Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2021/22

időpont:

2021. 10. 17. vasárnap, 17:00

csapatok:

Csákvár

x

Szeged

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CSGA 9. NB II-es idénye alatt (2021-22) ?!

Tíz év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!:
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (72.)

2021.10.12.

Éppen 120 részes szegedi futballtörténeti időutazásunk korábbi ill. most következő fejezeteiben a legújabb könyvem...

( http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729)

...1980-as, majd 1990-es évekbeli hősei szólalnak meg Orosházi és Kutasi Lászlótól kezdve dr. Kováts Gáboron,Kozma-testvéreken, majd Gruborovics Tiboron, Deák Ferencen (a népszerű "Dekán") át egészen a nemrég elhunytakig, Kun Lajosig ill. Szalai Dzsínó Istvánig. Ezúttal egy olyan korábbi SZEOL AK-s legendáról írunk, aki a hűség etalonjaként kizárólag szegedi színekben játszott: Polyvás Tamás (a fotón balról, mellette két másik legenda, Szabó Gyula és dr. Kováts Gábor)...


Polyvás Tamás 1977-től  az 1980-as évek végéig játszott balhátvédként a "soknevű" Szeged (SZEOL AK, majd az újabb fúzió utáni SZEOL-Délép SE, végül Szeged SC)  színeiben és csupán a katonai szolgálatát töltötte más klubban, a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE-ben.

Ez idő alatt több, mint száz bajnoki meccsen szerepelhetett (közel 70-szer az NB I-ben) és legnagyobb sikereit a Kaszás Gábor által irányított SZEOL AK, Újpest-, Honvéd-és Vasas-verő, kék-fekete színekben játszó együttesében érte el!


Az akkori tabló-fotónkon igazi legendákkal együtt látható a Polyvás-"focidinasztia" legutóbbi markáns tagja (Tamás az alsó sorban az akkor még szakállas Szabó Gyula mellett balról a negyedik).

 

2019 nyarán sajnos, stroke-ja volt, de a 61. születésnapjára már felépült, tavaly készítette vele Mádi József újságíró kollégám az alábbi beszélgetést:

– Hogy van az egészsége?
– Tavaly júniusban kaptam stroke-ot, lebénult a bal oldalam... Három hónapig kórházi el­­látásra, rehabilitációra szorultam, szeptemberben már újra dolgoztam. Azóta egy­­re jobb, bár tudom, hogy lassú folyamat lesz. Elégedett vagyok, hogy a stroke után ilyen állapotban vagyok, és el tudom látni magam.

– És a futball?
– Az sajnos nincs... A kispályás csapatomnál, a SZAK-nál ott voltam, amikor tudtam. S a televízióban néztem a topbajnokságokat, és időnként belepillantok a magyar NB I-be is. Őszinte leszek: nem szórakoztat a hazai sorozat, nem iz­­gulok a nézése közben...

– Az élete a labdarúgás volt, hogyan bírja nélküle?
– Egyrészt 61 éves vagyok, másrészt inkább a mozgás hi­­ányzik... A futball mellett sokat dolgozgattam, bútorokat szereltem, segítettem. Hiányzik a futball, de el kell fogadni, hogy ez van, és alkalmazkodni kell a megváltozott élethelyzethez. Ez pedig mentálisan sikerült. Jelen pillanatban a járásra is oda kell figyelnem, hiszen a bal oldali végtagmozgás telje­sen törlődött. Ezt újra kell programozni. A járás megy, de a futás nem. Ha azt mondják ne­­kem annak idején, hogy 61 éves koromban félig nyomorék leszek, én akkor is végigcsináltam volna ezt a pályafutást.

– Visszanézve milyen volt az a kor, amelyben futballo­zott?
– A körtét nem lehet az al­­mával összehasonlítani... A fia­­­­talabb kollégáknak szoktam mondani, hogy más volt a magyar és a nemzetközi futball is. Olyan magyar játékosok ellen léptem pályára, akik háromszor, 1978-ban, '82-ben és '86-ban is kijutottak a világbajnokságra! A mai magyar futballból hiányoznak a jó magyar edzők és a magyar játékosok... Az akadémiai rendszerrel szemben éppen ezért kétségeim vannak. Meg kell nézni, miért hoznak létre valamit, és az beváltja-e a hozzá fűzött elvárásokat?! A futball ugyanis kőkemény üzlet....

