Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2021/22

időpont:

2022. 05. 22. vasárnap, 17:00

csapatok:

Nyíregyháza

x

Szeged

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CSGA 9. NB II-es idénye alatt (2021-22) ?!

Tíz év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!:
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Bizony, pár nap és vasárnap újra szülinap... Minden évben május 22-én van a szegedi labdarúgás hivatalos születésnapja! Mert tetszik - nem tetszik (előbbi a baloldali "Botkás városvezetésnek", utóbbi pedig a múltunkat, tradícióinkat megtagadó Adem Kapicsnak és bőséges külföldi holdudvarának?!...) - nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei...

Ez a több mint hétszáz éves - országunk Budapest és Debrecen utáni harmadik legnagyobb - városa  mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is.

A mai, fiatalabb generációk viszont csupán hírből vagy még abból sem ismerik a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, a későbbi SZEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC együtteseit...

Így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I érmeseként (első archív fotónkon!), MK-döntősként, Corinthian Kupa-győztesként vagy éppen a 4., 5. és 6. helyeken végeztek az első osztályú bajnokságokban, sőt, még nemzetközi kupában is indultak...

Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, legfőképpen az eltelt két évtized "halkópálgézás ill. ademkapicsos" kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a számos becsődölésből, visszaléptetésből ill. szomorú, NB III-ba történő kiesésekből ( Legutóbbi 8 évben Kapics 2 - Halkó 1...)  tudnak ítélni és ítélkezni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 20-25 esztendő részletes vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi.

S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven és több, mint 50-szer (!!) játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története?!

1977-ben, amikor először olvashattuk a hivatalos SZEOL SC-SZAK fúziót követően a SZEOL AK, a "Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub" nevét?!

Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda?!

Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítvanetán az 1951-es Szegedi Honvédtól?!

Bizony, jóval előbb!!


Idestova 123(!!) évvel ezelőtt, 1899. május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.


S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet, majd Szegedi Petőfi...) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban Kitartás Egyetemi Atlétikai Club, Sz. Haladás, SZEAC)!

Ezáltal az összes előd-klubnak az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat korábbi kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó-csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját!

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE)...

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén, konkrétan 2022 májusában immár 123 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt... – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett és a csapat meg sem állt az NB III-ig... Akkor először, ám Kapicsék-Halkóék ezt a szégyenteljes harmadosztályba történő kiesést 2013 - 2018 között háromszor egymás után megismételték!! Az NB I-es ígéretek helyett...

Visszatérve a legutóbbi első osztályú szegedi csapathoz... a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Még leírni is fájdalmas: a Szegedet - országos megdöbbenésre - az NB I-es szezon kellős közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte az élvonalból, s egyúttal a magyar ill. európai futballtérképről...

Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa!! A DVSC pontosan akkor, 1999 végén ment ugyancsak súlyos csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a népszerű "Lokit"!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja vagy "feléli" az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba!!

Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a nemrég megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címüket is megünnepelhették - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett!!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város régóta regnáló baloldali vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról...

Ők - mármint a debreceniek... - bizony, felismerték: még mindig komoly igény, több ezres, esetenként több tízezres érdeklődés generálható Magyarország nagyvárosaiban(!!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán.

Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a Tisza-parti város fanatikus drukkereinek...

1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását... Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen tönkretétele, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes helyi fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát... Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori vezetőik ellen bírósági eljárások, büntető perek indultak milliárdos csődbűntett és egyéb visszaélések miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-hoz...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék voltak a legfőbb ellenzői a szegedi futball teljeskörű egységesítésének...)  felnőttszinten semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni.

Egyetlen NB II-es "mélyrepülést" - 2017-ben szégyenteljes 20. helyezéssel - kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott a "volános klub", és sajnos, ezt tette egészen 2019 nyaráig, amikor a "lúzer ügyvezetőjük", Halkó Pál Géza végülis megszüntette NB III-as felnőttcsapatát...

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1398

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ Csongrád megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán...

Újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben.

Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – lehetőségeihez mérten teljes joggal!

Új stadion már van, de csapat még nincsen...

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 123. évében lévő szegedi futballhistória...


A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba, Kun-Szabó Tibor, Kántor Ferenc) ezúttal is - nagyon helyesen - a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét.

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával fölöttébb jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a "halkós" Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna!

Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a komoly likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata.

De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úrék által avanzsált vezetőkkel megerősítve (Adem Kapics "külhoni" sportigazgató, Bánki József akkori sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Fájdalom, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat kereken fél tucat, azaz hat(!!) hosszú bajnoki idényre - a krónikus és szánalmas szegedi pályahiány miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres fanatikus szurkolótáborát...

Aztán hat és fél évnyi gyötrelmes várakozás után az újonnan felépített Szent Gellért Fórumba 2019 szeptemberében megtörtént a visszatérés!

Az viszont mára szomorú sporttörténeti ténnyé alakult: az Adem Kapicsék által oly sokszor beígért NB I helyett az NB III-ba szégyenteljesen másodszor is (!!) kizuhanó, de végül legalább az NB II-be visszajutó csapattal  kezdtünk "új életet" - tény, hogy még mindig a "szegedi futballból immár tizenegy, azaz 11 (!!) éve kiválóan megélő" Adem Kapics szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgatóval... - a több, mint 15 (!!) milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...


Így aztán tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen az 1920-as évek elejétől az 1980-as, 1990-es évekig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban egészen más volt itt a helyzet!

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint 50-szer(!!) szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, sőt, 1925-ben a fotónkon is látható - az akkori Magyar Kupával egyenértékű - Corinthian Kupa-győztesek (2:0-ra nyertek Soltiék a DVSC elleni debreceni fináléban)!!


Majd legelőször az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított.

A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát.

Egy évvel később, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek a debreceniek mögött, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el a hazai ill. nemzetközi porondon - a Közép-európai Kupától a Real Madridon, Párizson át egészen a Slavia Prágáig és a bécsi Rapidig!


A csúcsot az 1940-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben!

Egy évvel később, 1942 tavaszán pedig a máig vidéki csúcstartó (!!) szegedi gólkirály, Kalmár György vezérletével a bajnokrekorder Ferencvárost is 5:0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként (archív csapatfotónk feljebb).

A háború után, 1946-ban ugyancsak bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá a már említett seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapások után később a ’60-as évekbeli Európa-hírű SZEAC verte el Brassóban Románia nagyválogatottját 1:0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Baráth, Hajós, Nemes, Reményik által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (archív fotóinkon tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC ill. Nemes István közel 30.000 fanatikus drukker előtti parádés gólja látható a sok közül)!

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1438





A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel! Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek, no, meg a Vasas elleni 1986-os Magyar Kupa-elődöntőre...

Mint ahogy az áldott emlékű  Szalai "Dzsínó" István (lenti fotónkon balról az első!) vezette 1990-91-es, majd 1991-92-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...


Állnak balról: Takács József, Sorin Cigan, Apró, Mihalache, Bogdán István ("Hosszú"...), Kun Lajos. Középen balról: Szalai "Dzsínó" István edző, Leboniczky Imre(kapus), Takács Zoltán, Kemenes Zoltán, Szélpál László szakosztályvezető, Kiss Ferenc, Bóka Ferenc, Puskás István, Nagy Zsolt (kapus), Pióker Sándor gyúró. Ülnek balról: Újváry, Hurguly, Takó Ferenc, Protity Sándor - Orosházi László edzők, Széchenyi Gábor, Lévai László és Hegyeshalmi Tibor.


S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Baróti Lajostól Lakat Károlyig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Solti Mihálytól Tóth Györgyig, Nemes Istvántól, Hajós Imrétől Kocsis Lajosig, Pusztaitól a három Kozmáig, Kutasi Lászlóéktól Hegyeshalmi Tiborig ill. Kisistók Andrásékig, sőt, Szabics Imréig!!) több könyvet igényelt már praxisomban, nem pedig újságcikket... De a legfrissebb kötetem is erről, azaz róluk, a legendáinkról szól:


http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

A 123. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében...

