gólkülönbség volt.

1923 elején pedig fantasztikus olasz túra: Róma válogatottja ellen (5:2, 0:5), Taranto (3:1), Nápoly válogatottja (2:5), Bari (2:0), és Ancona (4:0)... Különösen az akkoriban is bajnokaspiráns Laziora épülő rómaiak 5:2 arányú kiütése érdemel említést!

26. Idény: 1923/1924 A Keleti Bajnokság szegedi alosztályát a SZVSE nyerte a SZAK előtt, így a vasutasok játszottak a Déli Kerületi bajnoki címért, ezt a Csabai AK nyerte 2:0-ra, így ők nyertek jogot a vidéki bajnokok közötti indulásra.

27. Idény: 1924/1925 Az első országos bajnokság, ahol a központi(budapesti) pontvadászat első két helyezettje (FTC, MTK) a vidéki bajnokcsapatokkal is megküzdött az országos bajnoki címért. Így sportszakmailag leszögezhetjük: ebben az évben adták ki először labdarúgásunkban az Országos Bajnoki címet. Az immár 4-szeres DLASZ-győztes SZAK a negyeddöntőig jutott ahol:

Szombathelyi AK - Szegedi AK 4:0...

De amolyan ráadásként a SZAK 1925 nyarán megnyerte a Corinthian-serleget is, amely akkoriban a Magyar Kupa mellett a másik legrangosabb trófeának számított, s addig kizárólag pestiek (FTC, BTC, Vasas) tudták elhódítani!

Az akkori fináléban: SZAK- Debreceni Vasutas SC 2:0 !!!

28. Idény: 1925/1926 Ismét megnyertük a kerületi bajnokságot (sorrendben ötödször!), majd a kieséses rendszerben: Szegedi AK - Szombathelyi AK 2:1 (negyeddöntő), FTC - Szegedi AK 3:0 (elődöntő), a későbbi győztestől szenvedtünk csak vereséget az Üllői úton...

29. Idény: 1926/1927 Az első profi magyar bajnokság, melyben nyolc fővárosi csapat mellett két vidéki indult és újoncként  hetedik lett csapatunk, Bástya FC néven!

A szegedi labdarúgás nagy jelentőségű napja volt 1926. június 26-a, amikor a SZAK felvette a kiváló üzletember és önzetlen mecénás, Bástyai Holtzer Tivadar vezetéknevét. Az idény végén így nézett ki a tabella szegedi érdekeltségű része:
7. Szegedi Bástya 18 6 4 8 26-27 16

30. Idény: 1927/1928 Ismét hetedik a Bástya, de az
idényzáró sajnos, botrányba fulladt... Íme egy érdekes korabeli sztori Vitos György futballköteteiből:

Szegedi Bástya - Ferencváros 1:2...
"végig élvezetes, magas nívójú a szegedi együttes a bajnokkal. A meccs maga minden ízében méltó lett volna az ünnepélyes kerethez, ha a végén egy kellemetlen botrány nem következik be. A Bástya kapusa, Baumgartner labdát fogott és kirúgni készült, mikor Turay odaért és beletalpalt a labdába, oldalról. A meglepett szegedi kapus lefeküdt és vonaglani kezdett. A közönség azonnal betódult, karok, botok emelkedtek. A Ferencváros játékosai védőn körül fogták Turayt, de a túlerő győzött, zuhogtak a botok, csattantak a pofonok, és olyan parázs verekedés támadt, amelyre alig van példa a magyar futball történelemben... Az ijedten lesiető Szigeti elnököt az FTC vezetőjét is inzultálni akarta egy rendőrtiszt - civilben. Aztán kardok repültek ki a hüvelyből és nagy nehezen helyre állt a rend, végül is lecsillapodtak a kedélyek, és a mérkőzés végét jelző sípszó a nagy megváltást jelentette. Még az volt a szerencse, hogy a pesti különvonat közönsége a nagy tribünön volt elhelyezve, és nem tudott a pályára hatolni. Elgondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kedvenceit féltő 600 pesti drukker belevegyülhetett volna a verekedők tömegébe..."


31. Idény: 1928/1929

Már az élvonal ötödik helyén a Bástya, s így ekkor érték el addigi legjobb első osztályú bajnoki helyezésüket (ez meglepetés lesz az Olvasónak...) a piros-feketék!!

32. Idény: 1929/1930 Nyolcadik lett a Bástya, és - óriási sikert elérve - a Magyar Kupa döntőjébe is bekerült, ahol alulmaradt a legjobb DVSC-s játékosokra épülő új profi-alakulat, a Debreceni Bocskaival szemben. Azóta se került kupadöntőbe szegedi csapat... Összeállításunk ez volt: Benedek - Sirály, Emődi - Kurunczi, Tóth Jenő, Raffai - Hernádi, Kőrösi, Havas, Korányi II., Harmath.

33. Idény: 1930/1931 Kiesés és névváltozás... A Bástya csak a 11. lett, így osztályozóra kényszerült a Miskolci Attilával szemben, amely során itthon szép 3:1-es győzelmet aratott a csapat, ám idegenben 1:4 lett oda, ami kiesést eredményezett... Ha ekkor tudták volna, hogy ezt még hány hasonló szereplés fogja követni a szegedi labdarúgás immár 125 évet felölelő történelmében...
A kiesés nyomán a rendkívül csalódott  Bástyai Holczer Tivadar az idény végén befejezte tulajdonos-szponzori tevékenységét, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a legendás alakulat!

34. Idény: 1931/1932 Stein Sándor, Beck Pál és Vér György gyorsan újjászervezték a csapatot immár Szeged FC néven, amely a Profi Liga 2. osztályában a Soroksár mögött  ezüstérmet szerezve és a Bp. Vasas elleni osztályozót megnyerve jutott ismét az élvonalba!

35. Idény: 1932/1933 Nyolcadik lett az újonc Szeged FC, Korányi II Mátyás, a csapat jobbszélsője pedig kétszer is magára ölthette a nemzeti válogatott meggypiros mezét az idény során. Ráadásként pedig 1933. június 15-én Korányi Mátyás mesterhármasával(!!!) 5:2-re megvertük Szegeden az akkori francia bajnok és kupagyőztes csapatot, a Racing Club Paris együttesét (a mai BL-döntős PSG korábbi híres elődjét)!

36. Idény: 1933/1934 Jöttek is utána a francia meghívások!! S egy nagyszerű francia túra előtt ( ahol többek közt 1:1-re végeztünk Marseille-ben, 2:2-re játszottunk Montpellier-ben és 3:3-ra Párizsban, a bajnok Racing Paris ellen!!!) a svájci Lausanne-ból leigazoltuk a gólrekorder Kalmár Györgyöt, aki később legenda lett Szegeden. Ebben a szezonban az egyre erősebb Szeged FC az előkelő 5. helyet szerezte meg a végelszámolásnál! Az idény során leggyakoribb összeállításunk ez volt: Pálinkás - Sirály, Raffai - Gyarmati, Somogyi, Bertók - Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

37. Idény: 1934/1935

Az addigi csúcsteljesítmény elérése (a három pesti nagy klub mögötti 4. hely) és az első nemzetközi kupamérkőzések 1935 nyarán! A bronzérmes, de akkoriban már világhírű Hungáriától (MTK) mindössze 2 ponttal lemaradt Szeged kontinensünk akkori legrangosabb tornáján, a Közép-Európa Kupában való indulásra szerzett jogot és a sokszoros csehszlovák bajnok, világbajnoki ezüstérmesekkel (!) is teletűzdelt Slavia Prága ellen sem vallottunk szégyent! Hogy milyen eredményekkel, azt megtudhatják Vitos György eddig megjelent futballköteteiből...

38. Idény: 1935/1936 A Nemzeti Bajnokság (NB) ebben a szezonban alakult meg, 7. volt a Szeged öt pesti és a Debreceni Bocskai mögött! Ebből az idényből egy fantasztikus nemzetközi mérkőzést, a Real Madrid - Szeged összecsapást emelnénk ki Vitos György népszerű köteteiből:

"Egy spanyol túrán már 1936. január 1-én pályára léptek a szegediek az akkori spanyol bajnokság 2. helyezettje, az FC Madrid - a mai Real Madrid - ellen!! Nagy Antal a fiatal balszélső még gólt is rúgott Ricardo Zamorának, minden idők leghíresebb kapusának! Így emlékezett erre a válogatott szélső: - Legszebb emlékeim közé tartozik az a mérkőzés... Bár 4:1-re kikaptunk, egy pazar akciógólt tudtam lőni a világklasszis Zamorának, majd szünet után felvágtak a tizenhatoson belül... Korányi II. Mátyás állt a 11-esnek, a spanyolok őrjöngtek, mi pedig behunytuk a szemünket, nem mertünk odanézni... Ő meg szinte kirúgta a kornerzászlót, úgy meg volt ijedve..."  Persze, a 4:1 még így is tisztes eredménynek számított az azóta már 14-szeres BL(BEK)-győztes Real Madrid otthonában... Pláne, hogy pár nap múlva Granadában, az ugyancsak első osztályú hazai klub ellen még nyerni is tudtak 2:1-re Nagy Antalék!! Így ötvenszázalékos mérleggel zárták a spanyol portyát...

39. Idény: 1936/1937 Közepes teljesítménnyel is 8. lett az NB I-ben a Szeged FC, és abban az idényben vált a csapat standard játékosává Baróti Lajos, a későbbi világhírű mesteredző és máig MLSZ-rekorder szövetségi kapitány!

40. Idény: 1937/1938 Ismét az NB I-es középmezőnyben a Szeged FC. Lássunk ebből a szezonból egy rangos mérkőzést és egy vidám anekdotát az örök bohém Nagy Antaltól...
Az őszi idényben lejátszott Szeged-Újpest találkozó is örökre emlékezetes marad. Az újszegedi SZAK-pályán, zsúfolt lelátók előtt az Újpest szerezte meg a vezetést, és biztos győztesnek látszott. Ám ekkor Nagy Antal a szegediek kitűnő balszélsője a lefújás előtti pillanatban kiegyenlített! A mindig humoros és jókedvű Nagy Antal így emlékezett vissza az egyenlítő gólra:

"Amikor visszafelé futok, hallom, hogy ordít valaki: - Antiii egyenlíts! Mindjárt felismertem a hangját, kiszólok neki: - Hisz most egyenlítettem!!! Mire ő: - Nem ezt, hanem a lakbért!!!! A házigazdám volt..."

