Szeged 1899


Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

15 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Szegedi futballjövő - 118 éves múltunk-jelenünk függvényében...

2017.01.18.

A nemsokára 118. évébe lépő szegedi  labdarúgás olyan, mint egy nagyon hosszú, göröngyös hullámvasút, helyenként pályaszakadásokkal  tarkítva....

 

A Szeged 2011 futballklub az egyik ilyen "pályaszakadás"  során keletkezett több, mint fél évtizede  és azóta zakatol a remélhetően végeláthatatlan pályán, hogy a napfény városának labdarúgó-történetét megfelelő minőségben  "továbbírja"!

 

Hogyan és miképpen?! Ajánljuk mindenkinek szíves figyelmébe  éppen e célból egy győri sportbarátommal, Friesz Zsolttal közösen megírt tizenkét részes  szegedi futballtanulmányunkat...




BEVEZETŐ...
A nemsokára 118. évébe lépő szegedi  labdarúgás olyan, mint egy nagyon hosszú, göröngyös hullámvasút, helyenként pályaszakadásokkal  tarkítva....

A Szeged 2011 futballklub az egyik ilyen "pályaszakadás" során keletkezett és azóta zakatol a remélhetően végeláthatatlan pályán, hogy a napfény városának labdarúgó-történetét megfelelő minőségben  "továbbírja"!

Napjainkban sokan vitatkoznak arról, hogy melyik is  az a helyi  labdarúgócsapat, amely méltó a korábbi nagy elődök örökségére?!

Ha a dolgot  kizárólag jogi szempontból vizsgáljuk, akkor a válasz rövid és egyszerű: a kiindulási alapnak tekintett 1899-ben alapított klubnak nincs jogutódja, legalábbis direkt értelemben...

Mert indirekt módszerrel igenis van!

S ha  majd ez megtörtént, mármint az immár 118. (!) évébe lépő szegedi futballmúlt újra rendezése, akkor máris lehet  - nem kevesebb, mint 51, azaz 1926-2000 közötti  ötvenegy (!)  tényleges élvonalbeli részvételünk után  -  a következő NB I-es korszakot építeni...

Több szurkoló  mély-negatív, " tradíciót nem lehet lopni"- megnyilvánulásához csupán annyit:

....különféle kifinomult eszközökkel végbement ez már szinte mindenütt az országban, pl. a Diósgyőr 25 év alatt ötször csődölt be, oszlott fel, szűnt meg (!!), mégis  -  a patinás múltat megtagadók,  figyelem! - az ottani, e célból külön megalakult szurkolói klub önzetlenül (!!) visszaadta az NB I-be újra feljutott és a semmiből  alakult gárdának az 1910-től eredeztetett DVTK-s múltját, ennyi és nem több.

Tehát a ma működő összes szegedi labdarúgó-klub igenis  a dicső hagyományok tovább vivőjének zászlóhordozójaként tiszteleghet, de ez egyúttal kötelességük is!

Ellenkező esetben könnyen bekövetkezhet az, amitől oly sokan tartanak: a szegedi futballmúlt elvetése, megtagadása ("mi  a saját utunkat járjuk" címszó alatt) az ígéretes jövő elvesztéséhez vezet...

Elég markáns és elgondolkodtató mindezekről Nógrádi Tibornak, az MLSZ Csongrád megyei igazgatójának véleménye:
- Az Ószövetségben van egy olyan kitétel, hogy akinek nincsenek nagy öregjei és ünnepei, azoknak a közösségeknek nincs jövője sem...
A város lakosságának sportszerető része hosszú évtizedek óta csak  reménykedik abban, hogy egyszer létrejöhet egy stabil hátterű, az 1899-es alapítástól eredeztetett, így a régi tradíciókat is tiszteletben tartó, a megújulásra és fejlődésre mindig képes labdarúgó klub!

A Szeged 2011 Vezetése jelenleg egy fölöttébb nehéz átmeneti helyzetbe került, mert bár a működés szempontjából elengedhetetlenül fontos technikai és infrastrukturális háttér megvan, de a klub társadalmi támogatottsága a városban egyáltalán nem érzékelhető.
S ekkor még finoman fogalmaztunk...

