esemény:
Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2026. 02. 01. vasárnap, 17:00
csapatok:Kecskeméti TE
x
Szeged
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Budapest Honvéd FC | 32 |
| 02. | Vasas FC | 29 |
| 03. | Kecskeméti TE | 27 |
| 04. | Aqvital FC Csákvár | 27 |
| 05. | Mezőkövesd Zsóry FC | 25 |
| 06. | Karcagi SC | 24 |
| 07. | Szeged | 23 |
| 08. | Tiszakécskei LC | 20 |
| 09. | FC Ajka | 19 |
| 10. | HR-Rent Kozármisleny | 18 |
| 11. | Videoton FC Fehérvár | 15 |
| 12. | BVSC-Zugló | 14 |
| 13. | Budafoki MTE | 14 |
| 14. | Soroksár SC | 13 |
| 15. | Szentlőrinc | 13 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 12 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 15. bajnoki idényében (2025 - 26)?!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!
Szegedi Labdarúgók TOP 30-a: Baróti Lajos (1. rész)
2026.01.08.
Barótitól Vass dr-ig… Baróti Lajos, Baráth János, Csáki Béla, Gilicz István, Gruborovics Tibor és Deák Ferenc, Gyarmati-Gyurcsó János, Gyuris János, Hajós Imre, Harangozó Sándor, Kalmár György, Korányi I. Lajos, Korányi II. Mátyás, Kováts Gábor dr., Kozmáék… Kozma Mihály, Kozma II. György, Kozma III. Zoltán, Kutasi László, Kun Lajos, Mészáros Károly, Nagy Antal, Nemes István, Orosházi László, Pálinkás József, Portörő Gábor, Rózsavölgyi Lajos, Solti I. Mihály, Szabó Lajos, Szalai-Dzsínó István, Tóth György és dr. Vass Ferenc, ABC-sorrendben...
Újabb sorozatunk legelső részében az MLSZ napjainkig is „rekorder-szövetségi kapitánya", Baróti Lajos csodálatos pályafutása következik – „szegedi szemüvegen keresztül”! Ki mással is kezdhetnénk a 2026-os év legelső szegedi futballtörténeti cikksorozatát?!...
Íme a 2017. augusztus 1-jei írásom részletei a www.szeged1899.hu rajongói portálunkról:
Emlékek hálójában (1.): Baróti Lajos (1914.08.19.-2005.12.23.))
Mostantól új "E.h.-s rovatom" indul a szurkolói honlapunkon "Emlékek hálójában" címmel.
A sorozat lényege: bemutatni mindazokat, akik az eltelt 120 esztendő alatt rengeteget tettek NB 1-es, sőt, válogatott szinten Szeged városának labdarúgásáért! Játékosként, edzőként vagy éppen vezetőként.
A sort ki mással, mint Baróti Lajossal kezdjük, az alábbi fotónk nem sokkal a halála előtt készült…
Hogy miért is van erre szükség?!
Nos, azért mert a világ messze legnépszerűbb sportágát "zsigerből utáló" helyi politikusok, szocis városvezetők, továbbá az elmúlt negyedszázad futballból (!) és nem a futballért (!!) élő abszolút tehetségtelen, olykor-olykor bűncselekményeket is elkövető sportági vezetők miatt (bizony, a fejétől bűzlik a hal...) mára kimaradt több generáció is Szeged élvonalbeli labdarúgásából!!
A mai fiatal srácoknak, az itteni futball-tehetségeknek egyszerűen nincs kire felnézniük...
(A "püspökös-kapicsos" Grosics Gyulának annyi köze van a szegedi focis tradíciókhoz, mint...Makónak Jeruzsálemhez, Ámen...)
S a fantasztikus, immár 126 éves szegedi futballmúlt teljes megismerése, nemcsak "szavakban történő" tisztelete (s ezáltal igazi példaképek) nélkül még sivárabb a jelen, sőt, ezzel együtt eredményes jövőt sem lehet építeni!
Szegedi futball-példaképekre (persze, az IGAZIAKRA és nem "kitalált idehozottakra a Puskás - Felcsút mintázata" alapján...) igenis szükség van, így az "Emlékek hálójában" rovatunk ugyancsak ezt a célt szolgálná a következő időszakban !!