41. Idény: 1938/1939 Újabb előrelépés: ezúttal már az 5. helyre tornázta föl magát a Szeged FC! Annak dacára is, hogy a Ferencváros ismét elvitte az SZFC két erősségét: a válogatott kapust Pálinkást, és a nagyszerű hátvédet Szoykát. Mindeközben már bontogatta szárnyait a Szeged óriási kapustehetsége, a későbbi sokszoros válogatott Tóth György...

42. Idény: 1939/1940 Csúcsbeállítással - 1935 után - ismét 4. a Szeged FC az NB I-ben!! Első ízben lett szegedi játékos az élvonalbeli góllövőlista bronzcipőse, a válogatott balszélső, Nagy Antal ugyanis 18 góljával a 3. helyen végzett! Sőt, Tóth György kapus és Baróti Lajos is képviselte Szegedet abban a fantasztikus magyar nemzeti tizenegyben, amely 1939. szeptember 24-én 5:1 arányban kiütötte a félelmetes Németországot! A bajnokság élmezőnye így festett:

1. Ferencváros 39 pont
2. Hungária (ma: MTK) 39
3. Újpest 38
4. Szeged FC 35

43. Idény: 1940/1941: Az eddigi legnagyobb bajnoki siker éve: NB I-es bronzérem!!! Ez volt az az évad, amely a több, mint 120 éves(!!!) múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb helyezését jelenti: 3. lett Szeged elitcsapata a legjobbak között!

Így álltak fel legtöbbször a paprikamezesek: Tóth György - Szabó, Raffai - Ladányi, Baróti, Bertók - Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. Játszott még Polyák, Marosi, Lukács, Harangozó, Török és Lakat Károly, a későbbi olimpiai bajnok mesteredző! A szegedi oroszlánbarlangban, az újszegedi SZAK-pályán még a bajnok Ferencváros is elvérzett, miután Kalmár György, Nagy Antal és Mester góljaival 3:2-re elvertük a világhírű, vb-ezüstérmesekkel kiálló zöldeket!

1. Ferencváros 45 pont
2. Újpest 34
3. SZEGED AK 32

44. Idény: 1941/1942: A sorrendben 15. első osztályú idényünk is fantasztikus szegedi eredményeket hozott: a bajnok Ferencvárost 5:0-ra(!!!) vertük Kalmár György (4) és Báló Mihály góljaival, de nyertünk 9:2-re, 8:1-re és 8:0-ra is!  Ami a legfontosabb: a Szeged AK 95 gólt rúgva az NB I negyedik helyén végzett 40 ponttal, de játékerejüket tekintve akár a bajnoki címet is megszerezhették volna a szegediek! Az eddigi egyetlen szegedi NB I-es gólkirályról, Kalmár Györgyről pedig az összes fontos részletet, sztorit, adatot elolvashatjuk Vitos György sporttörténeti könyveiben!

45. Idény: 1942/1943: Óriási zuhanás történt a SZAK életében, hiszen az előző évi bravúrcsapatból mindössze öten (Szabó, Gyuris, Baróti, Harangozó és Nagy Antal) maradtak meg hírmondónak, vagyis 1931 után másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív együttese... Így a háború előtti utolsó befejezett NB I-es küzdelemsorozat (1943-1944) már a SZAK nélkül kezdődött...

46. Idény: 1943/1944: A lelkes kis vasutascsapat, az SZVSE az NB I-ben indulhatott, de rögvest ki is esett. A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén 137 találatot szerezve!!)  és a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!

47. Idény: 1944/1945: 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de sajnos, a világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4 forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is... A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszottuk épp a Ferencvárossal, ahol Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban már világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1:1)! Csapatunk az NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt...

48. Idény: 1945/1946: A II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot, s a Keleti csoportban a SZAK az Újpest és a Bp. Vasas mögött a 3. helyet szerezte meg! A népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5:0-ra(!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket! A csoportok első öt helyezettje jutott a 10-es nagy döntőbe, ahol a Szeged végeredményben a szenzációsnak mondható 4. helyen végzett! A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott az NB I-ben, 21-szer nyertek és 98 gólt rúgtak a szegediek, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk!

49. Idény: 1946/1947: Stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, s a 16-os mezőnyben meglepő volt, hogy az első 7 helyet budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben!

50. Idény: 1947/1948: Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította a szegedieket, akik 20 000 pesti fanatikus előtt 3:0-ra kiütötték a zöld sasokat! A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám találékony Fradi szurkolók rigmusa: "TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"! A SZAK végül is a 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett, mert fájdalom,de nemcsak a Fradival kellett játszania...

51. Idény: 1948/1949: A SZAK 21. élvonalbeli idénye, sajnos a kártyával ellentétben nem bizonyult nyerőnek... Fellángolások ugyan voltak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot... Jó példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. S a pesti Molnár bíró egy perccel a befejezés előtt(...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szögletből ívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a 2:1-es sikerükre... A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig...

52. Idény: 1949/1950: Az akkori NB I így megint a szegediek nélkül indult, s a bajnoki címet első ízben a Bp. Honvéd szerezte meg, ugyanakkor az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból lett Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg! Olyan csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV, a '20-as évektől örökös rivális csabaiaknak például két meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk, s hogy milyen megoszlásban, azt részletesen is megtudhatják Vitos György bevezetőben és a webshopban is említett kiváló köteteiből...

53. Idény: 1950 ősz: Az SzSzMTE néven futó gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a pesti nagyok (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely előzte meg őket. Az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd feljutása így azt jelentette, hogy 1941-42 után másodszor és eddig utoljára a futballtörténelemben Szegedet két csapat fogja képviselni az NB I-ben!

54. Idény: 1951: Immár 70 esztendeje, hogy az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből lett Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot! Az az év mai szemmel nézve érdekes találkozást jelentett, mivel a későbbi SZEOL AK, majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul egy NB I-es bajnoki szezonban!

Külön kuriózum, hogy a Sz. Honvéd szerepelt jobban (10.-ként végeztek), míg a SZAK, ezúttal Petőfi néven utolsóként kiesett. A hajdan oly népszerű piros-feketék már sohasem jutottak vissza az első osztályba, csak alacsonyabb szinten szerepeltek. Az 1977-es SZEOL-SZAK fúzió pedig sportjogilag, sportszakmailag egyaránt azt jelentette, a SZAK nagyszerű eredményeit a későbbi SZEOL AK illetve az utánuk következő szegedi alakulatok, mint hivatalos jogutódok vitték tovább! Hiszen a Szeged SC, a Szeged FC, a Szegedi EAC és az FC Szeged  mellett még a legutóbbi NB I-es csapat, az 1999-es Szeged LC is a SZEOL-korszak óta tradicionálisnak számító kék-fekete szín-összeállítást és a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert vezette be a sok vihart, fúziót és csődöt megélt  szegediek számára!

55. Idény: 1952: A Szeged jubileumi 25. élvonalbeli idényében már az év elején hatalmas kupabravúrt könyvelhettünk el, hiszen az 1930-as MK-döntős szereplésünk után ezúttal az értékes 3. helyezést értük el az MNK-ban, miután a Szegedi Honvéd a Dorogtól szenvedett 4:2-es vereséget az elődöntőben! De a honvédek a bajnokságban is kivágták a rezet és az utolsó 3 fordulóban aratott 3 győzelmükkel a bravúrosnak mondható 11. helyezést megszerezve kiharcolták a bennmaradást az NB I 14-es mezőnyében!

56. Idény: 1953: Eddig minden évtizednek megvolt a szegedi sikercsapata. A 20-as évek SZAK amatőrjei, a 30-as évek Bástya FC-je és a 40-es évek Szeged FC-je után a Szegedi Honvéd gárdája is méltán kiérdemelte a fenti büszke címet. Különösen 1953-ra alakult ki egy olyan ütőképes csapat, amely méltó ellenféllé vált bármelyik együttes számára és az akkor kiharcolt 8. helyezés volt a csúcs a szegedi honvédek életében! Íme az 1953-as Szegedi Honvéd aranycsapata: Palotai - Sipos, Mednyánszky, Bodzsár - Baráth, Macsali - Böjtös, Machos, Csáki, Rábay, Rózsavölgyi. Ez a gárda verte meg a Szuszával felálló Újpestet kétszer is 4:1 arányban!

57. Idény: 1954: A magyar aranycsapat vb-ezüstérmének évében Szegednek is súlyos csalódást jelentett az az évad: újra csak a kiesés következett! Igaz, ebbe a Honvédelmi Minisztérium is belejátszott, mivel egyszerűen megszüntette a Bp. Honvéd mellett a Szegedi Honvéd támogatását, így a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a Honvéd hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból lett Szegedi Haladás szerepelhet tovább az NB I-ben! Hiába verték Rózsavölgyi Lajos 4 góljával 6:2-re(!!) a Szuszával felálló újpestieket, mégiscsak a 13. hely, vagyis - sorrendben ötödszörre - kiesés lett a vége...

58. Idény: 1955: Az egykori NB I-es szegedi gólkirály, Kalmár György edző azonnal visszavezényelte a Szegedi Haladást az 1955. évi NB II Keleti csoportjából az NB I-be! Ráadásul 1955. április 13-án a Szeged még a magyar aranycsapattal is megmérkőzhetett 18 ezer néző előtt a Felső Tisza-parti stadionban és a Puskással felálló vb-ezüstérmesek csupán 2:0-ra nyertek a szegediek ellen! Az NB II-es rangadókon meg a mai hétszeres bajnok Debreceni VSC ellen kilencet (!) rúgtak a szegediek, hogy milyen megosztásban, azt részletesen is megtudhatják Vitos György futballköteteiből...

59. Idény: 1956: Az az évad egy kupamérkőzéssel kezdődött: Szegedi Haladás - Pécs 4:0! Ezzel a szép győzelemmel a csapat újra bejutott az MNK legjobb 4 együttese közé! Az elődöntőre azonban csak 1957 februárjában került sor... A 12 csapatos bajnokságban a szegediek 20 meccset lejátszottak, amikor október közepén a forradalom miatt végérvényesen félbeszakadtak a küzdelmek... A szegediek hivatalos lejátszott bajnoki meccsei az egyes csapatok elleni "örök-mérlegekbe" beleszámítanak ugyan, de az 1956. évi NB I küzdelmeit az MLSZ mégsem tudta befejezett, egész bajnokságként elkönyvelni...

