Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2019. 05. 26. vasárnap, 17:30

csapatok:

SZEOL

x

Szeged

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!!

14 héten át: 120 szegedi futballév 14 fejezete (11. rész)

2019.05.15.

Képzeletbeli „futball-időutazásunk” során az immár 120 éves szegedi labdarúgás eddigi jelentősebb eseményeit, az 1926-os élvonalbeli premiert, az 1932-1943 közötti sikerkorszakot ill. az 1945-46. évi NB I-es 4. helyezést tekintettem át, majd a Szegedi Honvéd-korszakot követően az ötvenes évek Tisza-parti futballsikereit, a hatvanas-hetvenes évek rekord-nézőszámait elevenítettük föl. Amint azt az előző részben említettem, 1977-től már SZEOL AK néven játszották a hazaiak élvonalbeli mérkőzéseiket, így ebből az alkalomból írok most a szegediek legendás – 1981 – 1991 közötti – bajnoki szerepléséről, mintegy folytatásaként a legutóbbi tíz futballtörténeti visszapillantásomnak. Címlapos archív fotónkon egy kiváló játékosokból álló és az áldott emlékű Kaszás Gábor által vezérelt NB I-es SZEOL AK-t láthatunk…


A SZEOL AK 1983-as csapata, állnak balról: Dudás Tivadar (szakosztályvezető), Kozma Zoltán, Kováts Gábor, Hornyák Béla (kapus), Szabó Gyula, Újhelyi István (kapus), Repka János, Szélpál László, Zádori Gyula (technikai vezető). Középen: Weitner János, Gőgitz József, Takó Ferenc, Kaszás Gábor (vezetőedző), Orosházi László, Csölle János, Kutasi László,Pádár János (gyúró). Guggolnak balról: Szalai István (pályaedző), Somogyi József, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Segesvári Csaba, Tóth János, Pióker Sándor (gyúró).

Amint azt az előző rész zárósoraiban említettem, 1981-től csupán egy hajszál választotta el a SZEOL AK néven játszó alakulatot az AC Milan elleni KK-mérkőzésektől, de...

...pár évvel később a Fradi és a Győr mellett a 8(!) válogatottal felálló Bp. Honvédot is megverték! Ebből az alkalomból írok most a szegediek legendás ’80-as évekbeli szerepléséről, mintegy jogos folytatásaként a legutóbbi tíz futballtörténeti visszapillantásomnak. Fenti címlapos archív fotónkon ismét egy kitűnő erőkből álló NB I-es Szegedet láthatunk, soraikban néhány rendkívül népszerű edzővel, vezetővel együtt (akkoriban még Juratovics Aladárék, Zádori Gyuláék, Dudás Tivadarék is rendkívül népszerűek voltak a szurkolók körében, ellentétben a mai szeol-volános és gyulai "megélhetési focivezetőkkel" szemben, A szerk.)…

Pörgessük hát tovább a kronológiát…

1981/82-ben a SZEOL AK 47. élvonalbeli idénye nem sikerült valami fényesen, a 17. hely csak a sorrendben 12. búcsút jelentette az első osztálytól. De augusztusban még semmi nem utalt erre, sőt…

Remek hangulatú bajnoki nyitány közel 15.000 néző előtt az Újpest ellen, s az esti villanyfényes meccsen 1-0-ás vendégsiker született, de…Szávó játékvezető sajnálatos “ténykedésére” jellemző, hogy a stabil válogatott Kardos József vitatható büntetőgólja után a szegediek két “ezerszázalékos” 11-esét nem adta meg…

Ráadásul... mivel a két NB II-es bajnok, a Szeged és a Szombathelyi Haladás is egyforma pontszámmal zárt az előző szezonban (sajnos,már akkoriban is "halkós egység" uralkodott Szegeden, hiszen ha a helyi másodhegedűs és NB II-ből kieső Szegedi Dózsa a lefújás előtt nem egyenlít ki a fölényesen bajnok SZEOL AK otthonában, egy ponttal megelőzzük a Szombathelyt!), így viszont az Újpest elleni érdemtelen vereséget követően négy nappal KK-osztályozót(!!) kellett játszaniuk Budapesten a Közép-Európa Kupa-részvétel jogáért...