Elsőként egy olyan kiváló és világszerte elismert szegedi sportember monológja következik, aki legszebb, legeredményesebb éveit az immár 128. bajnoki idényét (ezekből volt négy fél szezon is 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén ill. '70 tavaszán, A szerk.) elkezdő szegedi labdarúgásban töltötte, majd évekkel később világhírű szövetségi kapitány is lett a magyar válogatott élén!
Baróti Lajos (1914-2005) érzelmektől sem mentes monológja olvasható az alábbi hasábokon, melyet a szegedi futballcentenáriumra küldött a helyi szurkolóknak, a sportág fanatikus szerelmeseinek!
Bizony, az ő nagyszerű életművét Szeged városa akkor ismerné el, tisztelné meg igazán, ha 2019- től a "Baróti Lajos-stadion" nevet viselhetné a Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye Püspöke által - nagyon sok állami milliárdból - megépíttetett vadonatúj stadion centerpályája!
(Mint később kiderült, Szent Gellért Fórum lett a csodálatos létesítmény neve, de ami késik, az nem múlik, lesz még itt "stadion-átnevezés" szegedi focis ügyekben is…, A szerk.)
Legújabb rovatunk első részében következzék hát néhai Baróti Lajos érzelem nyilvánítása 1999 nyarán a számára oly sokat jelentett patinás múltú szegedi labdarúgásról...
- Amikor a szegedi centenáriumról beszéltünk, nem kis meghatódottsággal gondoltam az 1899-es alapítási dátumunkra és kicsit megdöbbentem... Szinte felkiáltottam! Te jó Isten, csak 15 évvel vagyok fiatalabb a nevelő-egyesületemnél!! Hogy elfutott az idő...
Majd így folytatta:
- A családommal együtt 1928-ban, 14 éves koromban kerültem Hatvanból Szegedre. Édesapámat a Szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló polgári iskola igazgatójának nevezték ki, a család velem együtt így került Szegedre... A Baross Gábor Főreáliskola 5. osztályos tanulója lettem, itt is érettségiztem, később pedig az egyetem joghallgatójaként tanultam… Mivel a Barossnak akkoriban még nem volt labdarúgó csapata, így nem is szerepelhetett a szegedi KISOK (középiskolások) labdarúgó bajnokságában. A diákok atletizáltak, tornáztak, kosaraztak, csak éppen nem fociztak...
- Az atléták a sportórai foglalkozásokat az újszegedi SZAK-pályán végezték, ezáltal jutottam el én is oda 1928 őszén... Így lettem előbb atléta, s csak ezután a SZAK ifjúsági labdarúgó csapatának tagja... Prágai Ferenc közvetítésével, a jó öreg Feri bácsi nyomta a kezembe az első labdarúgó igazolásomat!
- Ám az atletizálás hatására ifjúsági koromban 100 méteren 11,6 mp, 200 méteren 23,9 mp-et futottam, megjegyezve, hogy labdarúgóként ennek a gyorsaságnak nagy hasznát vettem!
- Első edzőm a SZAK egykori legendás középcsatára, Megyeri Pál volt, ő tanított a labdarúgás ábécéjére... Így kezdődött kötődésem és örökké tartó "szerelmem" a SZAK-hoz, örök hálámat kifejezve Prágai Feri bácsinak, aki bámulatos klubszeretetével maga volt a SZAK!!! Ő indította el labdarúgó pályafutásomat, amely az 1935-ös főiskolai világbajnokságon aranyéremig (lenti fotónkon!), majd a magyar nemzeti válogatottságig vezetett!
Emellett sok-sok sikeres profi mérkőzést köszönhettem neki a Szeged FC színeiben, de neki köszönhettem későbbi edzői sikereimet is!
- A SZAK-nál töltött időszak nagyban befolyásolta a szegedi életemet, hiszen középiskolai, majd egyetemi tanulmányaim kitöltötték a napok többségét, de fiatal életem napi elfoglaltsága közé tartozott a sportegyesületi élet, a nap mint nap visszatérő edzések és a hétvégi mérkőzések.
- Érdeklődésem és baráti köröm is akaratlanul a labdarúgáshoz, szorosan a SZAK-hoz kapcsolódott, hiszen mi, játékosok együtt jártunk moziba, színházba, kocsmák helyett cukrászdákba, kávézókba...
- Milyen csapat is volt a SZAK?! Feltétel nélkül, a társadalom minden rétege előtt nyitva volt, talán ezért is szerettem meg a legjobban! A csapatban szerepelhetett egyetemi hallgató, tisztviselő, kereskedő, iparos vagy kétkezi munkás...