60. Idény: 1957 tavasz: Az MLSZ úgy határozott, hogy az NB I 12 csapata számára 1957 tavaszán egyfordulós, kiesés nélküli bajnokságot rendez, míg az NB II két csoportjában folytatódik a múlt év őszén félbeszakadt pontvadászat. De a bajnoki rajt előtt - 1957. február 17-én - az 1955 óta húzódó MNK elődöntőit rendezték meg. Az immár újra Szegedi EAC néven szereplő gárda kikapott a Ferencváros otthonában, így 1951-52 után ezúttal is az MNK 3. helyén végzett! Az egyfordulós bajnokságban idegenben vertük az Újpestet 2:1-re, végül pedig a világsztárjait elveszítő Bp. Honvédot és a Szombathelyi Haladást megelőzve a 10. helyen végeztek Polyák Gyula edző szegedi tanítványai!

61. Idény: 1957/1958: Sajnos, abban az idényben tovább bővült azoknak a dátumoknak a száma, amelyek Szeged NB I-es csapatainak a kiesését jelzik: 1930-31, 1942-43, 1948-49, 1951, 1954 és most egy újabb 14. helyezéssel 1957-58 is a kiesést jelentette a SZEAC számára... Abban az idényben egyébként ismét szerepelt szegedi játékos az A-válogatottban! Gilicz István, a SZEAC balösszekötője háromszor húzhatta magára a nemzeti csapat meggypiros mezét, ő volt akkoriban a 15. labdarúgó, aki szegedi csapatból került a legjobbak közé! A 16. szegedi klubból kikerülő válogatott labdarúgónk sajnos, még mindig várat magára, legalábbis a felnőttek között, mivel utánpótlás szinten se szeri, se száma a Tisza-parti tehetségeknek! Nem beszélve azokról, akik Szegedről eligazolva más klub játékosaként kerültek a nemzeti 11-be...

62. Idény: 1958/1959: Az NB I-ből kiesett SZEAC újra kevés időt töltött az NB II Keleti csoportjában, hisz sorra aratták szebbnél szebb győzelmeiket, a 30 meccsükből 23-at nyertek és 4 döntetlen mellett mindössze 3-szor szenvedtek vereséget! A Mészáros - Benák, Portörő, Vass - Baráth, Zallár -  Szabó (Polyvás), Reményik, Hajós, Nemes (Rábay), Nyári összeállítású gárda sorra aratta gólzáporos győzelmeit, s nem kevesebb, mint 11 (!) pontos előnnyel nyerte meg a bajnoki címet a jelenkor sikercsapata, a Debreceni VSC előtt! Hogy kiket vertek meg Nemesék 9:0-ra vagy éppen 6:1-re, azt részletesen megtudhatják Vitos György bevezetőben is említett futballköteteiből...

63. Idény: 1959/1960: Az az idény számított a SZEAC-sikerkorszak kezdetének! Már 1959 őszén tündökölt az NB I újonca és a forduláskor - kiesési gondok nélkül - már a 9. helyen álltak! Az átlagos hazai nézőszám 15 ezer körül mozgott, ami új csúcsot jelentett szegedi viszonylatban! 1960 tavaszán még erre is rátettek egy lapáttal Portörőék és akkor született meg az abszolút nézőcsúcs a Tisza-parti stadionban: 30 ezer (!) szurkoló figyelte a Ferencváros elleni összecsapást (a Fradi Albert Flórián góljával 1:0-ra győzött) - sem előtte, sem azóta nem voltak ennyien szegedi mérkőzésen! S a csapat meghálálta a bizalmat, az érdeklődést, hisz újoncként az élvonal 8. helyén végzett!

64. Idény: 1960/1961: A Mészáros - Szabó, Portörő, Kürtösi - Dezsőfi, Zallár - Benák, Nemes, Hajós, Polyvás, Nyári összeállítású SZEAC ezúttal már 2:0-ra verte a sokszoros bajnok Ferencvárost, több, mint 25 ezer néző előtt! Sőt, az előző évi aranyérmes Újpest sem úszta meg nagy verés nélkül a szegedi kirándulást, akkor meg 18 ezer néző örülhetett Hajós (3) ill. Nemes góljainak, s ezzel 4-2-re vertük a lilákat! Az 1961-ben kiharcolt 6. helyezés a SZEAC-korszak legjobb eredményét jelentette, amit még megtoldott a csapat egy parádés nemzetközi győzelemmel is: Brassóban, 30 ezer fanatikus helyi drukker előtt a Szeged Nyári Tibor góljával 1:0-ra megverte Románia nagyválogatottját!

65. Idény: 1961/1962: 1961 őszén újra az Újpest ellen parádézott Nemes István, aki az egész védelmet és a kapust is kicselezve lőtte a győztes gólt, s erre megint 18 ezer hazai drukker tombolhatott! Sőt, idegenben is eredményesek voltak a szegediek, Kispesten például 10 ezer néző előtt Boros és Nemes találataival verték 2:1-re a Bozsikkal, Tichyvel felálló Bp. Honvéd együttesét! Végeredményben a 9. helyet szerezték meg az NB I-ben, és csupán egyetlen bajnoki ponton múlott, hogy nem indulhattak a Nyári Intertotó Kupában, ahol többek között az Ajax, a Feyenoord, a PSV vagy éppen a Bayern München is eljöhetett volna Szegedre nemzetközi kupameccset játszani...

66. Idény: 1962/1963: A Szeged 34. élvonalbeli idényében, 1962 őszén sokáig vezette az NB I-es tabellát, a csapat sorra aratta szebbnél szebb győzelmeit a szeptemberi fordulókban, de még októberben is a Debrecenben aratott nagyszerű győzelemmel az Újpesttel azonos pontszámmal álltak a 2. helyen Hajósék! Sőt, ha a novemberi utolsó fordulóban legyőzik a Tatabányát, az őszi bajnok Újpesttel holtversenyben fejezték volna be a bajnoki idény első felét! A szegedi "catenaccio" akkoriban kiválóan működött, hisz az őszi 13 mérkőzésen 9-szer (!) maradt érintetlen Mészáros kapuja. A tavaszi idényben már gyengébb forma következett (a Fraditól pl. a Népstadionban 50 ezer néző előtt kaptak ki 3:1-re...),így a SZEAC csupán a 11. helyen végzett, s ennek legfőbb okait megtudhatjuk Vitos György  népszerű futballköteteiből...

67: Idény: 1963 ősz: Ismét átszervezte a bajnokságot az MLSZ, ekkor tértek vissza ugyanis másodszor a szovjet mintára, az őszi-tavaszi helyett a naptári éves bajnoki rendszerre. Így az 1963 őszi egyidényes bajnokság töltötte ki az átmeneti időt, kiesők nélkül, így az NB I 14 csapata nyugodtan játszhatott és készülhetett az 1964. évi bajnokságra... A SZEAC talán túlságosan is megnyugodott, hisz a 13 meccsen szerzett 11 pontjukkal a 12. helyen végezve csupán a Pécs és a Debreceni VSC együttesét előzték meg, de mindössze 6 ponttal maradtak el a bajnok Győri ETO együttesétől. Az előző évi bajnok Fradit 2:1-es győzelmükkel elütötték az újabb bajnoki címtől, így dorogi és szegedi segédlettel 1944, a Nagyvárad aranyérme után ismét vidéki csapat nyerte a magyar bajnokságot...

68. Idény: 1964: Az a bajnokság a tokiói olimpiára való tekintettel már szeptember közepén befejeződött, a csapatok egész nyáron játszottak - szünet és pihenő nélkül! A 10. helyen végzett SZEAC is így tett és legemlékezetesebb győzelmét a sokszoros bajnok Bp. Vasas otthonában aratta! A Korányi - Szabó, Kürtösi dr., Sándor - Dezsőfi, Pataki T. - Arató, Csömör, Popov, Reményik, Boros dr. összeállítású szegediek 1:0-ra győztek 15 ezer néző előtt a Fáy utcában! Sőt, a Szabadtéri Kupán nyáron, a Tisza-parti városban rangos külföldi együtteseket vertek a szegediek, hogy kiket, azt megtudhatják Vitos György fent említett futballköteteiből...

69: Idény: 1965: Ha az immár 120. évén is túllépő szegedi labdarúgás történetét vizsgáljuk, visszatekintünk az elmúlt évtizedek jobbnál jobb csapatainak élvonalbeli szereplésére, úgy nyugodtan állíthatjuk: az 1926-os első profi bajnokság óta az egyik legsikertelenebb, legfájóbb évad az 1965-ös NB I-es bajnokság volt... Hiába verte a SZEAC április 14-én 2:1-re a listavezető újpestieket, s állt 5 forduló után 2 győzelemmel a középmezőnyben, a következő 21 (!) fordulóban nyeretlenek maradtak a kék-fehérek... Az utolsó pontjukat (1:1) a Népstadionban szerezték Nemes Istvánék éppen a Ferencváros bajnokcsapata ellen, akik mellesleg pontosan akkor nyerték el a mai Európa-Liga egyik előd-trófeáját, a VVK-t...

70. Idény: 1966: Az NB I-ből kiesett SZEAC csapatát alaposan átszervezték a másodosztály küzdelmeire! Nehezen, de sikerült a reményteljes fiatalok (Kozma Mihály, Pusztai László) beépítése a csapatba és nemsokára már jöttek is az eredmények. Debrecenben például több mint 10 ezer néző előtt a SZEAC 0:1-es félidő után 3:1-re verte a DVSC-t, a részleteket elolvashatjuk a bevezetőben említett futballkötetekből, sőt, még azt is megtudhatjuk, hogy a Szeged 29 fordulón keresztül egyszer sem vezette a táblázatot, mégis visszajutott az első osztályba...

71. Idény: 1967: Nagyszerű idény, parádés győzelmek, emlékezetes gólok, a SZEAC újra 9. volt az NB I-ben! A sok közül talán egy igazi gólzápor érdemel említést: a néhány évvel később már bronzérmes Salgótarjáni BTC látogatott a Tisza-parti stadionba és a szegediek pazar játékkal, angolosan, 6:3-ra lelépték a bányászokat, az összeállításokat és gólszerzőket érdemes elolvasni a szegedi futballkötetekben...