Nyilas Elek és stábjának menesztése után viszont kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által hangoztatott klubfilozófia(...), mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna, s ennek itták meg a levét az utóbbi években Klausz László, Supka Attila, Híres Gábor, Goran Kopunovics, Őze Tibor, Popovits Pável, majd Joao de Janeiro, Dobos Barna, Dragan Vukmir, Andorka Péter és az "imádott öcsike", Bekim Kapics "megbízott trénerek" sokkal többre hivatott játékosai... A felnőtt és up-edzők úgymond "futószalagon jöttek-mentek", ezzel szemben Adem Kapics ill. külföldi holdudvara egyre jobban terebélyesedett ! Sajnos, ez a tendencia még tart napjainkig is...

A krónikus eredménytelenség pedig egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés...

Ha viszont a Szeged-Csanád Grosics Akadémia tulajdonosi törekvéseit, a vadonatúj, mintegy 15 milliárdos Szent Gellért Fórum tényleges felépítését tekintjük, akkor látni kell, a helyi elképzelések végre találkoztak az ország vezetésének "Orbánviktoros akaratával"!

Csak éppen több, mint egy évtizede már, hogy nem találták meg a szakmailag erre leginkább megfelelő sportvezetőket, különös tekintettel a sportigazgatóra...

Mint ahogy a városi elit sem állt eddig feladata magaslatán a világ legnépszerűbb sportága, a futball megítélését, erkölcsi ill. anyagi támogatását illetően...

Vitos György




Forrás: Fotók: szeged1899.hu, szegedma.hu ill. legrégebbi fotók a szerző magánarchívumából
Készült: 2022.05.18.

Tovább olvasom

Az eddig befejezett 120 magyar élvonalbeli bajnokságban (1901 - 2022 közt) még mindig Kalmár György (címlap-fotónkon) az egy idényen belül legtöbb gólt (35) szerző vidéki gólkirály!! A paksi (egyébként forráskúti) Ádám Martin is csak megközelítette legutóbb a 31 találatával...

Az NB I-ben a Fradi és az Újpest mögött bronzérmes Szeged pedig napra pontosan 80 éve - 1942. május 17-én - még az akkoriban ugyancsak bajnoki címét védő Ferencvárost is képes volt 5:0 arányban "legyalulni"!!
https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1942-05-17/szegedi_ak-ferencvaros
Hááát...  ilyen "szellemi futball-örökséget" kell - nap mint nap - a hátukon cipelniük a mai NB II-eseknek...

Bizony, tisztelt tulajdonos Püspök úr és az Ön szakmai bizalmát pontosan 11 éve méltatlanul élvező Kapics-família !!

Behatóbban kellene ismerniük Önöknek is az immár 123 éves szegedi futball-tradíciókat, az eddigi 51 (!!) élvonalbeli szereplést (1926 - 1999 közt), a számtalan bajnoki, kupa ill. nemzetközi sikert és akkor talán...

... (figyelem, Adem Kapics ill. "külhoni bandája"!!) a csodálatra méltó múltunk teljes mértékű elfogadásával, annak rendszeres ápolásával, propagálásával és tiszteletben tartásával tudunk csak újra reális "NB I-es jövőképet" építeni!

Íme a "szegedi futball-torta" sok száz szeletéből az a pontosan 80 évvel korábbi szenzációs történet...

A bajnok és kuparekorder Ferencváros 5:0 (!!) arányú kiütésével együtt... Ráadásként az eddigi egyetlen (!!) szegedi NB I-es gólkirály, az 1986-ban elhunyt Kalmár György értékes és fotós visszaemlékezéseivel fűszerezve...


1940/1941-ben tehát az eddigi legnagyobb bajnoki sikert, az NB I-es bronzérmet jegyezhettük föl!

Summázva: az az évad volt az immár 123 éves (!) múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb NB I-es helyezése, hiszen 3. lett Szeged első számú profi-csapata a legjobbak között!

