120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (42.)

120 részes szegedi futballtörténeti időutazásunk 41. fejezetét egy megdöbbentő ténnyel zártam: a Szeged - sorrendben 37. élvonalbeli idényében - az 1965. évi NB I-ben idegenben játszott értékes döntetlent a pár hónappal korábban VVK-győztes Ferencvárossal, megverte otthonában a sokszoros bajnok Újpestet, mégis kiesett az első osztályból...De nem sokáig maradtak távol! Úgymond "lendületből" jutott vissza a legendás SZEAC együttese (tablófotónkon) a legjobbak közé!

Felső sor balról: Dr. Varga János szakosztályvezető, Gulyás Ferenc technikai vezető, Rábay László vezetőedző, Tóth Lajos (kapus), Várhelyi Péter, Kővári András. Középen balról: Kürtösi László, Dezsőfi Ferenc, Reményik László, Pusztai László, Hajós Imre, Kozma Mihály, Nemes István. Alsó sor balról: Arató Lajos, Korányi Emil (kapus), Terhes Sándor, Pataki Tamás, Csömör Zsigmond, Kószó László, Gilicz István és Boros László. Micsoda legendás nevek!!

Az NB I-ből kiesett SZEAC csapatát alaposan átszervezték az akkori NB II, akkori hivatalos nevén, az NB I/B küzdelmeire!

Az új edző a Szeged korábbi kiváló NB I-es játékosa, Rábay László lett (akkoriban még létezett olyan fogalom a nagymúltú szegedi futballban, hogy "emocionális kötődés"..., A szerk.) és 1966 február elején a SZEAC "villámmal igazolta le"a későbbi Fradi-válogatott Pusztai Lászlót, a Szentesi Kinizsi gólveszélyes csatárát. A szegedi egyetemisták új fiúja jól mutatkozott be, hisz az első felkészülési meccsen máris mesterhármast ért el és a SZEAC az alábbi összeállításban szerepelt: Korányi Emil - Várhelyi (Ambrus), Kővári (Terhes), Kürtösi dr. - Dezsőfi (Reményik), Pataki T.- Csömör (Szekeres), Linka (Kozma M.), Nemes (Pusztai), Arató, Boros dr....

S bizony, ilyen fantasztikus nevekkel fölálló Szeged játszott az 1966. évi NB I/B-ben, az akkori másodosztályban... Azonnal hozzáteszem: nem sokáig!

De - mint látható a fenti összeállításból -  további új és rendkívül tehetséges fiatal játékosokkal (pl. a saját utánpótlásból Kozma Mihállyal, továbbá Korányival, Várhelyivel, Terhessel és Kószóval) próbálkoztak eredményesen a szegedi vezetők!

A kezdeti törekvéseket nem kísérte azonnal siker, hiszen az NB I/B rajtja kettős vereséget eredményezett...

Ugyanakkor Debrecenben – 8000 néző előtt – kivágta a rezet az egyetemi gárda!

A SZEAC ugyanis 0:1-es félidő után Kozma Mihály (2) és Hajós Imre góljaival 3:l-re verte az akkor még nagy rivális DVSC-t! Így a szegediek – ha lassan is – de megkezdték előrenyomulásukat a bajnoki táblázaton...

Április 24-én, a szombathelyi 0:2 után még az utolsó előtti, 15. helyen álltak, ám egy hónappal később, május közepén - amikor a Nyíregyháza ellen nyertek idegenben 2:1-re! - már a 8. helyen volt a szegedi gárda. A Tóth - Várhelyi, Kővári, Arató - Reményik dr., Pataki T. - Pusztai, Hajós dr., Kozma M., Nemes, Linka összeállítású legendás csapat góljait Hajós Imre és Kozma Mihály szerezték!

A tavaszi szezont a Kaposvári Honvéd elleni 6:0-ás győzelemmel zárták Nemesék, s ez a 7. helyet jelentette számukra!

Az őszi idényben fokozatosan erősítettek a kék-fehérek, a feljutást jelentő 2. helyre első ízben a 27. fordulóban kerültek, és végül az addig listavezető Eger csapatát is megelőzték!

Szeged reprezentáns együttese csupán az utolsó fordulóban – a Budafokon aratott 3: l-es győzelme után – került az első helyre, ami egyben a bajnoki címet is jelentette számára!

Ezek után az egycsoportos NB I/B végeredménye így alakult:

A szegedi bajnokcsapat legtöbbször a következő összeállításban játszott: Tóth Lajos (Korányi Emil)– Várhelyi, Kővári, Terhes – Dezsőfí, Reményik dr. – Pusztai, Nemes (Linka), Kozma M., Hajós dr., Arató (Boros dr.).

Így aztán megint készülhettünk az NB I-re - a Szeged sorrendben 38. élvonalbeli idényére!! - és persze, köztük is a legnagyobb kihívásra: a bajnok ill. kuparekorder Ferencváros elleni 20.000 (!!)  drukkeres összecsapásunkra!!

Igen-igen, nem tévedés kedves "ademkapicsokon-halkópálgézákon felnőtt" fiatalabb szurkolók... Az 1960-as Szeged-Fradi 30.000(!!) nézője után 1967-ben, majd 1968-ban is még mindig több, mint 20.000 fanatikus vándorolt ki - no, nem a mindössze 8200-as befogadóképességű Szent Gellért Fórumba, hanem a legendás - de nemrég szégyenszemre a városi elöljárók által ledózeroltatott - Felső Tisza-parti stadionunkba...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.08.04.