72: Idény: 1968: Különös történet volt a mexikói olimpia évében, annyi szent... (Olimpiai válogatottunk egyébként Helsinki és Tokió után ott nyert harmadszor aranyérmet!!!) A SZEAC 7 forduló után még a 3. helyen állt, a 12. fordulót megelőzően pedig a 6-on, de sajnos, az igazi visszaesés a Ferencvárostól (1:6) és az Újpesti Dózsától (0:11...) elszenvedett katasztrofális vereségek után következett be. Megtörték lelkileg is őket a pestiek, egyre lejjebb csúsztak a táblázaton, így újra búcsúzniuk kellett az NB I-től, 1926-tól számítva immár a 8. alkalommal...

73. Idény: 1969: Az az év újabb fordulópontot hozott. Az egyetem mellé ugyanis még egy komoly patronáló, az olajtröszt került és a SZEAC-ból létrehozott SZEOL SC, markáns fejezetet jelentett a nagy múltú szegedi egyesület szövevényes történetében! Az az évi NB I B-ben rajtoló együttest már a gazdag patronáló késztette minél jobb teljesítményre. A fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülést meghálálták a szegediek és a bajnok Videoton mögött az akkori SZEOL SC  2.-ként visszajutott az első osztályba, érdemes az akkori összeállításokat is fellelni, böngészgetni, kigyűjteni a bevezetőben említett futballkötetekből...

74. Idény: 1970 tavasza: Az volt a jubileumi 40. élvonalbeli idénye a Szegednek, de most először SZEOL SC (Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club) néven! 1970 tavaszán egyébként egyidényes bajnokságot szerveztek, mivel az MLSZ - ki tudja, hányadszor - ismét visszatért az Európában megszokott őszi-tavaszi rendszerre. Sajnos, az újonc SZEOL a fiatalok rutintalanságának köszönhetően csak a 15. helyet szerezte meg a 16-os mezőnyben... A Pécs ellen például pazar játékkal már 3-1-re vezettek a félidőben, mégis a Pécs nyert 4-3-ra Szegeden... De az átszervezés miatt nem volt kieső, így a Szeged és az utolsó Győri ETO is megmenekült ettől a szégyentől...

75. Idény: 1970/1971: Mivel nem volt kieső, újabb lehetőség adódott a felzárkózásra, de az egyébként jó erőkből álló SZEOL SC nem tudott élni a lehetőséggel. Akkoriban még a pestiek sajátították ki a tabella legjobb helyeit rendszeresen, 1970-71-ben például, az Újpest, a Ferencváros, a Vasas, a Honvéd, az MTK és a Csepel végzett az első 6 helyen, de a 16. helyezett SZEOL SC-t sajnos még további 9 vidéki klub is megelőzte, így következhetett a szegedi hullámvasút alsóbb szakasza, a szinte akkoriban már megszokott NB I B-s kitérő...

75. Idény: 1971/1972: A sokadik másodosztályú bajnokságot a várakozásnak megfelelően kezdték a szegediek, heteken át ők diktálták a tempót és mindössze egy komolyabb kisiklást kivéve meggyőzően nyerték meg az NB I B küzdelmeit. Azt az egy kisiklást éppen az ezüstérmes Zalaegerszegi TE ellen követték el, hogy milyen összeállításban és mi volt az eredmény, azt részletesen is megtudhatjuk a szegedi futballkötetekből...

76. Idény: 1972/1973: Mindenki sokat várt az új NB I-es évadtól - az volt a Szeged 42. élvonalbeli idénye -, az új edzőtől (Bundzsák Dezső) és az átszervezett csapattól. S nem kellett csalódni, mert 1972 őszén újra régi hírnevéhez méltóan szerepelt az akkor kék-fehér színekben játszó gárda! Legyőzték a Videotont, a Bp. Honvédot (13 év után újra!), az MTK-t (Budapesten), sőt, pontot szereztek a Népstadionban 25 ezer néző előtt a Ferencváros ellen is! A tavaszi szezonban már csak arra ügyeltek, hogy sikerüljön a biztos bennmaradás. Hogy milyen eredményekkel és összeállításokkal, azt megtudhatják Vitos György futballköteteiből...

77. Idény: 1973/1974: Azt az idényt sajnos a végén, a Népsport nekrológjával kell kezdeni: "Ha valaki majd egyszer megírja a SZEOL labdarúgó-szakosztályának történetét, mert egyszer biztosan megírják, hiszen az anyag annyira gazdag, hogy vétek lenne nem papírra vetni, és elér az 1973-74-es bajnoki évhez, törvényszerűen három dátummal kell találkoznia. Három olyan dátummal, amely kulcsszerepet játszott a csapat életében!" Az első dátum, 1973. szeptember 22-én, a Népstadionban: Ferencváros - SZEOL 1-2!!!  Óriási diadalt aratott a Mészár kiállítása után 10 emberrel játszó csapat a bajnokesélyes otthonában, s akkor senki sem gondolhatta széles e hazában, hogy ugyanez a gárda 9 hónap múltán Pécsett NB II-es csapatként száll majd fel az autóbuszára... Addig azonban történt egy s más, a miértekre Vitos György futballköteteiben találhatjuk meg a megdöbbentő választ...

78. Idény: 1974/1975: A 10. NB I-es búcsút követően a SZEOL újra "nagycsapat" lett és az NB II-ben gyakran félgőzzel játszva, de 48 pontot szerezve bajnokként jutott vissza az első osztályba! A bajnokcsapat leggyakoribb összeállítása ez volt: Nagy - Hevesi, Bánfalvi dr., Kozma III, V. Tóth - Birinyi, Varga, Zámbori - Szeghalmi, Vass F., Antal.

79. Idény: 1975/1976: 1975 őszére az NB I-be visszajutott együttes nem hogy erősödött volna, hanem elvesztette két legjobb játékosát: Bánfalvi dr. és Varga az NB II-es Vác-hoz igazoltak... A Kontha Károly által irányított kék-feketék olyan gyengén kezdték a bajnokságot, hogy már fél szezon után kiesésre voltak ítélve... De az MLSZ 1976 júniusában létszámemelést hajtott végre (16-ról 18-ra növelte az NB I mezőnyét), s ez a Szeged bennmaradását jelentette!

80. Idény: 1976/1977: Előlegezett bizalom, új edző (Himer István), átszervezett csapat - ismét felfelé indult a SZEOL, ezúttal már új néven!

Az 1977-es esztendőt ugyanis egy nagy jelentőségű fúzió vezette be: egyesült a SZEOL SC és a SZAK egymással, s a két klub jogutódja a jövőben SZEOL AK néven szerepelt!

Az új klub alapszabályában pedig alapítási évként a régi SZAK alapítási évét, az 1899-et jelölték meg, s az a május 22-i alakulási nap a mai napig is minden évben a szegedi labdarúgás születésnapját jelenti!

Sajnos, több mértékadó portál (nela.hu, Wikipédia) azóta is képtelen felfogni a sportjogi-sportszakmai tényt: 1977 januárja óta a szegedi futball-múlt egyesítése - hivatalos dokumentumokkal bizonyítva! - véglegesen megtörtént!!

Ezáltal több, mint súlyos hiba a korábbi SZAK-csapatokat ill. a SZEOL AK-s vonalat külön-külön klubként, egymástól elválasztva szerepeltetni a különféle nyilvántartásaikban... Hisz épp a patinás múltú szegedi futball egységesítése volt négy és fél évtizede is az akkori sportvezetők elsődleges célja!                                              Jelen állás szerint rajongói portálunkon kívül ezt a koncepciót leginkább a www.magyarfutball.hu kiváló munkatársai értették meg és alkalmazzák többé-kevésbé a gyakorlatban is! Remélhetőleg lesznek még követőink, mert az eddigi 51(!!) élvonalbeli idényt felölelő szegedi futball-múltat "szétszabdalni" teljességgel fölösleges, sőt, sportszakmailag kártékony, ésszerűtlen lépésnek bizonyul.

S a SZEOL AK első, ilyen néven futó NB I-es évében - később rendkívül népszerű ex-szövetségi kapitányunkkal, Egervári Sándorral megerősítve - kitűnően szerepelt, a részletes eredményeket Vitos György futballköteteiben olvashatják...

81. Idény: 1977/1978: Ismét nem sikerültek az erősítések, sőt Egervári és Hangai más egyesülethez távozott... Voltak persze felvillanások elég, ha csak a sokszoros bajnok ill. pár évvel korábban még BEK-elődöntős Újpest 6-2 (!!!) arányú kiütésére gondolunk! Hihetetlen, hogy az 1978-as aranyérmes Újpestnek - a fehérvári "zakó" mellett - ez volt a második és egyben az utolsó veresége a 34 meccséből... Vagyis a 18. SZEOL AK mérte Fazekasékra, Törőcsikékre a legnagyobb csapást - de még ez sem változtatott a tényeken: ez volt a 11. NB I-es búcsú a szegediek életében.

82. Idény: 1978/1979: "Egy év múlva itt vagyunk! Már csak azért is, mert 1978 augusztusára elkészül a Tisza-parti stadion világítása!" - nyilatkozták a szegedi vezetők a kiesést követően. Itt - vagyis újra az NB I-ben... Nos, az egyből kettő, a kettőből három lett, mikorra a szegediek ki tudták harcolni az élvonalba jutást. 1978-79-ben a szegediek azt hitték, hogy NB I-es múltjuk könnyedén visszajuttatja őket a legjobbak közé, ám a Bp. Volán SC keresztülhúzta számításukat és végig vezetve nyerték az NB II Középcsoportjának aranyérmét. A SZEOL AK pedig meg sem állt a 6. helyig, még a helyi "másodhegedűs" Szegedi Dózsa is megelőzte őket.

83. Idény: 1979/1980: Abban az idényben eleve reménytelennek tűnt a feljebbjutás, mivel egyszerre 2 fővárosi csapat is ide került az NB I-ből (Csepel, Vasas Izzó). A papírforma sajnos beigazolódott és a Csepel biztosan nyerte az NB II Középcsoportjának bajnokságát az Izzó és a SZEOL AK előtt...