- Az ember, a tisztesség számított, nem a végzettség vagy az, hogy ki milyen vallású volt...
- Kik is voltak a játékostársaim?! Mindenkit roppant nehéz volna felsorolni, de az idősebbek közül megemlíteném Wahl, Stemler, Gombkötő, Priszlinger, Megyeri nevét, a fiatalabb korosztályból pedig Krekuska, Bite, Vida, Rózsa, Doktor, Bokor, Albert, Borbás, Korom nőtt a szívemhez, de sorolhatnám hosszan a többieket is...
- Visszagondolva fiatalabb éveimre, abban az időszakban a SZAK amatőr csapata a DLASZ (Délkerületi Labdarúgó Alszövetség) bajnokságában szerepelt és örökös vetélytársaink a KEAC (a későbbi SZEAC), az SZTK, a Szegedi Vasutas, az UTC és a Móraváros voltak, ám "vérre menő meccseket" játszottunk a kecskeméti, vásárhelyi, félegyházi, szentesi, békéscsabai, orosházi és a makói csapatokkal is!
- Az újszegedi pályára kerékpárral közlekedtem, a jó vastag csőből készült Csepel kerékpárral... Számtalanszor hajtottam át a tiszai hídon fiatalabb koromban a lakástól a pályáig, majd később az edzések után legtöbbször nem haza, hanem Szőreg felé vettem az utat, hiszen onnan nősültem - szerencsémre!
- Bár a pályát felszántották, az öreg szertárosunk, Farkas Jani bácsi képével megmaradt az emlékezetemben örökre... Nehéz elfelejteni a fából készült tribünt, a falócás ülőhelyeivel, a szemben lévő, a pálya másik oldalán húzódó hosszú drótkerítéssel elkülönített állóhelyekkel, ahol a fanatikus törzsközönségünk szurkolt...
- A '30-as évek közepe után (amikor már az egyetemi-főiskolai világbajnokságon aranyérmes lehettem!) többször szerepeltem a DLASZ-válogatott mérkőzésein is, s ekkor már komolyan felvetődött a szerződésem életem első profi klubjához, az akkori NB I egyik meghatározó együtteséhez, a Szeged FC-hez!
- Bizony, nehezen váltottam csapatot, sok-sok unszolás után, Prágai Feri bácsi biztatására végül aláírtam a profi szerződést... Ami megkönnyítette a távozásomat az az volt, hogy ugyanazon a pályán, a megszokott, fanatikus közönség előtt játszhattam a profi NB I-ben, sőt, még a nemzeti válogatottban is bemutatkozhattam!
- Életem első címeres mezben lejátszott meccsét 1939. szeptember 24-én szegedi csapattársammal, a kapus Tóth Gyurkával együtt (lenti archív fotónkon!) a mindig nagyon erős Németország ellen játszhattam és a mieinkkel 25. 000 tomboló szurkolónk előtt 5:1-re győztünk az Üllői úton a roppant szívós vendégek, Helmuth Schönék ellen!
Két évvel később Zürichben is sikeresek voltunk Tóth Gyurkával együtt, hiszen akkor meg a házigazda Svájcot vertük meg 2:1-re!
Baróti Lajos (balról) első válogatottsága Tóth Györggyel 1939 őszén, melyet 5:1-re megnyertek a magyarok a németek ellen!
- Az NB I-ben ugyancsak halmoztuk a Szegeddel a sikereket... 1938-39-ben már 5. volt a Szeged az Újpest-Fradi-MTK (Hungária)-Kispest kvartett mögött, rá egy évre pedig már negyedikek lettünk!
- 1940-41-ben bronzérmesek voltunk a bajnokrekorder Fradi és az Újpest mögött, míg egy évvel később Kalmár "Gyusza" élvonalbeli gólkirályunkkal, továbbá Toldi Gézával, Lakat Karcsival és Tóth Gyurkával felálló Szegeddel ismét negyedikek lettünk! Sőt, az akkoriban már világhírű Ferencvárost is 5:0-ra(!) megvertük, az egy igazi "aranycsapata" volt Szegednek!!
