120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (38.)

120 részes szegedi futballtörténeti időutazásunk 38. fejezetét egy megdöbbentő infóval kezdjük! Ami az elmúlt évtizedek "halkópálgézás-ademkapicsos eredménytelenségén felnőtt" focidrukkereknek teljességgel hihetetlenül hangzik: a Szeged (címlapos csapatfotónkon!) sorrendben 34. élvonalbeli idényében, az 1962–63-as szezonban hosszú heteken át vezette az NB I-es tabellát is...

A SZEAC 1962-63. évi legendás élvonalbeli csapata. Állnak, balról: Orczifalvi István vezetőedző, Polyvás Dániel, Szabó Miklós., Dezsőfi Ferenc, Hajós Imre, Nemes István, Kővári András, Sándor Zoltán. Guggolnak balról: Reményik László, Kürtősi László, Mészáros Károly (kapus) és Gilicz István, a Bp. Honvédból később visszatért 3-szoros válogatott szegedi csatár!

Bizony, az első helyen kezdte a bajnoki évet a SZEAC!

Ráadásul nem is akárkit vert meg az  1962. augusztus 6-i idénynyitón! Íme a roskadásig megtelt stadion a két csapat köszöntésekor:

A  Felső Tisza-parti stadionban, ezúttal nem 30.000 (mint az 1960-as Szeged-Fradi derbin!), hanem "csupán" - úgymond "három és fél Szent Gellértnyi" tömeg - 26.000 fanatikus drukker előtt ismét a sokszoros bajnok Ferencváros volt az ellenfél!

S az "ihletett állapotban játszó" hazaiak Mészáros – Szabó, Portörő, Kürtösi (Sándor) – Dezsőfi, Kővári – Reményik (Makrai), Nemes, Hajós, Polyvás, Gilicz összeállításban 1:0-ra megverték az idény végén újabb bajnoki aranyát nyerő zöld-fehéreket!

A győztes szegedi találat története:

„Az 53. percben megszerezte a Szeged a győzelmet jelentő gólt. Nemes kapott labdát a 16-oson, elment Novák Dezső és Ormai mellett is és 6 méterről a kimozduló Horváth kapus mellett a jobb sarokba lőtt. 1:0.”

Ezután a Bp. Honvéd elleni 1:4, majd az MTK-val  - 16.000 szegedi fanatikus szurkoló előtt! -egy gól nélküli döntetlen következett. Ekkor a 7. helyen állt a Tisza-parti gárda.

De a 4. fordulóban Szombathelyre kellett utazniuk és a népszerű "Hali" a Rohonczi úton bárki ellen képes volt mindig is meglepetést okozni... Ám Nemesék akkortájt már annyira "beindultak", hogy a szombathelyiek ellen is egy fölöttébb érdekes góllal győzött a SZEAC ( citátum a korabeli Népsportból):

„A 83. percben ügyes szegedi adogatás után a teljesen őrizetlenül hagyott Portörő elé került a labda, aki 18 méterről óriási gólt lőtt a bal felső sarokba. 1:0 a Szeged javára!”

Meg kell említeni, hogy a 12. percben Portörő Gábor megsérült, de óriási szívvel tovább játszott és a sors szeszélye volt, hogy a befejezés előtt néhány perccel az egyetlen gólt éppen a középhátvédből lett „szükség jobbszélső”, Portörő rúgta....

Ekkor már a 6. helyre jött fel a  Szeged, mindössze egyetlen ponttal lemaradva a listavezető Bp. Honvédtól!

S egy hét múlva, 1962. szeptember 9-én megint a Szeged volt az NB I első helyezettje!!

Ezúttal Pécsett léptek pályára Hajósék és Nemes István góljával 1:0-ra verték a hazaiakat. Mivel az előttük állók sorra kikaptak vagy pontot veszítettek, a SZEAC pontelőnnyel vezetett a bajnokságban:

1. SZEAC 7, 2-7. Bp. Honvéd, Dorog, Bp. Vasas, Salgótarján, Újpest és Győr 6-6 ponttal...

Szeptember 17-én az akkoriban mindenkire veszélyes Salgótarjáni BTC látogatott el a Tisza-parti városba...

S a SZEAC 12 ezer néző előtt, Szabó Miklós és Nemes István góljaival 2:0-ra megverte a bányászokat is, így megtartotta vezető helyét a táblázaton:

1. Szeged 9, 2-3. Bp. Honvéd és Dorog 8-8 ponttal!!

A szegedi egyetemisták a hat forduló során 5 alkalommal nem kaptak gólt és ez már akkoriban is nagy bravúrnak számított! De egy héttel később, sajnos át kellett adniuk az első helyet a Bp. Honvédnak... Újpesten ugyanis - 18.000 pesti fanatikus előtt -  súlyos, 4:0-ás vereséget szenvedett a csapat, s ezzel Nemesék a harmadik helyre estek vissza...