84. Idény: 1980/1981: Abban az idényben a Vasas Izzó Vácra települt, az NB I-ből sem került a Középcsoportba újabb kieső, így megnyílt az út az NB I-be a kék-feketék számára! Éltek is vele, és Kovács József mesteredző irányításával 10 pontot vertek a 2. helyezett Ganz-Mávag együttesére! S ha a kieső helyi másodhegedűs, a Szegedi Dózsa (...) nem vesz el tőlük egy pontot a bajnokság hajrájában, a SZEOL AK indulhatott volna - 1935 után újra - a Közép-Európa Kupa küzdelmeiben! Akkor ugyanis az volt a szabály, hogy a legtöbb pontot szerző NB II-es bajnok rajtolhatott a KK-ban, s 1981-ben a cseh és a szerb feljutó mellett a világhírű olasz AC Milan is jogot nyert a Serie B bajnokaként a KK-részvételre, mivel az előző évi olasz bundabotrány miatt 1980-ban a római Lazio-val együtt a B osztályba sorolták őket... A részletekről majd a következő idényben!

85. Idény: 1981/1982: A SZEOL AK 47. élvonalbeli idénye nem sikerült valami fényesen, a 17. hely csak a sorrendben 12. búcsút jelentette az első osztálytól. Ráadásul mivel a két NB II-es bajnok, a Szeged és a Szombathely is egyforma pontszámmal zárt, így osztályozót kellett játszaniuk Budapesten a Közép-Európa Kupa-részvétel jogáért! Mivel a Haladás nyert, így a világhírű olasz AC Milan nem Szegedre, hanem Szombathelyre utazhatott KK-meccset játszani... Óriási lehetőséget szalasztottak el Kun Lajosék, mert az oda-visszavágós KK-ban még a világfutball egyik szentélyében, a milánói San Siróban is felléphettek volna... Ehelyett a bajnok Fradit verték telt házas meccsen Orosházi László bődületes góljával 2-1-re , de a bennmaradás szempontjából ez sem segített.

86. Idény: 1982/1983: Ismét új edzővel (Kaszás Gábor), de változatlan csapattal vágtak neki a másodosztályú bajnokságnak a kék-feketék. Szinte végig a feljutásért harcoltak, ám a Tisza-parti stadion felújítása miatt 1983 tavaszán kénytelenek voltak a régi, legendás hírű SZVSE-pályán szerepelni. A kényszerű albérlet annyira megzavarta őket, hogy a Vasutas-stadionban elhullajtott pontokat bravúros idegenbeli győzelmekkel kompenzálták... Végeredményben a Bp. Volán SC mögött ezüstérmesként jutottak vissza az NB I-be!

87. Idény: 1983/1984: Az újonc SZEOL AK a felejthetetlen Kaszás Gábor irányításával az elmúlt 50 év legjobb szegedi szereplését produkálta: 9. helyen végzett az NB I-ben! Már a Vasutas-stadionban is rendszeresen 10.000 fanatikus drukker előtt játszhattak és sorra aratták fantasztikus győzelmeiket a bajnok Bp. Honvéd, az előző évek aranyérmese, a Verebes-féle Győr, az UEFA Kupa-döntős Videoton, valamint a Ferencváros és az Újpest ellen! A pontos eredményeket és góllövőket megtudhatják Vitos György bevezetőben is említett futballköteteiből...

88. Idény: 1984/1985: A házi gólkirály, Kun Lajos súlyos lábtörése után rosszul végződött a SZEOL AK 49. élvonalbeli idénye: az őszi "vesszőfutást" követően hiába táltosodtak meg a tavaszra, a tetemes hátrányt már nem tudták ledolgozni a kék-feketék, így sorrendben 13.-szor is elbúcsúztak az NB I-től...

89. Idény: 1985/1986: 1985-1990 között sajnos, csak az NB II-be kényszerült Szeged reprezentatív csapata. 1985 nyarán már új néven próbálkoztak a feljutással, a 8 évet megélt SZEOL AK anyagi megfontolásból fuzionált a Délép SC-vel és az újonnan létrehozott "SZEOL-DÉLÉP SE Szeged"  immár a 16. név lett a patinás múltú klub  történetében... De a szponzorokkal alaposan "felturbózott" csapat az utolsó pillanatban 2-szer is betlizett, így az élvonalba jutott Dunaújváros és Eger mögött csak a 3. helyen kötött ki... Mindemellett NB II-esként még a Magyar Kupa elődöntőjéig is elverekedték magukat, így közel álltak az 1930-as szegedi kupadöntős szerepléshez...

90. Idény: 1986/1987: Az idénynyitón a Szekszárd ellen parádés játékkal, 8-0-ás győzelemmel kezdett a Szeged, ám a végén újból nem sikerült a feljutás, csupán egyetlen momentum, egy újabb névváltoztatás számított jelentős dátumnak. 1987. március 30-án a SZEOL-DÉLÉP SE küldöttgyűlésén Zámbó Géza elnök bejelentette: a klub új elnököt (dr. Juratovics Aladár, az NKFV igazgatója) és új nevet (Szeged SC) választott.

Az új klub alapítási évének 1899-et, a jogelőd SZAK alapítási évét, a klubszíneknek pedig a kék-fehér-feketét választották, s mindezt hivatalosan is alapszabályba foglalták!

Ergo: követték a tíz évvel korábban elkezdett sportkoncepciót, a szegedi futball múlt-egyesítésének megerősítését - fölöttébb helyesen.

91. Idény: 1987/1988: Az újonnan létrehozott Szeged SC harmadszor próbálkozott a feljutással, s noha képességei alapján NB I-es szintű volt az akkori csapat, megint csak egy hajszállal maradtak le a feljutástól a Veszprém és a Dunaújváros mögött...

92. Idény: 1988/1989: Az NB II-es bajnok Debreceni MVSC mögött biztosan szerezték meg az ezüstérmet, a kék-fehér-feketék, így osztályozóra kényszerültek a Bp. Vasassal az NB I-ért! 1989 nyarán Budapesten kezdte párharcát a két csapat és a Szeged SC már ott is közelebb állt a győzelemhez, az idegenbeli 1-1 az angyalföldiekre volt hízelgő és a szegedi visszavágó nem sok jót ígért nekik. Akkor következett az évszázad csalása, mivel Szegeden 20.000 néző tombolva ünnepelte a hazaikat egészen a 90. percig, 0-0-ra álltak, így a kuparendszer szabályai szerint a Szeged juthatott az NB I-be. Ám a békéscsabai bíró, Németh Lajos nem így gondolta, hisz az utolsó másodpercekben 11-est ítélt a Vasas javára. A büntetőt hatalmas herce-hurca után Szabadi értékesítette, melyet óriási botrány követett. A megdöbbentő eseményeket részletesen is elolvashatják Vitos György futballköteteiben...

93. Idény: 1989/1990: Az előző évi csalódást a Szeged SC méltó "bosszúja" követte: az új mesteredző, Kovács Ferenc irányításával fölényesen nyerték meg az NB II Keleti csoportjának küzdelmeit! Nem kevesebb, mint 9 pontot vertek az ezüstérmes Kazincbarcikára és 13-at a 3. helyezett zuglói vasutascsapatra, a BVSC-re! Így 5 év elteltével a Szeged SC a híres elődökhöz méltóan újra csak az NB I-re készülődhetett...

94. Idény: 1990/1991: A Szeged SC és jogelődjei 1965 óta 7-szer bizonyultak könnyűnek az élvonal mérlegén. Egészen pontosan 9 az a 7, ám 1970-ben és 1976-ban a bajnokságok átszervezése miatt nem volt kieső. Az akkori  Szeged SC-re várt hát a feladat, hogy tisztázza a klub negyedszázada kérdéses - se NB I-es, se nem NB II-es - státuszát. Sajnos tisztázta, hiszen a Szeged SC a sorrendben 50. élvonalbeli idényében - olykor feledhetetlen győzelmeket is aratva -az élvonal 13. helyén végzett, majd a Diósgyőr elleni osztályozókon (eredmények Vitos György futballköteteiben) bizony, újra elbukott...

95. Idény: 1991/1992: Szinte hihetetlen, de közel 30 év távlatából nézve a '90-es évek eseményei sötét foltként kerültek be a szegedi klubtörténelem könyvébe... A '91-92-es szezonban még élt a remény, a gyors visszajutás lehetősége adott volt a csapat előtt, hisz fél szezon után késhegyre menő harcot vívott egymással a Békéscsaba, a Szeged SC és a Debrecen! 1992 tavaszán viszont elfogyott a lendület (meg a pénz...), a Békéscsaba nyerte a bajnoki címet, míg a Szegedet és a DVSC-t még a Nyíregyháza és a Kaba is megelőzte...

96. Idény: 1992/1993: A Szeged SC sajnos, financiális csődje miatt, óriási zuhanásba, valóságos "mélyrepülésbe" kezdett... Minden szurkolót megdöbbentett az őszi idény végeredménye: 16. (utolsó) a Szeged SC 11 ponttal... 1993 nyarán végül is az utolsó meccsen(!) dőlt el a kék-fehér-feketék NB II-ben maradása. A győztes idényzáró után egyébként Bodó Antal klubelnök feszülten várhatta a Debrecenből érkező híreket, hisz azon múlt a Szeged NB II-ben maradása, hogy nyert-e a LOKI az Eger ellen?!  A részleteket ezúttal is megtudhatják Vitos György futballköteteiből!

97. Idény: 1993/1994: Abban a szezonban már nem volt menekvés...A több, mint 100 milliós államadósság "lenyelése" végett újabb névváltoztatások következtek a sanyarú sorsú szegedi klub életében: először a Szeged SC-ből Szeged TE, majd a Szeged TE-ből Szeged FC lett, az egykor szebb napokat látott klub sorra veszítette el legjobb játékosait, edzőit, így nem is lehetett más a vége, mint kiesés! De már nem az NB I-ből, hanem az NB II Keleti csoportjából...

98. Idény: 1994/1995: Soha ilyen mélyen nem volt még Szeged reprezentatív csapata: 94 év után a Szeged FC az NB III Alföld-csoportjában kezdhette a bajnoki küzdelmeket, s hiába tűnt egyértelműen  bajnokesélyesnek, a játékosok rácáfoltak az előzetes várakozásra és csupán a 9. helyet szerezték meg a 3. vonalban! Holott pár éve még az élvonalban játszottak a Fradi és az Újpest ellen...