Mivel a Haladás nyert, így a világhírű olasz AC Milan - az itteniek legnagyobb fájdalmára -sajnos, nem Szegedre, hanem Szombathelyre utazhatott KK-meccset játszani…

Óriási lehetőséget szalasztottak el a kék-feketék, mert az oda-visszavágós Közép-Európa Kupában még a világfutball egyik szentélyében, a már több BL-döntőt is rendező milánói San Siróban (YouTube-videónkon megnézhetjük, mit is hagytak ki Kun "Laláék"?!) ugyancsak felléphettek volna európai kupameccs keretében…

https://www.youtube.com/watch?v=B0lA_J-cAo4

 

Képtalálat a következőre: „San Siro-stadion”

 

Ehelyett a bajnok Fradit verték telt házas meccsen 2-1-re , de a bennmaradás szempontjából ez sem segített.

1982/1983: Ismét új edzővel (Kaszás Gábor), de változatlan csapattal vágtak neki a másodosztályú bajnokságnak a kék-feketék. Szinte végig a visszajutásért harcoltak, ám a Tisza-parti stadion felújítása miatt 1983 tavaszán kénytelenek voltak a régi, legendás hírű SZVSE-pályán szerepelni. A kényszerű albérlet annyira megzavarta őket, hogy a Vasutas-stadionban elhullajtott pontokat bravúros idegenbeli győzelmekkel kellett kompenzálni… Végeredményben a Bp. Volán SC mögött ezüstérmesként jutottak vissza az NB I-be!

S következett a ’80-as évek csúcspontja, 1983/84-es évad! Az újonc SZEOL AK a felejthetetlen emlékű Kaszás Gábor irányításával az elmúlt 50 év legjobb szegedi szereplését produkálta: 9. helyen végzett az NB I-ben!

 


Már a Vasutas-stadionban is rendszeresen 10-15 ezer (!!) fanatikus drukker előtt játszhattak és sorra aratták fantasztikus győzelmeiket a bajnok Bp. Honvéd, az előző évek aranyérmese, a Verebes-féle Győri ETO, az UEFA Kupa-döntős Videoton, valamint a Ferencváros és az Újpest ellen!

Mindez kezdődött az Újpest 4-1 arányú megleckéztetésével és 1983. augusztus 20-án Kardos megintcsak 11-esből ért el gólt, ám ezúttal a “Kaszás-tanítványok” már néggyel válaszoltak Gruborovics Tibor ill. Segesvári Sándor (2-2) révén!


Akkoriban gyakran ünnepeltük Kaszás Gábort (felső fotónkon balról az első, a jobb szélen pedig e sorok írója), míg az alsó fotón középen ül az akkori SZEOL AK legendás szakosztályvezetője, Dudás Tivadar.



Majd jött a dicsőséges “tavaszi hadjárat” és a jó öreg Vasutas-stadion majd szétrepedt a 12-15 ezer fanatikus szurkoló – vasutasnyelven szólva – “menetrendszerű örömétől”…

Legelőször a nyolc (!) stabil válogatott játékossal felálló későbbi bajnok Bp. Honvédot verték óriási küzdelemben – Kun Lajos mesterhármasával és Somogyi József góljával – 4-3-ra, majd a bajnoki címet védő, Verebes József “mágus” által fémjelzett győrieket győzték le 4-2-re Kun Lajos (2), Gruborovics Tibor és Deák Ferenc találataival!

Ezt még megelőzte az egy hónappal később a Real Madriddal UEFA kupa döntőt játszó Videoton kétvállra fektetése egy gyönyörű Segesvári találattal, végül pedig a bajnoki idényzárón “roskadásig teltház” előtt a Ferencvárossal játszottak szépségdíjas, hatgólos mérkőzést (3-3)!


S megint jött a derűre ború 1984/1985-ben…


Kapcsolódó kép

A házi gólkirály, Kun Lajos Békéscsaba elleni súlyos lábtörése után bizony, rosszul végződött a SZEOL AK 49. élvonalbeli idénye. S az őszi “vesszőfutást” követően hiába táltosodtak meg a tavaszra, a tetemes hátrányt már nem tudták ledolgozni a kék-feketék, így sorrendben 13.-szor is elbúcsúztak az NB I-től…

1985-1990 között pedig – először a történelemben – sajnos, csak az NB II-be kényszerült Szeged reprezentatív csapata.