Szeptember 30-án viszont ismét javított a SZEAC! Az elmúlt évi bajnokot, Vasas együttesét látták vendégül Szegeden, és - 15.000 Tisza-parti drukker önfeledt örömére - Nemes találataival 2: l-re megverték az akkoriban még a Puskás "Öcsi", Di Stefano-féle Real Madriddal szintén "pariban lévő"  angyalföldieket is!

A bajnoki tabella akkor így festett: 1. Újpest 11, 2. Szeged 11 ponttal...

Október 7-én pedig Debrecenben, a régi Nagyerdei-stadionban, nem kevesebb, mint 16.000 (!!) ottani fanatikus "Lokista" előtt arattak nagyszerű idegenbeli győzelmet a szegediek:

Debreceni VSC-Szegedi EAC 0:2! Góllövő: Nemes István a 63. ill. a 75. percben!!

Így továbbra is az Újpesttel azonos pontszámmal (13-13) vezették az NB I-es mezőnyt!

Ezután három (!) 0:0-ás döntetlen következett a Győri ETO ellen 14.000 néző előtt odahaza, majd Dorogon és a Komló ellen, ám így is a 2. - ezüstös - helyen álltak Hajós Imréék!

Sőt, ha a novemberi utolsó fordulóban legyőzték volna a Tatabányát, az őszi bajnok Újpesttel holtversenyben fejezik be az idényt féltávnál. De ezúttal nem jött ki úgy a lépés, a végig bekkelő Tatabánya két gyors kontrával és 2:0-ás győzelemmel távozott Szegedről...

Az 1962 őszi végeredmény ezek után így alakult:

1. Újpest 18, 2-3. Bp. Honvéd és MTK 17-17, 4. Szeged 16 ponttal!

A szegedi „catenacció” ekkoriban kiválóan működött, hiszen a 13 mérkőzésen 9-szer (!) maradt érintetlen Mészáros Károly kapuja!

Azután tavasszal sajnos, egészen más csapat vágott neki a küzdelemsorozatnak... Az 1963-as első fordulóban a Dorog 2:0-ra győzött  - 10.000 szegedi nagy bánatára - a Tisza partján, majd a bajnoki címre hajtó MTK (fájdalom, de megint csak az ex-szegedi Sándor Károly vezérletével...)  7:0-ra „legázolta” Nemeséket...

Ekkor már ismét a középmezőnyben állt (és maradt is) a SZEAC. A Bp. Honvéd elleni 0:0 után első győzelmüket is csak április 14-én szerezték meg a kék-fehérek...

Hajós Imre 3 perc alatt lőtt két mesteri góljával ismét 2:0-ra verték a Debrecent, s ezt az országunk két legnagyobb vidéki városának mindig is patinás múltú összecsapását több, mint 10.000 drukker látta a legendás szegedi szentélyben, a Felső Tisza-parti stadionban!

Ezt követően Tatabányán 1:0-ás vereség, majd az Újpest elleni 0:0-ás döntetlen jelezte a csapat gyengébb formáját, így a közönség is lecsökkent: már "csak" 12.000-en voltak a Dózsa ellen...

A 19. forduló után a 8., a 20. forduló után a 9. helyen álltak a szegediek. Utolsó győzelmüket a 22. fordulóban a Szombathelyi Haladás ellen szerezték (1:0), ezt követően csupán döntetlen és vereség következett... Az SBTC elleni 0:5 a 10. helyet, a Komló elleni 1:3 pedig a 11. helyet eredményezte az egyetemisták számára. De még így is messze a kiesés rémétől...

Azaz stabil NB I-es csapatként!!

Így aztán 1963. június 30-án, az idényzáró már csak egy jubileum miatt volt érdekes...

Az addigra biztos bajnok Ferencváros a Népstadionban – 50 ezer néző előtt !! – a Szegedet fogadta. érdekes idézet az akkori Népsportból:

A jubileumi találkozót a bajnok biztosan nyerte 3:1 arányban, és ezzel visszavágott az őszi idénynyitós 0:1-es vereségért.

A két kieső (SBTC, Haladás) helyére az NB II bajnokai (Diósgyőri VTK, Csepel) kerültek. Az év gólkirálya Bene Ferenc (Ú. Dózsa) lett 23 góllal, míg a szegediek legjobb góllövője újra Nemes István volt 8 találattal.

Ismét sikeresen szerepelt nemzetközi találkozóin a SZEAC! 1963. február 3-án az NDK ligaválogatottja ellen 3:3-ra mérkőztek a szegediek, a gólokat a németek részéről Queck (2), Prelt illetve az "ügyeletes góllövő", Nemes mellett Kökény István és Reményik László szerezték!

Majd döntetlenül mérkőztek Kolozsvárott a Stiinta csapatával és 100 százalékos teljesítményt értek el a jugoszláv portyán (biztos győzelmek a Spartak Subotica - a testvérváros Szabadka -, továbbá a Potisje Kanizsa és az AIK Bácskatopolya ellen...akik nem mellesleg manapság már az Európa-ligába is bejutottak, mialatt a "Kapicsos Szeged" a másod-és harmadosztály közt ingázik...)!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.07.10.