99. Idény: 1995/1996: 1995 nyarán Nagylaki Kálmán volt a Szeged FC ügyvezető elnöke, és azon dolgozott az anyagi gondok tonnányi súlya alatt, hogy 1999-re, a klub centenáriumára legalább újra megközelítsék az NB I-et! De néhány hónappal később már egy vadonatúj tulajdonos, Bereczk Imre (a "festékgyáros") nyilatkozhatta Nagylaki helyett ugyanezt, mivel a Szeged FC elnevezés is megszűnt és a Budalakk Titán igazgatója létrehozta a klub legendás neve alapján a SZEAC együttesét. Ám a sikerek még várhattak magukra, hisz a '95-96. évi NB III-ban is csak a 10. helyen végzett a Szeged FC-ből lett SZEAC csapata...

100. Idény: 1996/1997: A klubtörténet 100. idénye is még mindég az NB III-ban találta az együttest, és az évad legnagyobb igazolása az volt, hogy Bereczk Imre az egykori győri mágust, Verebes Józsefet szerződtette az NB III-ba szakmai igazgatónak! Verebes nemsokára távozott, Híres Gábor lett a vezetőedző, de az NB III átszervezése miatt a SZEAC 4. helyezése is feljutást jelentett az NB II-be! S ez már akkoriban is legalább akkora sikernek számított, mint 2011 nyarán  a Szeged 2011 NB II-be jutása!

101. Idény: 1997/1998: Abban az NB II-es szezonban csupán a 30. utolsó fordulóban dőlt el az újonc Szegedi EAC sorsa. Tóth Győző edző tanítványai Kalocsán léptek pályára és 2-1-es győzelmükkel kiharcolták a bennmaradást! De az NB II-ben elért 13. hely nem sok jót jelentett a Tisza-parti szurkolóknak, mert ez akkoriban már csak a 3. vonalnak számított, míg a Kiskundorozsmából lett Szeged-Dorozsma (Nagylaki Kálmán újabb csapata) akkor már az NB I/B-ben - labdarúgásunk második vonalában - vitézkedett...

102. Idény: 1998/1999: Sok változást hozott 1998 nyara a szegedi labdarúgásban is... Egyrészt tovább folytatta NB II-es (labdarúgásunk 3. vonala!) szereplését a SZEAC együttese, ám ez "tiszavirág"-életűnek bizonyult. 1998 december 5-én az MLSZ közgyűlésén Bereczk Imre visszaléptette a fél szezon után 15. helyen álló csapatát az NB II-től!

Másrészt, de még ezelőtt, 1998 nyarán a szegedi önkormányzat a július 9-i közgyűlésén úgy döntött, hogy hivatalosan is szétválasztja a Szeged-Dorozsma másodosztályú csapatát. Az addigi jogelőd kiskundorozsmai klubot - anyagi szolgáltatás ellenében - a Csongrád megyei III. osztályba küldte vissza, míg a Szeged-Dorozsmából megalakították a Szeged LC nevű csapatot, s itt, ennél a klubnál már a régi szegedi jogelőd-klub eredményeit vették újra számításba. Nevezetesen a szín-összeállítása is megváltozott, a kiskundorozsmai sajátosságnak számító zöld-fehér szín és az 1923-as alapítási év egyaránt eltűnt (azaz "visszament" az ismét önálló klubként rajtoló Kiskundorozsmával együtt a megyei III. osztályba...), és Nagylaki Kálmán klubelnök a SZEOL-korszak óta tradicionálisnak számító kék-fehér-fekete szín-összeállítást, a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert és ezzel együtt az 1899-es alapítási évet vezette be, hozta vissza a Szeged LC számára! Akik pedig feljutással, a '98-99. évi másodosztályú bronzérem megszerzésével hálálták meg a fenti gondoskodást!

103. Idény: 1999/2000: A Szeged LC - az 1899-es alapítástól számított klubtörténet 51. NB I-es idényében - fantasztikusan kezdte szereplését az NB I-ben, ám a történet totális csőddel és az NB I-ből történő kizárással végződött... Szeged futballszurkolói valósággal ki voltak éhezve az NB I-re, hisz 1991. június 15 (Győri ETO ellen 4-1) és 1999. augusztus 7 között nem láthattak élvonalbeli mérkőzést a Tisza-parti stadionban. Nyolc silány és küzdelmes évad után újra a Győr volt az ellenfél, és közel 15 ezer drukker felejthetetlen hangulatot varázsolt a sok nagy csatát megélt öreg stadionba! A Szeged LC 1999 őszi eredményeit, majd a 2000 elején bekövetkezett totális klubcsődöt és az NB I-ből való kizárást is részletesen elolvashatják Vitos György bevezetőben és webshopban említett futballköteteiben...

104. Idény: 2000/2001: 2000 tavaszán sajnos, Nemzeti Bajnokságban szereplő csapat nélkül maradt Szeged városa, amire az NB 1935-ös bevezetése óta még nem volt példa! Aztán 2000 őszén a Tisza Volán Focisuli elindította az ificsapatát a harmadosztályban, az NB II Alföld-csoportjában (FC Szeged néven), majd 2001 tavaszán az átszervezések miatt már az NB III Alföld-csoportjába kerültek, ami akkor a negyedosztálynak (!) felelt meg... Az új klub, tehát az FC Szeged a SZEOL AK-korszak óta tartó hagyományoknak megfelelően a kék-fehér-fekete színösszeállítást választotta hivatalos színnek, a keret zömét az utánpótlásbázis neveltjei alkották, a csapat pedig a megyebajnok Szőregi Rákóczi jogán juthatott méltányossági alapon a Nemzeti Bajnokság harmad, majd negyedosztályába... A szövevényes részletek Vitos György futballköteteiből hámozhatók ki leginkább...

105. Idény: 2001/2002: 2001 nyarán világossá vált, hogy az FC Szeged a visszalépések miatt az NB III-ban elért 3. helyezése ellenére eggyel feljebb, az NB II Szabolcs Gabona-csoportjába nyert besorolást. A kispadon Lóczi Istvánt a nemrég elhunyt Szalai "Dzsínó" István váltotta, aki játékosként közel 400 meccsen szerepelt az egykori SZEAC és a SZEOL AK színeiben, majd edzőként az NB I-es Szeged SC-t irányította '90-'91-ben. Az FC Szeged újoncként az NB II 9. helyén végzett, azután, hogy a Szolnoki MÁV NB I/B-s csapatát irányító gazdasági társaság szegedi kötődésű elnöke, Ferencz Gábor is beszállt a szegedi labdarúgásba.

106. Idény: 2002/2003: S innentől kezdve újra elindult az FC Szeged szekere, a nyugodt háttér az első tanulóévet követően már 2002-2003-ban nagy sikert eredményezett! Az FC Szeged ugyanis végig a feljutásért (azaz az NB I/B-be kerülésért) küzdhetett és a hajrában a megyei rangadón még a Makót is lelépte 5-0 arányban, s ezzel ismét másodosztályú csapata volt a napfény városának! A részleteket itt is elolvashatják a már többször említett szegedi futballkötetekből...

107. Idény: 2003/2004: Az előző évi bajnokságot ugyan a Nyíregyháza nyerte, de a szegediek sem szomorkodtak, hiszen a háromcsoportos NB II legjobb 2. helyezettjeként a kék-fehér-fekete együttes is jogot szerzett arra, hogy 2003 nyarától az egycsoportos profinak számító NB I/B-ben kezdjék meg szereplésüket! Az FC Szeged újoncként sorra aratta szebbnél szebb győzelmeit, 28 fordulót követően még a 18 csapatos másodosztály 8. helyén állt, mindössze 5 pontra a már NB I-es osztályozót jelentő helyezéstől... Ám a pontot nem tudták feltenni az i-re, annál is inkább, mert Ferencz Gábor többségi tulajdonos kiszállt a szegedi futballból. Ezzel  komoly veszélybe került a következő szezonbéli NB I/B, sőt, még az NB II is...

108. Idény: 2004/2005: Azt az idényt sajnos, a végén kell kezdeni: az FC Szeged az előző évi 13. helye után a bravúrosnak mondható 7. helyen végzett az NB I/B-ben, de a Ferencz Gábor helyett következő tulajdonos, a szlovén-szerb-bosnyák szerencselovag, Dusan Djurics hangzatos ígéretekkel ugyan (8 millió eurós bankszámla-kivonat bemutatása, stb.), de egyszerűen becsődöltette a sokra hivatott FC Szeged csapatát...

Így aztán hiába jutott el az FC Szeged 4 év alatt szinte a nulláról indulva a negyedosztályból az NB I küszöbéig, bő fél évtized alatt immár a 3. klubcsődöt kellett, bizony, kellett(...) végigszenvedniük Szeged futballbarátainak: SZEAC (1998 december), Szeged LC (2000 eleje) és FC Szeged (2005 nyara)...

Újra - már ki tudja hanyadszor - padlóra került a szegedi futball... De ami nem öl meg, az megerősít, így.... megint csak felálltunk!

109. Idény: 2005/2006: Miután az FC Szeged is megszűnt, az 1899-től íródó szegedi futballklub-hagyományok persze, "tovább íródtak", a szerző maga a "nagybetűs élet"... A 2005-ös talpra állást - akárcsak 2000-ben - megint a Tisza Volán SC rendkívül gazdag utánpótlásbázisa jelentette! Újra érdemes volt a tehetséges fiatalokra építeni, ők jelentették ezúttal is az alapot és utána következhetett a felépítmény. Konkrétan a Tisza Volán SC - Focisuli először indított felnőtt csapatot a Csongrád megyei első osztályban! A rendkívül fiatal gárda már a 2005-06-os idényben közel állt a feljutást jelentő bajnoki címhez, amit végül a Csongrád kaparintott meg, így az ezüstérmet szerzett szegedieknek még minimum egy évet kellett várniuk az osztályváltásra...

110. Idény: 2006/2007: 2006 augusztusában már a második szezonját kezdte a Tisza Volán a Csongrád megyei első osztályban. Végig az alaposan megerősített Balástya és a TVSC küzdött a bajnoki címért, ősszel a két csapat Balástyán találkozott egymással, és a Szeged győzött, majd a tavaszi visszavágón közel 1000 néző előtt a Tisza Volán megint megverte a Balástyát, így két éves száműzetés után Szeged reprezentatív csapata Vágó Attila irányításával visszatérhetett a Nemzeti Bajnokságba! A részletesebb eredményeket megtudhatják Vitos György futballköteteiből...

