Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2020/21

időpont:

2020. 08. 16. vasárnap, 19:00

csapatok:

Szombathelyi Haladás

x

Szeged

hátralévő idő:

Mi várható a Szeged-CSGA nyolcadik NB II-es idényében (2020-21) ?!

Tíz év után teljesül Kapicsék ígérete: feljutunk az NB I-be!!
A 20-as NB II élcsoportjában végzünk!
Csak a középmezőny, semmi más...
Legalább a 17. hely, sikerül hát a bennmaradás!
Utolsók közt végzünk, így 3.-szor zuhan NB III-ba a Kapics-gárda
email:
szeged121ev@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!!

Immár 121 éves a szegedi futball!

2020.05.19.

Bizony, most pénteken újra szülinap... Minden évben május 22-én van a szegedi labdarúgás hivatalos születésnapja! Mert tetszik - nem tetszik (különösen a baloldali "Botkás városvezetésnek" vagy éppen Adem Kapicsnak és bőséges külföldi holdudvarának...) - nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei...

Ez a több mint hétszáz éves - országunk Budapest és Debrecen utáni harmadik legnagyobb - városa  mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is.

A mai, fiatalabb generációk viszont csupán hírből vagy még abból sem ismerik a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, a későbbi SZEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC együtteseit...

Így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I érmeseként (első archív fotónkon!), kupadöntősként vagy éppen a 4., 5. és 6. helyeken végeztek, sőt, nemzetközi kupában is indultak...

Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, legfőképpen az eltelt két évtized "halkópálgézás ill. ademkapicsos" kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a számos becsődölésből, visszaléptetésből ill. szomorú, NB III-ba történő kiesésekből ( Legutóbbi 7 évben Kapics 2 - Halkó 1...)  tudnak ítélni és ítélkezni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő részletes vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi.

S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven és több, mint 50-szer (!!)játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története?

1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK, a "Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub" nevét?!

Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda?

Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítvanetán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!


Idestova 121(!!) évvel ezelőtt, 1899. május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet, majd Szegedi Petőfi...) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban Kitartás Egyetemi Atlétikai Club, Sz. Haladás, SZEAC)!

Ezáltal az összes előd-klubnak az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat korábbi kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó-csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén, konkrétan 2020 májusában immár 121 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett és a csapat meg sem állt az NB III-ig... Akkor először, ám Kapicsék-Halkóék ezt a szégyenteljes harmadosztályba történő kiesést 2013 - 2018 között háromszor egymás után megismételték!! Az NB I-es ígéretek helyett...

Visszatérve a legutóbbi első osztályú szegedi csapathoz... a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Még leírni is fájdalmas: a Szegedet - országos megdöbbenésre - az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte az élvonalból, s egyúttal a magyar futballtérképről...

Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa!! A DVSC pontosan akkor, 1999 végén ment ugyancsak súlyos csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a népszerű "Lokit"!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címüket is megünnepelhették - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett!!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város régóta regnáló baloldali vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról.

Ők - mármint a debreceniek... - bizony, felismerték: még mindig komoly igény, több ezres, esetenként több tízezres érdeklődés generálható Magyarország nagyvárosaiban(!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán.

Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a Tisza-parti város drukkereinek...

1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását... Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes helyi fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori vezetőik ellen bírósági eljárások, büntető perek indultak milliárdos csődbűntett és egyéb visszaélések miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-hoz...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék voltak a legfőbb ellenzői a szegedi futball teljeskörű egységesítésének...)  felnőttszinten semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni.

Egyetlen NB II-es "mélyrepülést" - 2017-ben szégyenteljes 20. helyezéssel - kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott a "volános klub", és sajnos, ezt tette egészen 2019 nyaráig, amikor a "lúzer ügyvezetőjük", Halkó Pál Géza végülis megszüntette NB III-as felnőttcsapatát...

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ Csongrád megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán...

Újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben.

Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – lehetőségeihez mérten teljes joggal!

Új stadion már van, de csapat még nincsen...

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 121.  évében lévő szegedi futballhistória...


A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba, Kun-Szabó Tibor, Kántor Ferenc) ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét.

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a tapasztaltabb Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a komoly likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata.

De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úrék által avanzsált vezetőkkel megerősítve (Adem Kapics szlovén sportigazgató, Bánki József akkori sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Fájdalom, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat kereken fél tucat, azaz hat(!!) hosszú bajnoki idényre - a szégyenteljes szegedi pályahiány miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres fanatikus szurkolótáborát...