Tudni illik a szakmai dolgokon túl csak akkor lehet sikeres ez a klub, ha hosszútávon képes egy olyan közösséget alkotni, melyben minden egyes sportrajongó ember úgy érzi magát, hogy valamilyen jónak a részese  lehet.

A most következő szegedi futball - tanulmány egy alternatívát kíván nyújtani arra, hogyan válhat egy NB I-be igyekvő klub  igazi működő közösséggé, mely szerves részét képezi egy adott település vagy térség mindennapi életének?!

A következőkben külön fejezetekként  részleteznénk mindazon összetevőket, melyeknek együttes hatásaként a már említett közösség létrejöhet....

Az alábbi  fejezetekben a következő témaköröket fejtenénk ki a részletes indokokkal együtt:

1. fejezet: Önkép kialakítása, egyértelmű elvek megfogalmazása

2. fejezet: Láthatóság, megjelenés, szimbólumok

3. fejezet: Közösségépítés, társadalmi beágyazottság kialakítása

4. fejezet: Marketing fontossága és tovább fejlesztése

5. fejezet: Modern klubmenedzsment és szakmai stáb felépítése

6. fejezet: Hagyományokhoz hű játékstílus kialakítása és alkalmazása

7. fejezet: Utánpótlás-képzés akadémiai szinten

8. fejezet: Szponzorok, támogatók nyomában...

9. fejezet: Pályázatfigyelés, projektek megvalósítása

10. fejezet: Infrastruktúra, közlekedés, mobilitás

11. fejezet: Partnerkapcsolatok építése más klubokkal

12. fejezet: Minden, ami még fontos lehet...

 

ÍME AZ  ELSŐ FEJEZET:

1. fejezet:
Önkép kialakítása, egyértelmű elvek megfogalmazása

Nem kevés energiát kell befektetni annak a sport iránt érdeklődő külső szemlélőnek, aki át akarja látni a szegedi
labdarúgás jelenlegi helyzetét és a közelmúlt történéseit...
A 12 részes szegedi futball-tanulmányunk megszületése előtt is heteken, hónapokon keresztül olvasgattuk a különféle Szegeddel kapcsolatos újságcikkeket az interneten, kérdezgettük  a szegedi ill. Szeged-környéki szurkolókat, sőt, az itteni szakembereket is illetve vissza-visszatértünk  szurkolói fórumokra, ahol a
kicsit értelmesebben megfogalmazott és összeszedettebb hozzászólásokból próbáltuk megragadni a „szegedi
valóságot”...


Mint azt már az előszóban is említettük, a Szeged 2011 futballklub nincs kellemes helyzetben, ami a klub
társadalmi elfogadottságát illeti Szegeden és környékén...
A helyzet egyik oka nyilvánvalóan az, hogy a csapat évek óta Szegedtől távol játssza a hazai mérkőzéseit is, így a szegedi futballszerető közönségnek nem sok esélye nyílik arra, hogy közvetlenül érintkezhessen a klubbal vagy a csapattal, anélkül hogy több száz kilométert kellene utaznia...

Ez így első ránézésre nem sok jóval kecsegtet...


A 2016. december 11-én Szegeden lejátszott SZEOL SC – Szeged 2011 mérkőzés (1-3) során tapasztalt írott és verbális szurkolói megnyilvánulások egyre inkább erősítették azt a tényt bennünk, hogy a szegedi drukkerek egy része nem tud és nem is akar azonosulni a „püspöki klubbal”, és egyértelműen „testidegennek” érzi a Szeged 2011-et a Tisza-parti városban...


A szurkolói fórumokon és közösségi oldalakon is rendszeresen megtalálhatók a következő sztereotíp hozzászólások:

„ Csak egy szegedi csapat van, a SZEOL, az egykori Tisza Volán...” vagy épp az említett találkozót illetően:
„ Ez nem szegedi rangadó...”.


Míg a SZEOL-drukkerek egy része már csak heccből is, irigységből is hangoztatja kedvenc klubjának helyi primátusát, addig a szurkolók egy jelentős részének a kötődése mélyebb alapokon nyugszik...