111. Idény: 2007/2008: Az NB III Alföld-csoportjában is kiválóan kezdte a pontvadászatot az újonc Tisza Volán, ám a bajnokság végére a középmezőnybe (a 7. helyre) zuhant vissza a csapat. Ennek elsődleges oka, hogy az akkori szegedi többségi tulajdonos, a SZEVIÉP a diósgyőri futballcsapatban is komoly szerepet vállalt és egyszerűen kiárusította a csapatot edzőstől, játékostól egyaránt... Vágó Attila a DVTK trénere lett és a mestert több meghatározó játékos is követte Miskolcra, így a 16 gólig jutó japán Honma valamint Vida, Szélpál, Búrány, Kreizler és Gahwagi Nebil is az NB I-es DVTK-hoz távozott... Ezek után az NB III-as 7. hely még dicséretes is volt, de ez a "szeviépes megcsonkítás" a nagy múltú szegedi futballt egyáltalán nem vitte előre...

112. Idény: 2008/2009: 2008 nyarán az újjáformálódó, ám rendkívül meggyengült csapat élére dr. Buchholcz Gábort nevezték ki, és mint annyiszor eddig, akkor is elsősorban a Tisza Volán SC reményteljes fiataljaira alapozták az új keretet. De az erős vérveszteségek miatt már a kiesés ellen kellett küzdeni az újonc fiataloknak, akik egy nagy hajrával a 11. helyre tornázták fel magukat az NB III Alföld-csoportjának 16 csapatos mezőnyében. A részletesebb eredményeket itt is elolvashatják a fent említett szegedi futballkötetekben...

113. Idény: 2009/2010: Buchholcz Gábor fanatizmusával és szakmai tudásával alaposan felrázta a Tisza Volán SC csapatát, 2009 őszén például szinte végig a dobogós helyért küzdöttek a szegedi fiatalok! Sajnos, akadt egy súlyos gond: hiába szerepeltek idegenben sorozatban is bravúrosan a Buchholcz-tanítványok, a jó öreg Felső Tisza-parti stadionban viszont rendre begörcsöltek a tinik, rengeteg értékes pontot elhullajtva elúszott a bajnoki cím...

114. Idény: 2010/2011: 2010 nyarától újabb szálon kezdtek futni az immár a jubileumi 125 (!!) év felé közelítő szegedi futball-tradíciók... Létrejött a KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László megyés püspök, dr. Bozóky Imre korábbi MLSZ-elnök ill. Nógrádi Tibor, regnáló megyei fociigazgató) 1977, 1987, majd 1998 nyara után ezúttal is a kék-fekete klub-hagyományokra vezették vissza az egyesület szekerét!

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1260

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz az újonc (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-ban és a Tisza Volánt is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a patinás múltú szegedi labdarúgásban! A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna, de végül is a feljutást nem vállaló Tököl mögött ezüstérmet szerezve ismét  megnyílt az út az NB II felé! Szeged végre visszakerülhetett az országos futballtérképre...

115. Idény: 2011/2012: Újra az NB II Keleti csoportjában Szeged reprezentatív csapata! De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úr által kijelölt újabb vezetőkkel, Emődi Sándor gazdasági igazgatóval, Adem Kapic sportigazgatóval immár Szeged 2011 Kft. néven - a becsődölt Makó FC NB II-es jogán, sőt, a szegedi székhely prioritása miatt, 1998-hoz hasonlóan,  újra egy kiskundorozsmai "jogi csavarral" (Tanács Attila áldozatos segítségével) megspékelve ...!

Ismét megindultak hát a kék-feketék, még a honlapunk címoldalán, az "Archívum" melletti jelzőre kattintva  állandóan hallgatható, ütemes klubinduló is készült ( hálás köszönet érte a Szegedi Szúnyogok rockbandának!) a csapat meg szép győzelmeket aratva, "régi-új helyén", a Vasutas-stadionban olykor pazarul játszva (Cegléd ellen 4-1, Bp. Honvéd II. ellen 3-0) a még bennmaradást jelentő 13. helyet szerezte meg 2011 őszén. S hogy mit hozott 2012 tavasza? Óriási élményeket, szebbnél szebb győzelmeket, még éppen időben, mert a szegedi futballdrukker az elmúlt két évtized nyomorúságaiban már annyit szenvedett, hogy ennél valóban csak jobb jöhetett! Az NB II-es listavezető Szolnoki MÁV 4-0-ás kiütése a tavaszi idénynyitós TV-meccsen még Futó Tamás nevéhez fűződött, de utána egy balszerencsés sorozatot követően a remek pedagógiai érzékkel rendelkező Tóth Bálint lett az idény 4. szegedi vezetőedzője és vele ismét elindult fölfelé a csapat! Végeredményben az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese.

116. Idény: 2012/2013: Mivel az MLSZ-ben eldöntötték, hogy 2013 nyarától ismét egycsoportos NB II működik majd az NB I alatt, gyilkos harc indult  a még bennmaradást jelentő 1-5.(!!) valamint az osztályozós (6-8.) helyekért mindkét másodosztályú csoportban. Mivel az őszi idény a vártnál gyengébbre sikeredett, a Vasas elleni 2-1-es vereség után ("szokásos" jogtalan büntető az utolsó percben...) Tóth Bálintnak is megköszönték a munkát, helyét az utolsó őszi fordulókban Lóczi István pályaedző vette át. De 2013 januárjától már Gálhidi György vezetésével kezdhették meg a kék-feketék az életben maradásért folytatott nehéz, idegtépő küzdelmüket... Bizony, abban az idényben a 2013 januárban kinevezett Gálhidi Györggyel folyamatosan közönségcsalogató produkciót nyújtott a Szeged 2011, végigverve az NB II-es élmezőnyt a Nyíregyházától, a Mezőkövesden át a Vasasig! Szinte állandóan a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori elég furcsa rendszerében osztályozót (Kisvárda ill. néhai Németh Lajos után ezúttal  Németh Ádám "bírói ténykedése"...) és abszolút nemvárt, arculcsapással felérő kiesést jelentett...

117. idény: 2013/2014: Így megint mindent elölről kellett kezdenie az újonnan kinevezett  Nyilas Elek vezetőedzőnek ill. Thomas Mohr német erőnléti trénerének az NB III-ban, s a reményteljes akadémistákkal kiharcolt  ezüstérem végeredményben azt jelentette: csupán egyéves "száműzetés" után, 2014 nyarától újfent legalább másodosztályú meccseket láthatnak (2013-2019 között, hat és fél éven át Szegedtől 120 km-re távol, még csak a gyulai Grosics Akadémián...) a szegedi és Csongrád megyei szurkolók!

118. idény: 2014/2015: Sőt, az akkori NB II-es eredményeket, a tabellát tekintve (ahol az újonc Nyilas-alakulat az értékesnek mondható 7.helyen végzett), bátor, szervezett játékkal immár a közvetlen feljutó helyek mögé tornázta föl magát!

Így akkoriban még ezt írhattuk: nemsokára talán már NB I-es meccseket is láthatunk - nem kevesebb, mint tizennyolc, azaz 18 (!!!) hosszú és gyötrelmes év után újra... Ám a következő bajnoki idények történései újra kijózanítottak bennünket...

119. idény: 2015/2016: A Nyilas Elek-Thomas Mohr edződuó sem vállalta tovább! Hogy miért?! Erre leginkább Adem Kapic szlovén-bosnyák-muzulmán szakmai igazgató tudja a választ... Az általa újonnan kinevezett Klausz László viszont nem tudta folytatni a Nyilas Elek által elkezdett koncepciót (ami javuló teljesítményekkel is párosult!), úgymond "megvolt kötve a keze", s ez az eredményekben is visszaesést jelentett: már csak éppen 10. lett a Szeged az NB II-ben...

120. idény: 2016/2017: Az átszervezett, immár 20 csapatos másodosztályban tovább nehezedett Klausz Lászlóékra az a kettős nyomás, amit egyfelöl az Adem Kapic által megkövetelt klubfilozófia, az MLSZ részéről bőségesen honorált "fiatal-szabály" elsődleges érvényre juttatása, valamint a "távolba szakadt" szegedi szurkolók jogos elvárása jelentett...

Újabb visszaesés a táblázaton és eredményességben (már csak 11. hely ill. 38 meccsen mindössze 39 gól...) egyaránt és 2017 tavasza bizony, a Szeged 2011-érában példátlanul botrányosra sikeredett: Germán Tamásék a legutóbbi 11(!!) bajnokiból csupán egyetlen egyet nyertek - a kieső Kozármisleny ellen...

Ezek után "természetesen" Klausz Lászlónak is mennie kellett. hisz a "derék szlovén ill. muzulmán gyökereire is büszke sportigazgató", Adem Kapics úgymond "nagykanállal fogyasztotta" az edzőket és a különféle vezetőket...

Így a következő idényt a Supka Attila-Híres Gábor edződuó kezdhette el, majd 2018 elejétől Goran Kopunovics szerb tréner folytatta a Szeged NB II-es csapatának élén, a szegedi futballhistória  sorrendben 121. idényében, a 2017-2018-as szezonban - még a gyulai Grosics Akadémia "szurkolómentes siralomházában"...

Aminek egy újabb szégyenteljes kiesés lett az "eredménye"( az NB II-ben elért "mély-negatív" 19. helyezéssel!!)... Így aztán a megtisztulást újra a harmadosztályban kellett - még mindig Gyulán...- 2018 nyarától elkezdeni...

De igényeink szerint, s ezt bizony, sok ezer Csongrád megyei és szegedi futballdrukker nevében nyugodtan leírhatjuk: immár a Püspök Úrék által  2019 őszéig  megépíttetett  vadonatúj szegedi stadionban, a Dorozsmai úti  Napfény Szálló közelében! A mintegy 15 milliárd forintba került Szegedi Ifjúsági Centrumban...

Legújabb nevén - sajnos, a szurkolók többsége által kért "Baróti Lajos-stadion" elnevezés helyett... - a Szent Gellért Fórumban!!

2019. szeptember 15-én - Germán Tamás mesterhármasával - az 5-3-ra végződött Szeged-Csanád Grosics Akadémia - Csákvár NB II-es mérkőzéssel kezdhettünk új életet a már 125. évében járó szegedi futballban!!

Új életet, de még mindig Adem Kapics sportigazgatóval és egyre bővülő pereputtyával. Lelke rajta, tulajdonos Püspök úr !

Ami még sokáig nem jelentheti Szegednek az éppen 25 éve (!!) szüntelenül várt NB I-et a világ legnépszerűbb sportágában...