– A hűség mintaképe volt, hi­­szen csak szegedi színekben játszott...
– Így van. Itt jártam végig a ranglétrát, itt lettem NB I-es játékos. Először a Kaposvár el­­len csereként kaptam meg a lehetőséget Himer Istvántól, mint bal oldali szélső. Nem számoltam, mennyi NB I-es meccs jutott (66 – a szerk.), mert a futballt nem a statisztikáért csináltam, hanem mert szerettem. Amikor serdülőként, ifistaként edzésről hazamentem, akkor foly­­tattam a közeli betonpályán a játékot.

– Azt azért biztos tudja, mennyi gólja volt az NB I-ben...
– Nem nehéz megjegyezni: egy. A Fradi elleni 3–3-nál a Vasutas-pályán szereztem. De jó meccsek voltak! Nem tu­­dom, hogyan keveredtem elő­­re, és Gruborovics jobb oldali beadásából fejeltem a kapuba szegény Zsiborásnak. Még kettőt nem adtak meg, az MTK elleni súlyos vereségnél valószínű, Gruborovics az alapvonalon kívülről adta be a labdát, illetve Szombathelyen, de azt nem tudom, miért nem volt érvényes. A katonaság után már bal oldali védőként számoltak velem, így Kutasi László lett a beállós. Éppen ő sérült meg az Újpest ellen a bemelegítés alatt, így kerültem a kezdőbe már védőként. Kutasi Lacit emberként és játékosként is rendkívül nagyra tartom, tartottam. Szabó Gyulával nagy barátok voltunk, ahogy dr. Kováts Gáborral is baráti a kapcsolat.

– Elérte, amit a tehetsége alapján el lehetett érni?
– Soha nem tartottam ma­­gam NB I-es játékosnak, de ott játszhattam, ezért örökké hálás leszek. Az NB II-ben 0–10-ig osztályozva hatos, hetes szintű labdarúgónak tar­­tottam magam. Egy jól összerakott csapatban, mint amilyen Kaszás Gabié volt, be­­csületesen, fegyelmezetten dolgoztam. Voltak művészek, mint Gruborovics vagy Deák, és ahhoz, hogy ők alkossanak, másnak zongorát kellett cipelni. Én ilyen voltam...

– Nemcsak focizott, tanult is. Fontosnak érezte a kettő összhangját?
– Apám már gyerekként mondta, a futball 30 éves ko­­ro­mig tarthat, készüljek fel, hogy utána mi lesz. Ami kö­­rülvette a labdarúgást, azzal nem minden szempontból értettem egyet, így abszolút jól döntöttem, hogy nem hanyagoltam a tanulást...- olvashattuk az interjúban.

S ha már a legjobb barátok... Dr. Kováts Gábor (aki a játékos-múltja ill. az FC Szegednél elért vezetői eredményei alapján külön fejezettel is szerepel a "Szegedi Labdarúgók TOP 30-a" c. legújabb könyvünkben!) már nyilatkozott ebben a 120 részes visszapillantásban is e sorok írójának:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1766

A másik "nagy barát", Szabó Gyula pedig ezután következik az újabb régi emlékeket felidéző sorozatunkban!

Való igaz, az elmúlt 22 gyötrelmes  - NB I nélküli... - szegedi focis esztendő főként a nosztalgiázásról szól mindazoknak, akik még láttak első osztályú meccseket a Tisza-parti városban...

Akik pedig a koruknál fogva nem láttak?! Nos, azoknak  a mostani "kapicsos gárda a csúcs", de ez inkább egy dombocska a korábbi szegedi élvonalbeli csapatok "Himalája-szintű magasságaihoz" képest...

https://www.youtube.com/watch?v=U0WiezlNpBc

Legközelebb tehát Szabó Gyula, majd újabb SZEOL AK-s és Szeged SC-s legendák következnek az éppen 120 részesre tervezett  szegedi archív fotós cikksorozatunkban!

Vitos György

(Folytatjuk!)

 


Forrás: Fotók: SZEOL, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.10.12.