120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (22.)

Képzeletbeli - a több, mint 120 szegedi futballévünket felölelő - időutazásunkban már az 1948-49. évi NB I-nél járunk... Ott, ahol a későbbi  magyar "Aranycsapat" világklasszisai - a világ legnépszerűbb futballistájával, Puskás Ferenccel az élen - számolatlanul rugdosták a gólokat! Így a szegedi első osztályú csapat, az akkori Szegedi AK hálójába is bőven jutott "Puskás-találat", melyek közül az egyiket 1949 tavaszán, a Kispesti AC-Szeged 7:0-ás meccsen érte el  a címlapfotónkon fehér mezben látható "Öcsi"...

Na, persze nem született azért mindig fölényes kispesti siker a Szeged elleni nagy derbiken...

Gyakran a derék "sporik" (főként a "vidéki meccsekre kivezényelt" fővárosi bírók...) ugyancsak  kőkeményen segítették a szegediek nevesebb, főleg budapesti ellenfeleit...

Eklatáns példa erre a következő, az 1948/1949-es I. osztályú idény is...

A SZAK - sorrendben - 21. élvonalbeli szezonja sajnos, a kártyával ellentétben nem bizonyult nyerőnek...

Fellángolások persze, akadtak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor bizony, a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot vagy pontokat...

Kiváló példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. Aki látta, tanúsíthatja, sőt, a korabeli újságcikkek ugyancsak ezt támasztják alá: a hazaiak Ludas - Szabó, Gyuris - Kakuszi, Gyurik, Szőcs - Benák, Solti, Rózsavölgyi, Ladányi, Nagy Antal összeállítású, kiváló erőkből álló csapata végig, az utolsó másodpercekig "partiban volt" a bajnokesélyes kispestiekkel!

Igen ám, de a fővárosi Molnár István bíró több, mint egy perccel a befejezés előtt (...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szegediek szögletéből beívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a "kiizzadt" 2:1-es sikerükre...

A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig... Az 1948-49-es pontvadászatot egyébként a 30 meccsén 140 (!!) gólt rúgó Ferencváros nyerte az MTK és a Kispest előtt, míg az utolsó négy "kiesőhelyen" a Tatabánya (13.), a Szeged (14.), a KISTEXT (15.) ill. a Kelenföldi Goldberger (16.) végzett. Ja, és a "beteges fővárosi uralomról " csupán annyit: az élvonal klasszikusnak számító 16-os mezőnyében 11 (!!) budapesti klub mellett mindössze öt vidéki egyesület (Győri ETO, Szombathelyi Haladás, Salgótarjáni BTC, Tatabánya, Szeged) szerepelhetett... Két utóbbi kiesett, de akkor jött fel a Bp. (ma BKV) Előre mellett - üde színfoltként - a Nagykanizsa, a Debreceni VSC és a Dorogi AC az élvonalba!

Így aztán az 1949-50. évi NB I újra a szegediek nélkül indult (ez akkoriban még elég ritka jelenségnek számított... Nem úgy, mint a legutóbbi két évtized "halkópálgézás", majd "ademkapicsos korszakaiban"...A szerk.) és a bajnoki címet első ízben a Puskás "Öcsiék" által vezérelt Bp. Honvéd szerezte meg.

Ezzel egy időben az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE ("ezredik" fővárosi csapatként...) és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból - a vörösök nyomására... - "átalakított" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg! Az első helyért kapott bajnoki aranyérem viszont elismerésre méltó volt:

Olyan márkás csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV...  A '20-as évektől örökös riválisunknak számító csabaiaknak például két NB II-es meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk (Szeged-Békéscsaba 6:2 és 5:2 !!) , ezáltal ismét az NB I-re készülhettek...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.04.14.