Végezetül sporttörténeti kuriózumként közzétesszük a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő, szakmai körökben mértékadó magyarfutball.hu részletes összeállítását az eddigi összes, idényenkénti legjobb (!) bajnoki helyezésről az 1899-es alakulástól számítva napjainkig:

szezonbajnokságosztálycsapat nevehelypontok
2021/2022 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 Szeged-Csanád Grosics Akadémia 4 / 20 66
2020/2021 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 Szeged-Csanád Grosics Akadémia 10 / 20 56
2019/2020 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 Szeged-Csanád Grosics Akadémia 12 / 20 34
2018/2019 Nemzeti Bajnokság III, Közép csoport 3 Szeged-Grosics Akadémia 1 / 16 68
2017/2018 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 Szeged 2011-Grosics Akadémia 19 / 20 41
2016/2017 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 Szeged 2011-Grosics Akadémia 11 / 20 51
2015/2016 Merkantil Bank Nemzeti Bajnokság II 2 Szeged 2011-Grosics Akadémia 10 / 16 40
2014/2015 Merkantil Bank Nemzeti Bajnokság II 2 Szeged 2011-Grosics Akadémia 7 / 16 45

 


szezon

bajnokság

osztály

csapat neve

helyezés/létszám

pontszám

 

 

 

 

 

 

2013/2014

Nemzeti Bajnokság III, Közép csoport

3

Szeged 2011-Grosics Akadémia

2

67

2012/2013

Ness Hungary Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged 2011

7 / 16

42

2011/2012

Ness Hungary Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged 2011

12

37

2010/2011

Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport

3

KITE-Szeged

2 / 15

55

2009/2010

-

-

-

-

2008/2009

-

-

-

-

2007/2008

-

-

-

-

2006/2007

-

-

-

-

2005/2006

-

-

-

-

2004/2005

Nemzeti Bajnokság I/B

2

FC Szeged

7

34

2003/2004

Nemzeti Bajnokság I/B

2

FC Szeged

13 / 18

38

2002/2003

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

3

FC Szeged

2

58

2002/2003

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport /Alapszakasz/

3

FC Szeged

5 / 12

37

2001/2002

Nemzeti Bajnokság II, Keleti (Szabolcs Gabona) csoport

3

FC Szeged

9

30

2000/2001

Pannon Flax Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport

4

FC Szeged

3

44

2000/2001

Nemzeti Bajnokság III, Alföld "B" csoport

4

FC Szeged

4

23

1999/2000

Professzionális Nemzeti Bajnokság

1

Szeged LC

18 / 18

0

1998/1999

Nemzeti Bajnokság I

2

Szeged LC

3

70

1998/1999

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

3

Szegedi EAC

0

 

1997/1998

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

3

Szegedi EAC

13

30

1996/1997

Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport

3

Szegedi EAC

4

48

1995/1996

Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport

3

Szegedi EAC

10 / 16

38

1994/1995

Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport

3

Szeged FC

9

46

1993/1994

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged FC

14

22

1992/1993

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged SC

13 / 16

28

1991/1992

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged SC

4 / 16

37

1990/1991

Nemzeti Bajnokság I

1

Szeged SC

13 / 16

24

1989/1990

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged SC

1

61

1988/1989

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szeged SC

2

62

1987/1988

Nemzeti Bajnokság II

2

Szeged SC

3 / 20

45

1986/1987

Nemzeti Bajnokság II

2

Szegedi EOL Délép SE

6 / 20

40

1985/1986

Nemzeti Bajnokság II

2

Szegedi EOL Délép SE

3 / 20

51

1984/1985

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL AK

16 / 16

14

1983/1984

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL AK

9 / 16

29

1982/1983

Nemzeti Bajnokság II

2

Szegedi EOL AK

2

48

1981/1982

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL AK

17 / 18

20

1980/1981

Nemzeti Bajnokság II, Közép csoport

2

Szegedi EOL AK

1

57

1979/1980

Nemzeti Bajnokság II, Közép csoport

2

Szegedi EOL AK

3

48

1978/1979

Nemzeti Bajnokság II, Közép csoport

2

Szegedi EOL AK

6

40

1977/1978

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL AK

18 / 18

18

1976/1977

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL AK

12 / 18

30

1975/1976

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL SC

16 / 16

15

1974/1975

Nemzeti Bajnokság II

2

Szegedi EOL SC

1

48

1973/1974

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL

15 / 16

20

1972/1973

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL

14 / 16

24

1971/1972

Nemzeti Bajnokság I/B

2

Szegedi EOL

1

50

1970/1971

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EOL

16 / 16

11+1=12

1970 tavasz

Nemzeti Bajnokság I, B csoport

1

Szegedi EOL

8 / 8

8

1969

Nemzeti Bajnokság I/B

2

Szegedi EOL

2 / 18

46

1968

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

16 / 16

16

1967

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

9 / 16

26

1966

Nemzeti Bajnokság I/B

2

Szegedi EAC

1 / 16

35

1965

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

14 / 14

12

1964

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

10 / 14

20

1963 ősz

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

12 / 14

11

1962/1963

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

11 / 14

23

1961/1962

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

9 / 14

22

1960/1961

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

6 / 14

29

1959/1960

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

8 / 14

25

1958/1959

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szegedi EAC

1 / 16

50

1957/1958

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

14

15

1957 tavasz

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi EAC

10 / 12

6

1956

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Haladás

12 / 12

13

1955

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport

2

Szegedi Haladás

1

44

1954

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Haladás

13 / 14

20

 

1953

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Honvéd

8 / 14

23

1952

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Honvéd

11 / 14

19

1951

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Honvéd SE

10 / 14

20

1951

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Petőfi

14 / 14

10

1950 ősz

Nemzeti Bajnokság I

1

Szegedi Szakszervezeti MTE

12 / 16

12

1949/1950

Nemzeti Bajnokság II, Déli csoport

2

Szegedi Szakszervezeti MTE

1 / 16

47

1948/1949

Nemzeti Bajnokság I

1

Szeged AK

14 / 16

19

1947/1948

Nemzeti Bajnokság I

1

Szeged AK

12 / 17

24

1946/1947

Nemzeti Bajnokság I

1

Szeged AK

9 / 16

29

1945/1946

Országos Bajnokság 2. forduló, Legjobb tíz

1

Szeged AK

4 / 10

17

1945/1946

Országos Bajnokság 1. forduló, Keleti Csoport

1

Szeged AK

3

37

1945 tavasz-nyár

Szegedi Kerület, I. osztály, Szeged és környéke csoport

2

Szeged AK

1

20

1944/1945

Nemzeti Bajnokság I - félbeszakadt

1

Szegedi AK

10 / 16

3

1943/1944

Nemzeti Bajnokság II, Déli csoport

2

Szegedi AK

1 / 15

49

1942/1943

Nemzeti Bajnokság

1

Szegedi AK

15 / 16

19

1941/1942

Nemzeti Bajnokság

1

Szegedi AK

4 / 16

40

1940/1941

Nemzeti Bajnokság

1

Szegedi AK

3 / 14

32

1939/1940

Nemzeti Bajnokság

1

Szeged FC

4 / 14

35

1938/1939

Nemzeti Bajnokság

1

Szeged FC

5 / 14

31

1937/1938

Nemzeti Bajnokság

1

Szeged FC

8 / 14

23

1936/1937

Nemzeti Bajnokság

1

Szeged FC

8 / 14

26

1935/1936

Nemzeti Bajnokság

1

Szeged FC

7 / 14

23

1934/1935

Profi I. liga

1

Szeged FC

4 / 12

27

1933/1934

Profi I. liga

1

Szeged FC

5 / 12

20

1932/1933

Profi I. liga

1

Szeged FC

8 / 12

19

1931/1932

Profi II. liga

2

Szeged FC

2

35

1930/1931

Profi I. liga

1

Bástya Szegedi AK

11 / 12

14

1929/1930

I. osztályú professzionista ligabajnokság

1

Bástya Szegedi AK

8 / 12

17

1928/1929

I. osztályú professzionista ligabajnokság

1

Bástya Szegedi AK

5 / 12

23

1927/1928

I. osztályú professzionista ligabajnokság

1

Bástya Szegedi AK

7 / 12

16

1926/1927

I. osztályú professzionista ligabajnokság

1

Bástya Szegedi AK

7 / 10

16

1925/1926

Délmagyarországi kerület, Szegedi alosztály, I. osztály

2

Szegedi AK

1

32

1924/1925

Déli kerület, I. osztály, Szegedi alosztály

2

Szegedi AK

1 / 8

26

1923/1924

Déli kerület, I. osztály, Szegedi alosztály

2

Szegedi AK

2

20

1922/1923

Vidéki bajnokságok – Déli kerület, I. osztály

2

Szegedi AK

1

25

1921/1922

Vidéki bajnokságok – Déli kerület, I. osztály

2

Szegedi AK

1

25

1920/1921

Vidéki bajnokság – Déli kerület, Szegedi alosztály

2

Szegedi AK

1

28

1919/1920

Vidéki bajnokság – Szegedi alosztály

2

Szegedi AK

1

34

1918/1919

Vidéki bajnokság – Déli kerület, Keleti alosztály

2

Szegedi AK

3

2

1917/1918

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

2

13

1916/1917

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

3

10

1913/1914

Vidéki bajnokság – Déli kerület, Szegedvidéki alosztály

2

Szegedi AK

1

 

1912/1913

Vidéki bajnokság – Déli kerület, Szegedvidéki alosztály

2

Szegedi AK

2

23

1911/1912

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

2

28

1910/1911

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

4

7

1909/1910

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

3

4

1908/1909

Vidéki bajnokság – Déli kerület

2

Szegedi AK

2

12

1907/1908

nem indult hivatalos bajnokságban/ de már van önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1906/1907

nem indult hivatalos bajnokságban/ de már van önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1906 tavasz

nem indult hivatalos bajnokságban/ de már van önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1905

nem indult hivatalos bajnokságban/ de már van önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1904

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs még önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1903

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs még önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1902

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs még önálló futball szakosztály

-

-

-

-

1901

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs futball szakosztály

-

-

-

-

1900

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs futball szakosztály

-

-

-

-

1899

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs futball szakosztály

-

-

-

-

1898

nem indult hivatalos bajnokságban/nincs futball szakosztály

-

-

-

-

 

Írta: Ifjabb Vitos György és Vitos Gergő