Aztán hat és fél évnyi gyötrelmes várakozás után az újonnan felépített Szent Gellért Fórumba 2019 szeptemberében megtörtént a visszatérés!

Az viszont mára szomorú sporttörténeti ténnyé alakult: az Adem Kapicsék által oly sokszor beígért NB I helyett az NB III-ba másodszor (!!) kizuhanó, de végülis egy másodosztályba visszajutó csapattal  kezdtünk "új életet" - tény, hogy még mindig a "szegedi futballból tíz éve kiválóan megélő" Adem Kapics szlovén-bosnyák sportigazgatóval... - az immár 15(!!) milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...


Így aztán tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as, 90-es évekig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban egészen más volt itt a helyzet!

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint 50-szer(!!) szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, sőt, 1925-ben a fotónkon is látható - az akkori Magyar Kupával egyenértékű - Corinthian Kupa-győztesek (2:0 a DVSC elleni fináléban)!!


Majd legelőször az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát.

Egy évvel később, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el a hazai ill. nemzetközi porondon - a Közép-európai Kupától a Real Madridon, Párizson át egészen a Slavia Prágáig és a bécsi Rapidig!


A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később, 1942 tavaszán pedig a szegedi gólkirály, Kalmár György vezérletével a bajnokrekorder Ferencvárost is 5:0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként (archív csapatfotónk feljebb).

A háború után, 1946-ban ugyancsak bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá a már említett seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapások után később a ’60-as évekbeli Európa-hírű SZEAC verte el Brassóban Románia nagyválogatottját 1:0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Baráth, Hajós, Nemes, Reményik által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (archív fotóinkon tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC ill. Nemes István közel 30.000 fanatikus drukker előtti parádés gólja látható a sok közül)!




A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel! Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek, no, meg a Vasas elleni 1986-os Magyar Kupa-elődöntőre...

Mint ahogy az áldott emlékű  Szalai "Dzsínó" István (lenti fotónkon balról az első!) vezette 1990-91-es, majd 1991-92-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...


Állnak balról: Takács József, Sorin Cigan, Apró, Mihalache, Bogdán István ("Hosszú"...), Kun Lajos. Középen balról: Szalai "Dzsínó" István edző, Leboniczky Imre(kapus), Takács Zoltán, Kemenes Zoltán, Szélpál László szakosztályvezető, Kiss Ferenc, Bóka Ferenc, Puskás István, Nagy Zsolt (kapus), Pióker Sándor gyúró. Ülnek balról: Újváry, Hurguly, Takó Ferenc, Protity Sándor - Orosházi László edzők, Széchenyi Gábor, Lévai László és Hegyeshalmi Tibor.


S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Baróti Lajostól Lakat Károlyig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Solti Mihálytól Tóth Györgyig, Nemes Istvántól, Hajós Imrétől Kocsis Lajosig, Pusztaitól a három Kozmáig, Kutasi Lászlóéktól Hegyeshalmi Tiborig ill. Kisistók Andrásékig, sőt, Szabics Imréig!!) több könyvet igényelt már praxisomban, nem pedig újságcikket...

A 121. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében.

Nyilas Elek és stábjának menesztése után viszont kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által hangoztatott klubfilozófia(...), mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna, s ennek itták meg a levét az utóbbi években Klausz László, Supka Attila, Goran Kopunovics, Popovits Pável, majd Joao de Janeiro játékosai... A felnőtt és up-edzők úgymond "futószalagon jöttek-mentek", ezzel szemben Adem Kapics ill. külföldi holdudvara egyre jobban terebélyesedett...

A krónikus eredménytelenség pedig egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés...

Ha viszont a Szeged-Csanád Grosics Akadémia tulajdonosi törekvéseit, a vadonatúj, mintegy 15 milliárdos Szent Gellért Fórum tényleges felépítését tekintjük, akkor látni kell, a helyi elképzelések végre találkoztak az ország vezetésének "Orbánviktoros akaratával"!

Csak éppen kerek egy évtizede már, hogy nem találták meg a szakmailag erre leginkább megfelelő sportvezetőket...

Mint ahogy a városi elit sem állt eddig feladata magaslatán a világ legnépszerűbb sportága, a futball megítélését, erkölcsi ill. anyagi támogatását illetően...

Vitos György




Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.05.19.