1985 nyarán már új néven próbálkoztak a feljutással, a 8 évet megélt SZEOL AK anyagi megfontolásból fuzionált a Délép SC-vel és az újonnan létrehozott “SZEOL-DÉLÉP SE Szeged” immár a 16. név lett a patinás múltú klub elég szövevényes történetében… De a szponzorokkal alaposan “felturbózott” csapat az utolsó pillanatban kétszer is betlizett, így az élvonalba jutott Dunaújváros és Eger mögött csak a 3. helyen kötött ki… De azért a Magyar Kupában NB II-esként is a döntőbe jutásért(!!) játszhattak a későbbi győztes Vasas ellen (lásd csapatfotónkon) a rendkívül lelkes Kántor "Tyutyuék".

Kapcsolódó kép

 

A pontosan 120 éves szegedi futballhistória 90. idényében, 1986/1987-ben a bajnoki idénynyitón a Szekszárd ellen parádés játékkal, 8-0-ás győzelemmel kezdett a Szeged, ám a végén újból nem sikerült a feljutás… Így csupán egyetlen momentum, egy újabb névváltoztatás számított jelentős dátumnak.

1987. március 30-án a SZEOL-DÉLÉP SE küldöttgyűlésén Zámbó Géza elnök bejelentette: a klub új elnököt (dr. Juratovics Aladár, az NKFV igazgatója) és újabb nevet (Szeged SC) választott.

Az új klub alapítási évének – a tradíciókat nagyon helyesen szem előtt tartva – természetesen 1899-et, a jogelőd SZAK alapítási évét jelölték meg, a klubszíneknek pedig a kék-fehér-feketét választották, s mindezt hivatalosan is alapszabályba foglalták!

 

Aztán 1987/88-ban az újonnan létrehozott Szeged SC harmadszor próbálkozott a feljutással, s noha képességei alapján NB I-es szintű volt az akkori csapat, megint csupán egy hajszállal maradtak le a feljutásról a jobban hajrázó Veszprém és Dunaújváros mögött…

1988/89: különleges, sőt, a szegedieket erősen “megrázó idény” volt, annyi szent…

Az NB II-es bajnok Debreceni MVSC mögött biztosan szerezték meg az ezüstérmet a kék-fehér-feketék, így osztályozóra kényszerültek – nevezetesen a Bp. Vasassal az NB I-ért!

1989 nyarán Budapesten kezdte párharcát a két nagymúltú csapat és a Szeged SC már ott is sokkal közelebb állt a győzelemhez, az idegenbeli 1-1 (a későbbi kiváló edző, Major Laci gyönyörű találatával!) az angyalföldiekre nézve volt hízelgő, ezáltal a szegedi visszavágó nem sok jót ígért nekik.

Akkor következett az évszázad csalása, mivel Szegeden 20.000 (!!) néző tombolva ünnepelte a Pataki Tamás edző által vezérelt hazaiakat, hisz egészen a 90. percig, 0-0-ra álltak, így a kuparendszer szabályai szerint a Szeged juthatott az NB I-be. Ám a békéscsabai bíró, az azóta már elhunyt Németh Lajos nem így gondolta, hisz az utolsó másodpercekben 11-est ítélt a Vasas javára...

A büntetőt hatalmas herce-hurca után Szabadi értékesítette, melyet óriási botrány követett. A megdöbbentő eseményeket éppen három évtized távlatából is nehéz megemészteni, s a lelkes szurkolók még mindig hajlamosak órákig vitatkozni rajta…

De megint jött a “gyógyír” 1989/90-ben! Az előző évi csalódást ugyanis a Szeged SC méltó “bosszúja” követte!

Az új mesteredző, a Videotont nemzetközi kupadöntőbe vezető Kovács Ferenc irányításával fölényesen nyerték meg az NB II Keleti csoportjának küzdelmeit! Nem kevesebb, mint 9 pontot vertek az ezüstérmes Kazincbarcikára és 13-at a 3. helyezett zuglói vasutascsapatra, a BVSC-re!

Így öt esztendő elteltével a Szeged SC a híres elődökhöz méltóan újra csak az NB I-re készülődhetett…

A jogfolytonosságot szem előtt tartva sorrendben 50. alkalommal!!

S hogy milyen eredménnyel zártak Szalai “Dzsínó” István játékosai?! Ez már bizony, a kilencvenes évek krónikájához tartozik…

Vitos György



Forrás: Fotók:https://www.acmilan.com/en/club/sites/san-siro, továbbá szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.05.15.