 

Akkoriban ez volt legtöbbször a paprikamezesek összeállítása: Tóth György – Szabó, Raffai – Ladányi, Baróti, Bertók – BognárKisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal.

Játszottak még az akkori siker-csapatunkban:

PolyákMarosiLukácsHarangozóTörök és Lakat Károly, a későbbi olimpiai bajnok mesteredző is!

A szegedi oroszlánbarlangban, az újszegedi SZAK-pályán szinte mindenki elvérzett, így a bajnok Ferencváros is, miután Kalmár György, Nagy Antal és Mester góljaival 3:2-re elvertük a világhírű, vb-ezüstérmesekkel (Lázár Gyula, Sárosi György, Polgár Gyula) kiálló zöldeket!

 

Íme az NB I-es tabella akkori  élcsoportja:

1. Ferencváros 45,

2. Újpest 34,

3. SZEGED AK 32 ponttal.

 

Majd az 1941/1942-es, sorrendben már a 15. első osztályú szegedi idény is fantasztikus Tisza-parti eredményeket hozott: a bajnok Ferencvárost 5:0-ra (!!!) vertük Kalmár György mesternégyesével ill. Báló Ferenc góljaival, íme a korabeli újságcikkek a "TempóFradi!" kiváló honlapjáról:

aa

aa

A Fradit 5:0-ra legyőző Szeged csapata. Állnak, balról: Gyuris János, Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly és a szegedi klubhűség "etalonja", Szabó Lajos.

Ez a szegedi "aranycsapat" számos nagy diadalt aratott akkoriban, hiszen nyertek például 9:2-re (az Újvidéki AC ellen), 8:1-re (Kolozsvár ill. Szegedi Vasutas SE!!), 8:0-ra (Bp. Lampart), 6:2-re (Bp. MÁVAG) és 6:4-re (a Diósgyőr ellen) is az NB I-ben!

Ami viszont a legfontosabb: a Szeged AK 95 gólt rúgva az előző évi bronzérem után az NB I negyedik helyén végzett 40 ponttal, de játékerejüket tekintve akár a bajnoki címet is megszerezhették volna a szegediek!


Az eddigi egyetlen szegedi NB I-es gólkirályról, Kalmár Györgyről pedig az összes fontos részletet, sztorit, adatot elolvashatjuk a korábban kiadott sporttörténeti könyveimben, íme néhány kuriózum a legendás "Gyusza Bá" humoros visszaemlékezéseiből és csodálatos hagyatékából, melyeket egytől egyig e sorok írójára testált:

 

- A Fradi elleni 5:0-ás meccsünkön szerzett "mesteri négyesemről" való igaz, hosszú órákig tudnék mesélni...- kacsintott rám ilyenkor vidáman a '70-es,'80-as években a szegedi Centrum Áruházban totót-lottót árusító Kalmár György - és...tényleg órákig mesélt, kiszínezve, elém tárva minden apró részletet.

Íme az egyik: - Polgár "Drumi", a Fradi válogatott középhátvédje 20 méterről visszapasszolt egy labdát kapusának, Csikósnak. A hazaadás egy kicsit rövidre sikerült, így elrobogtam Polgár mellett és a kétségbeesetten kifutó hálóőrt is kicselezve a kapuba gurítottam a labdát! Részemről élvezet volt hallgatni, ahogyan a Fradi-sztárok megállás nélkül szidták egymást...

 

Arra a kérdésemre, "hogyan is lett - a mai napig vidéki rekorder - gólkirály?", nekem sokszor és sokféleképpen válaszolt...

Íme az egyik frappáns "Kalmár-megfogalmazás":

- Elsőként a kiváló csapattársaimnak köszönhettem... Másodszor: soha nem ismertem elveszett labdát! Állandóan és végig koncentrálva, emellett szívvel-lélekkel játszva rohamoztam szüntelenül a kaput, aztán a gólok is jöttek szép sorjában... -mondta mosolyogva és szerényen.