A „szegedi derby” előtt, közben és után a kint lévő szurkolókkal
készült NSO-interjúkban többen vezették vissza SZEOL-os vagy Tisza Volános kötődésüket arra, hogy egykor  ők maguk is ennek a klubnak a focisulijában kergették a labdát, vagy gyermekük illetve unokájuk focizik éppen a klub valamelyik utánpótlás-csapatában...


Mindezek alapján jogosan mondhatnánk, hogy a Szeged 2011-nek nem sok „babér” teremhet a napfény városában, ez azonban csak egy "mély-pesszimista" megnyilvánulás lenne mindazok részéről, akik úgy akarnak elfogadottságot, elismerést szerezni egy város vagy térség lakosságának részéről, hogy azért különösebben semmit nem tesznek és belenyugodnak az adott helyzetbe...


Ezzel szemben több dolog is adhat okot a jövőbe vetett bizakodásra!


Egyrészt az egykori Napfény-kemping területén felépítendő új stadion elkészülése a magyar állam által hivatalosan is elfogadott közel 10 milliárdos (!!) befektetéssel  már „láthatáron belül” van, így az is, hogy a felnőttcsapat (az összes utánpótlás-korosztály ugyanis végig itt volt!!!, a szerk.) visszatérhessen végre Szegedre!


Ez nagyon jelentős tényező, mert elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a szurkoló közönség és a sportklub egymásra találhasson!


Ha a városban végre újra két rivális csapat fogja játszani a hazai mérkőzéseit, a helyi szurkolótábor egy része minden bizonnyal bizonyos „mozgásokat” fog végezni a két klub között...


Mivel maga a szurkolótábor aktuális mérete is a mindenkori eredményességtől függ. Mindig vannak olyan szurkolók, akik feltétel nélkül ragaszkodnak szeretet klubjukhoz, azonban jelentős azoknak a meccsre kijáró embereknek a száma is, akik nehezebben viselik a tartós eredménytelenséget, és ha helyben találnak alternatívát, akkor idővel azonosulni tudnak más klubbal is, ahol eredményességet, fejlődést és ezáltal tartós sikereket vélnek felfedezni.


A SZEOL SC / Tisza Volán vezetőségének tagjai különböző interjúkban, így a decemberi NSO-beszélgetésben is  sokszor kifejezték már, hogy a klubnak korábban sem voltak és most sincsenek az NB I-et megcélzó terveik...


Szeged, az ország 3. legnagyobb városának futballszerető közönsége azonban elsősorban eredményekre és a dicső múltból táplálkozva újabb  sikerekre vágyik, amiből az elmúlt években vagy most már évtizedekben nem túl sok jutott... Magyarul: semmi!


Ha a Szeged 2011 ezt a helyzetet meg tudja lovagolni, illetve megfelelő és következetes marketing-tevékenységgel ill. szakmai munkával láthatóvá, sőt, szerethetővé tudja tenni önmagát, akkor minden esélye megvan arra, hogy rövid időn belük a város első számú csapatává lépjen elő!


Az, hogy a klub neve a jövőben is Szeged 2011 marad-e, illetve változik-e a címere, nyilván nem elhanyagolható dolog, mert önmagában is mindkettő szimbolikus jelentőséggel bír, mellyel azonosulni lehet és kell is!!


Sokkal fontosabb azonban, hogy milyen alapvető elvek mentén tervezi meg a vezetőség a rövid-, közép- és hosszútávú jövőképét?!


Rövidtávon (2017-2018) mindenképpen elsődleges jelentőséggel bíró tényező a Szegedre való visszatérés előkészítése és lebonyolítása.


Ez gyakorlatilag az elkövetkező két év munkája lenne, mely egyrészről a „visszaköltözés” technikai részleteit foglalja magába, másrészről annak megtervezését, hogy a klub milyen szakmai stábbal és csapattal térhet vissza a városba?!... Mert visszatérnek, ez egyszer biztos!


SZEGED 2011 – Klubból Közösség...


Korábban kicsit értetlenkedve tapasztaltuk mindazok türelmetlen várakozását és elkeseredettségét (sajnálatosan kemény önkritikát kell gyakorolnia e sorok írójának is..., V.Gy.), akik minden évben szezonkezdetkor már azzal a reménnyel állnak neki a bajnokságnak, hogy ebben az évben a Szeged 2011 – Grosics-Akadémia bizony, majd megnyeri a másodosztályú bajnokságot és jövő évtől a legfelsőbb osztályban szerepel...