Az akkor is bajnok Fradit 5:0-ra (!!) "letaglózó" Szeged csapata... Állnak, balról: Gyuris János, Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly (két későbbi világhírű mesteredzőnk!!) és a szegedi klubhűség mintaképe, Szabó Lajos
- Ám akkor már a II. világháború vérzivataros idejében én is bevonultam katonának és az edzésekre sajnos, egyáltalán nem kaptam eltávozást, 1942-43-tól csak a bajnoki meccseken találkozhattam játékostársaimmal, sajnos, 11 évnyi, megszakítás nélküli élvonalbeli szereplést követően kiesés lett a vége... 1943-44-ben viszont már a bajnoki meccseken is ritkán szerepelhettem, de nélkülem is azonnal visszajutottak a fiúk az NB I-be fölényes biztonsággal...
- Engem viszont tanfolyamra vezényeltek, aminek az lett a következménye, hogy hivatásos katona lettem. A háború végén hadifogságba estem, és csak 1945 decemberében térhettem vissza Szegedre, de mint "volt nyugatos katona”, a legnagyobb fájdalmamra, Szegeden már nem tudtam többé elhelyezkedni...
- Ezzel aztán 1946-ban az NB I-be épp felkerült Győri ETO labdarúgója lettem és így sajnos, végleg eltávoztam Szegedről, ahová azóta is, mindig is visszavágytam...Hogy miért?!...
- Fiatalságom és legszebb labdarúgó emlékeim Szegedhez kötődnek! Felejthetetlen éveket tölthettem a Tisza-parti városban... Így nevelőegyesületem 100. születésnapján, 1999-ben szeretettel köszöntöm a nagymúltú klub minden egyes tagját, szívből kívánva, hogy Szeged csapata nemsokára megint olyan sikeres legyen, mint amilyen korábban a SZAK együttese volt! - zárta mély érzelmekkel áthatott monológját Baróti Lajos, aki később "magyar világcsúcsként, úgymond MLSZ-rekorderként" nem kevesebb, mint 117 alkalommal vezethette labdarúgó válogatottunkat szövetségi kapitányként!!
Hogy ez mit is jelent?! A mai kor Marco Rossiját nem számítva (aki jelenleg már 82-nél tart!) a válogatott meccsek számának tekintetében az "örökrangsor" 3. helyén álló és ugyancsak legendás hírű Sebes Gusztáv (a magyar "Aranycsapat" világhírű szövetségi kapitánya) "csupán" 66-szor ült a kispadon…
A Szegedről indult Baróti Lajos válogatottsági rekordját (117 mérkőzés!!) vajon ki és mikor fogja megdönteni?! (Részletek Vitos György írásából)
Baróti Lajos teljes pályafutása nevek és számok tükrében...
1957-től már magyar szövetségi kapitányként dolgozott!
Személyes adatok:
Születési dátum: 1914. augusztus 19. Születési hely: Barót, Magyarország
Halálozási dátum: 2005. december 23. (91 évesen) Halálozási hely: Budapest Állampolgárság: magyar
Poszt: középpályás
Profi klubjai a pontos időszakokkal:
Klub:
1928-1936 Szegedi AK
1936-1946 Szeged FC, majd Szeged AK
1946-1948 Győri ETO
Válogatottságai a Szeged FC (Szeged AK) labdarúgójaként: 1939-1941 Magyarország 2
Edzői pályafutása kronológiai sorrendben:
Klub vagy Nemzeti válogatott:
1948-1952 Győri Vasas ETO
1952-1953 Budapesti Postás
1953-1957 Budapesti Vasas
1957-1966 Magyarország szövetségi kapitánya
1967-1971 Újpesti Dózsa
1971-1972 Peru szövetségi kapitánya
1972-1974 Budapesti Vasas
1975-1978 Magyarország szövetségi kapitánya
1979-1980 Wacker Innsbruck
1980-1982 Benfica...
S a legutóbbi portugál sikerei után jött a www.szeged1899.hu független rajongói portálunk plusz a fanatikus Tisza-parti drukkerek grandiózus ötlete !!
Íme a LÉNYEG:
Cikksorozatunk második részében a "Szegedi labdarúgók TOP 30-a (1899 - 2021)" c. best-seller könyvünk alapján ABC-sorrendben Baráth János következik, majd a kiválóbbnál is kiválóbb egykori válogatott szegedi labdarúgókat bemutató 30 részes (!!!) összeállításunkat dr. Vass Ferenc, a hórihorgas szegedi csatárunk zárja...
Vitos György (Folytatjuk !)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.01.08.