Az élvonalbeli - máig is vidéki rekordot jelentő - 35 gólos elsőséghez pedig már "csak" egy erőszakos, jól fejelő, minden idegszálával gólratörő, vérbeli befejező középcsatár kellett...- tette hozzá mindig e sorok írója.

 

Vitos György



Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2022.05.17.

Tovább olvasom

A 2021-22. évi NB II utolsó hazai meccsén Germán Tamást és Tóth Gábort búcsúztatta el a Szeged, de abszolút nem sikerült emlékezetessé tenni a két öreg harcos visszavonulását. Ehelyett  a győri edző, Klausz László (Adem Kapics 11 év alatt lapátra tett több, mint 20 ex-trénere közül az egyik..., 2016-ban készült gyulai fotónkon a szerző mellett jobbról) duplán is örülhetett! Egyrészt az újabb szegedi ETO-sikernek, másrészt pedig annak, hogy a meccs egyetlen gólját éppen a fia, Klausz Milán szerezte...


2021-22. évi NB II, 37. forduló:

Szeged-CsGA – Győri ETO FC 0–1 (0–0)


Szeged, Szent Gellért Fórum, 1500 néző. Vezette: Farkas Tibor (Baghy Csaba, Sinkovicz Dániel)

Szeged-Csanád GA: Molnár F. – Ódor, Temesvári, Vári (Tóth G., 84.), Kővári – Simon Á., Kovács M. – Gajdos (Dobos Á., 78.), Horváth K., Csoboth (Gréczi, 84.) – Germán (Kóródi, 58.). Megbízott edzők: Bekim Kapics és Andorka Péter...


Győr: Fadgyas – Kovács K., Csonka, Fodor F., Forgács D. (Vincze, a szünetben) – Toma, Tuboly, Vitális – Óvári (Szimcsó, 67.), Priskin (Farkas B. 67.), Bacsa (Klausz M., 67.). Vezetőedző: Klausz László


Gólszerző: Klausz Milán (79.)

Mivel Bekim Kapics "töri a mágyárt", Andorka Péter mondja a "panelt": - Sajnos ilyen a futball: ha nem szerzed meg, akkor kapod a gólt... A kapu előtt hiányzott a koncentráció. És sajnáljuk, hogy a siker elmaradt ilyen fantasztikus közönség előtt...

Klausz László: - Az első félidő nem tetszett, nem jól kezdtük a mérkőzést, kicsit belealudt a meccsbe a csapat, de kihúztuk kapott gól nélkül, aztán a félidőben rendeztük a sorokat. A második félidő jobban is sikerült, többet tudtunk az ellenfél kapuja előtt lenni. Majd a kiállítással is lélektanilag felénk billent a mérleg, de éreztem mindenkin, hogy fel van pörögve, és ennek az lett a vége, hogy lepattanóból tudtunk egy gólt szerezni, és ezzel megnyertük a mérkőzést...

A 2005-ben született Klausz Milán (lenti fotón az apjával) alig múlt 17 éves és már élete második NB II-es gólját szerezte (az elsőt egy hete, a III. Kerület elleni 7-0-ás meccsükön)!


Ezt még Klausz László győri vezetőedző (a sokadik ex-szegedi tréner...) sem gondolta volna. Pláne úgy, hogy éppen korábbi csapata, a "kapicsos Szeged" otthonában szerez majd győztes gólt a rendkívül tehetséges csatár-fia...

A lényeg: Adem/Bekim Kapicsék a 11. szegedi bajnoki idényükben is csődöt mondtak a szüntelenül szajkózott élvonalbeli ígéreteikkel és amíg ők itt maradnak, addig nem lesz Szegeden NB I.

Esetleg akkor, ha az MLSZ fölemeli 16-ra az első osztály létszámát és  a 4. helyezett Szegedet ugyancsak följuttatja az élvonalba. Itt a pont és... Ámen.

Vitos György


Forrás: Fotó: Vitos Gergő és Kisalföld.hu
Készült: 2022.05.15.

Tovább olvasom

Összes oldal: 540db, aktuális: 1.
1 | 2 | 3 | Következő | Utolsó