Merkantil Bank NB II 2025/26

2026. 05. 17. vasárnap, 17:00

Szeged

Aqvital FC Csákvár

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

Végre elérkezhettünk 1926 nyarához, nevezetesen a profizmus magyarországi bevezetéséhez!

Amikor Szeged és Szombathely mindenkori elit együttese – az első két vidéki klubként – bemutatkozhattak az élvonalban!

Ezáltal igazi sporttörténeti kuriózumként leírható: az 1926/1927-es idény volt a legelső magyar profibajnokság, melyben nyolc (!) fővárosi csapat társaságában két vidéki is elindulhatott és a szombathelyiek dicséretes negyedik helyezése mellett ugyancsak újoncként hetedik lett a Szeged, igaz már Bástya FC néven!

A szegedi labdarúgás nagy jelentőségű napja volt 1926. június 26.-a, amikor a SZAK felvette a kiváló üzletember és önzetlen mecénás, az újszegedi stadiont is felépíttető Bástyai Holtzer Tivadar vezetéknevét! Íme a legelső élvonalbeli szegedi meccs sporttörténeti értékű csapatfotója, amely a Szegedi Bástya-Nemzeti SC 4:2-re végződő bajnoki találkozó előtt készült:

Élvonalbeli újoncként a címvédő Ferencvárost pl. - 1926. október 17-én - 3:1-re elverték Szegeden, majd a másik bajnokrekordert, az akkoriban már világklasszis Orth Györggyel felálló Hungáriát (ma MTK Budapest) pedig 1:0-ra - ugyancsak Szegeden!

Az idény végén így nézett ki a tabella szegedi érdekeltségű része:

7. Szegedi Bástya 18, 6, 4, 8, 26-27 ill. 16 bajnoki pont.

Kezdetnek nem volt éppenséggel rossz, sőt…

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 121. évében járó szegedi labdarúgás 30. szezonja, az 1927/1928-as ismét egy előkelő hetedik helyezést hozott a Bástya FC-nek, ám az 1928. június 10-i idényzáró sajnos, örökké emlékezetes botrányba fulladt...

Íme egy érdekes korabeli sztori a néhány éve kiadott futballköteteimből:

Szegedi Bástya – Ferencváros 1:2 ...

“Végig élvezetes, magas nívójú mérkőzést vívott a szegedi együttes a bajnokkal. A meccs maga minden ízében méltó lett volna az ünnepélyes kerethez, ha a végén egy kellemetlen botrány nem következik be. A Bástya kapusa, Baumgartner labdát fogott és kirúgni készült, mikor Turay odaért és beletalpalt a labdába, oldalról. A meglepett szegedi kapus lefeküdt és vonaglani kezdett. A közönség azonnal betódult, karok, botok emelkedtek. A Ferencváros játékosai védőn körülfogták Turayt, de a túlerő győzött, zuhogtak a botok, csattantak a pofonok, és olyan parázs verekedés támadt, amelyre alig van példa a magyar futball történelemben… Az ijedten lesiető Szigeti elnököt, az FTC vezetőjét is inzultálni akarta egy rendőrtiszt – civilben. Aztán kardok repültek ki a hüvelyből és nagy nehezen helyre állt a rend, végül is lecsillapodtak a kedélyek, és a mérkőzés végét jelző sípszó a nagy megváltást jelentette. Még az volt a szerencse, hogy a pesti különvonat közönsége a nagy tribünön volt elhelyezve, és nem tudott a pályára hatolni. Elgondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kedvenceit féltő 600 pesti drukker belevegyülhetett volna a verekedők tömegébe…"- olvashattuk "pesti szemüvegen keresztül" a Nemzeti Sport korabeli tudósítását.

De a szegediek ezután gyorsan vigasztalódtak, mivel 1928. július 8-án, Bécsben még az Európa-hírű osztrák bajnokrekordert, a Rapid Wien együttesét is kétvállra fektették (4:2)! Sőt, Szegeden a másik szomszédos ország (jelenleg Szlovákia) bajnokrekorderét, a mai Slovan pozsonyi jogelődjét, a CsSK Bratislava együttesét is 3:1-re megverték!

Majd az 1928/1929-es idényben már ötödik volt a Bástya, s akkor érték el addigi legjobb első osztályú bajnoki helyezésüket a piros-feketék, mindössze a Hungária (a mai MTK), a Ferencváros, az Újpest és a DVSC legjobbjait “elszipkázó” Debreceni Bocskai előzték meg őket…

Egy évvel később (1929/1930) ugyan “csak” nyolcadik lett a Bástya az élvonalbeli bajnokságban, de – óriási sikert elérve – a Magyar Kupa döntőjébe is bekerültek a szegediek! Ahol viszont alulmaradtak a legjobb DVSC-s játékosokra épülő új profialakulattal, a számos válogatott klasszissal (Markos, Vincze, Teleki, Móré, Keviczky) felálló Debreceni Bocskaival szemben.

Azóta se került kupadöntőbe szegedi csapat…

A Magyar Kupa elődöntőjébe viszont többször is, legutóbb például 1986-ban (aktuális fotónkon!) a Kozma Zoli, Szabó Gyula, Kántor, Kőhalmi, Takó, Kun és Gruborovics által fémjelzett Tisza-parti gárda...

Állnak (balról): Csehó, Balázs, Kozma Z., Szabó Gy., Kántor, Takó; guggolnak: Márton, Kőhalmi, Szabó I., Gruborovics és Kun Lajos.

Érdekességként pedig ez volt 1930-ban a kupadöntős Bástya FC összeállítása: Benedek – Raffai-Riesz, Emődi – Wahl, Péter, Tóth Jenő – Korányi II., Kőrösi-Kittl, Possák, Szedlacsik, Schwartz. Vezetőedző: Beck Pál.

Négyen közülük (Beneda-Benedek István kapus, továbbá Emődi-Emmerling Rezső, Tóth Jenő és Korányi II. Mátyás) még a magyar válogatottban is bemutatkozhattak!

Az 1930/1931-es idényben már – Geszti Péter "rapes stílusában" - jöttek a gondok, a számlák meg a gondnok...

Kiesés és névváltozás...

A Bástya ugyanis a 11. lett az akkoriban is csak 12 fős első osztályú mezőnyben, így osztályozóra kényszerült a II. ligából feljövő Miskolci Attilával, amely során itthon még 3-1-es győzelmet aratott a csapat, ám idegenben 1-4 lett oda, ami kiesést eredményezett…

Ha ekkor előre tudták volna, hogy ezt még hány hasonló szereplés fogja követni a szegedi futball 120 évét felölelő történelmében...

A kiesés nyomán a rendkívül csalódott Bástyai Holczer Tivadar az idény végén befejezte tulajdonos-szponzori tevékenységét, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a legendás alakulat!

De 1931/1932-ben három agilis szegedi sportember, a régi SZAK-isták, Stein Sándor, Beck Pál és Vér György gyorsan újjászervezték a csapatot – ezúttal Szeged FC néven -, amely a Profi Liga 2. osztályában a Soroksár mögött ezüstérmet szerezve és a Bp. Vasas elleni osztályozót megnyerve (3:0, 0:2) úgymond “lendületből” visszajutott az élvonalba!

S ettől számítva megszakítás nélkül (!) éppen tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata az akkoriban még sikert sikerre halmozó magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és Bécstől Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”…

Ez már viszont egy újabb legendás, de különálló fejezethez tartozik….

Vitos György (Folytatjuk)