120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (35.)

Az országos szinten is példátlan 120 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk előző, 34. fejezetét az alábbiakkal zártam: az 1959–60-as szezonban kezdődött meg a SZEAC NB l-es sorozata! Az egykor dicsőségekkel teli szegedi futballhistória sorrendben 63. idénye, az 1959/1960-as számított a SZEAC-sikerkorszak kezdetének! Már 1959 őszén tündökölt az NB I újonca és a forduláskor – kiesési gondok nélkül – a kiválónak mondható 9. helyen álltak! Az átlagos hazai nézőszám akkortájt 15 ezer(!!) körül mozgott, ami új csúcsot jelentett Szegeden! S a címlapfotónkon látható teltházas szegedi összecsapások a hatvanas évek elején sűrűn követték egymást a fanatikus drukkereink szentélyében, a napjainkra már szégyenszemre ledózerolt Felső Tisza-parti stadionban...

Bizony, az 1959–60-as szezonban kezdődött meg a SZEAC NB l-es sikersorozata!!

A bajnoki rajt – mint már a múltban többször – ezúttal is az Üllői útra szólította az újonc kék-fehéreket. A SZEAC hatalmas meglepetésre - 25.000 Fradi drukker tombolása ellenére is -0:0-ra végzett a sokszoros bajnok Ferencvárossal!

Majd a bajnokesélyes  MTK-tól is pontot raboltak Szegeden Portörő Gábor ill.  Hajós Imre találataival (2:2), a Felső Tisza-parti stadionban  - mai, Szent Gellért Fórumosok, figyelem!! - több, mint 25.000 fanatikus drukkerünk előtt!!! (Érdekesség, hogy az NB I-es forduló nézőcsúcsa is Szegeden született meg, mivel az Újpest-Diósgyőr szintén 2:2-es összecsapásra is "csupán" 20 ezren voltak kíváncsiak...)

Ezután sem csökkent a lendület, a SZEAC biztos középcsapattá alakult az NB I-ben!

A 4. fordulóban Szombathelyről hozták el mindkét bajnoki pontot Polyvás Dániel góljával, de még az elvesztett idegenbeli meccsein is becsülettel helyt állt a Tisza-parti gárda.

Szegeden pedig nagyszerű mérleget zártak. Legyőzték a Csepelt, a Tatabányát és a Bp. Honvédot, döntetlenre játszottak az MTK-val, a Vasassal és a Doroggal! Otthonukban egyszer sem szenvedtek vereséget! Így aztán az őszt – kiesési gondok nélkül – a 9. helyen zárták!

A 13 mérkőzésen 4-szer győztek, 4-szer döntetlen lett az eredmény és 5-ször szenvedtek vereséget a szegediek. A megszerzett 12 pont még szebb jövőt jósolt Portörőék számára. Látva a szerethető és szegedi kötődésű csapat akarását, szép eredményeit – a fanatikus publikum is egyre nagyobb számban látogatta az újonc mérkőzéseit...

Az őszi hazai találkozók átlagos nézőszáma már 15 ezer körül mozgott, ami új csúcsot jelentett szegedi viszonylatban!

Ráadásul az 1959-es esztendő legjobb szegedi sportolójának – óriási szavazattöbbséggel – Portörő Gábort (fotónkon már sikeres szegedi edzőként!) választották a szurkolók. Valóban a szőke középhátvéd egész évben kiváló teljesítményt nyújtott, mindig a védelem oszlopa volt! Ráadásul belső védőként rendkívül fontos gólokat is fejelt.

Aztán az 1960. február 28-i idénynyitó újabb nézőcsúcsot hozott. 18 ezer(!) szurkoló előtt a SZEAC balszerencsés vereséget szenvedett a későbbi bajnok Ú. Dózsa ellen (1:2). A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy a szegediek sérülés miatt Polyvás Dániel, a házi gólkirály Hajós Imre és Reményik László nélkül voltak kénytelenek játszani…

A Képes Sport 1960-ban kiadott legelső márciusi száma így kommentálta a szegedi futballtörekvéseket:

Két régi Szeged-játékos, Harangozó Sándor és Nagy Antal ekképpen foglalta össze a szegedi futball jelenlegi helyzetét:

„Lényegében majdnem mindegy, hogy Haladásnak, Honvédnek vagy SZEAC-nak hívják-e Szeged első ligás csapatát. Minden szegedi, akit csak kicsit is érdekel a labdarúgás, Szeged élcsapatának szurkol, hiszen a jó szereplés az egész város közönségének szívügye!”

S ennek az 1960-as nyilatkozatnak - az immár 121 éves tradíciónk sokkal méltóbb ápolása mellett... - még most, napjainkban, és a közeljövőben sem szabadna érvényét veszítenie!

Az Újpest elleni vereséget aztán egy héttel később pompásan feledtették a szegediek. Az előző évi bajnok Csepel otthonában léptek ugyanis pályára és arattak teljesen megérdemelt 1:0 arányú győzelmet! Ez volt a bravúrcsapat összeállítása: Mészáros – Szabó, Portörő, Kürtösi – Dezsőfi, Zallár – Csabai, Baráth, Benák, Nemes, Nyári. A győztes gólt Nyári Tibor szerezte a 15. percben!

Ezt követően egészen a 18. fordulóig a 9. helyen állt a csapat. Sőt, a Pécsi Dózsa fölényes, 4:1 arányú legyőzése (legendás góllövőink: Nemes István 2, Hajós, Nyári) után már az NB I 7. helyén találták magukat!

Majd a 19. fordulóban, Tatabányán 2:2-re mérkőzött a SZEAC, s elfoglalta végleges, 8. helyét a táblázaton. Váratlan vereségek (DVTK ellen odahaza) és váratlan győzelmek (Bp. Honvéd ellen idegenben 1:0!)) követték egymást, majd a 22. fordulóban került sor a Szeged-Ferencváros találkozóra...

A bajnok Újpest mögött akkor ezüstérmesként végzett Fradi Albert góljával 1:0-ra győzött és a  Felső Tisza-parti stadionban új nézőcsúcs született!

30.000 (!) fanatikus szurkoló figyelte a két együttes óriási múltra visszatekintő bajnoki összecsapását – sem előtte, sem azóta nem voltak ennyien szegedi mérkőzésen. Harmincezren… Négy "Szent Gellért Fórumot is megtöltő", mai szemmel nézve hihetetlenül nagy tömegben!!

Végül a BVSC 3:0-ás és a Szombathely 4:1-es legyőzése után a szegediek a Fáy utcában, a Vasas elleni 0:3-mal zárták a bajnoki évet. Újoncként a 8. helyen!

S ha a Diósgyőr elleni hazai mérkőzésüket nem veszítik el, úgy legjobb vidéki csapatként a Közép-Európai Kupában is indulhattak volna... Az utolsó kettő helyére az NB II csoportbajnokai (Győri ETO, Debreceni VSC) kerültek. Az év gólkirálya, a pár évvel később már Aranylabdás Albert Flórián (FTC) lett 27 góljával, míg a legeredményesebb SZEAC-csatár ismét Hajós Imre volt 9 találattal.

S a következő évad még ennél is nagyobb SZEAC-sikereket hozott...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.07.02.