Holott... A tartósan a legfelsőbb osztályban való szereplés csak akkor kivitelezhető, ha az adott klub az ahhoz megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik és a szurkolói hátterének a bázisát adó városban modern, családias sportlétesítményben tudja lebonyolítani meccseit!


Mindaddig, amíg az új stadion nem áll rendelkezésre és a visszaköltözés nem valósulhat meg, sokkal ésszerűbb hozzáállás az, hogy a klub olyan erősségű játékosállományt tart fenn, mely minősége alapján stabilan részét tudja képezni az NB II-es él- vagy középmezőnynek...


A játékoskiválasztásnál már csak a TAO-s támogatások miatt is fontos, hogy minél több saját nevelésű játékos játszhasson, de ezen felül is kiemelkedő jelentőséggel bír a tehetséges szegedi születésű vagy kötődésű labdarúgók klubnál tartása!!


Ebben a remélhetőleg most már tényleg csak maximum
egy-két évig tartó átmeneti időszakban a játékosállomány alakításának három alapvető lábon kell(ene) állnia:


1. Fejlődőképes, a későbbi NB I-es színvonalat is elérni tudó saját nevelésű vagy szegedi kötődésű játékosok felkészítése, csapatba építése.


2. A klub korosztályos csapataiban (elsősorban U19 és U17) szereplő fiatal labdarúgók játékintelligencia, játéktudás és hozzáállás szerinti klasszifikálása (erről részletesebben majd a 7. fejezetben) és a legígéretesebb játékosok, tehetségek
(A-1 / A-2 besorolása, ld. 7. fejezet) az első csapatba kerülésének kiemelt odafigyeléssel történő felkészítése,
továbbképzése, egyéni képzésekkel is megerősítve!


3. Az elkövetkező két évben a másodosztályban más kluboknál feltűnő tehetségek folyamatos figyelése és minél hamarabbi kapcsolatfelvétel velük, valamint ésszerű keretek között azok szerződtetése.


Mindeközben a helyi sajtó segítségével minden apró újításról, tervekről folyamatosan hírt kell adni a lakosságnak,
hogy folyamatosan érezni lehessen: ez a klub változni, fejlődni akar, közösséget szeretne építeni!!


A  kifelé irányuló kommunikációban minden bizonnyal nagy előnyt jelent, hogy a szegedi futballkrónikás, Vitos György a saját, független honlapjának, a www. szeged2011.eu segítségével legalább a nyomtatott és elektronikus sajtóban relatíve könnyen és rendszeresen meg tud jelenni az egyesület - felnőtt és utánpótlásszinten egyaránt!


Mindezek mellett kiemelkedő figyelmet kell fordítani a klub hivatalos honlapjának és Facebook-oldalának minőségére, mely a láthatóság, megjelenés és információ-áramlás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír (erről részletesebben a 2. fejezetben, konkrét elképzelésekkel!).


Az elkövetkező két évben többször is kell szervezni Szegeden olyan találkozókat a lakossággal, ahol személyesen be lehet mutatni magát a klubot illetve annak terveit, céljait is...


Néhány lufival, színes brossurákkal, műsorfüzetekkel és külön a gyerekeknek kitalált apró programokkal már jelentős számú családot el lehet csábítani egy-egy ilyen rendezvényre és maradandó élményeket szerezni mind a család felnőtt, mind pedig gyermek tagjai számára (bővebben lásd majd a 3.
fejezetünkben!).


Amit még az elkövetkező két év stratégiai feladatának tartanánk...
Az  egyesület teljes szakmai stábjának illetve a
klubvezetésnek a konszenzusos megállapodása alapján el kell dönteni, hogy a felnőttcsapat  melyik játékstílust választja
magáénak, amelyet alapelvként be szeretne építeni az utánpótlás-képzési rendszerébe is.


Sajnos,  Szegeden nem alakulhatott ki az elmúlt évtizedekben olyan tradicionális futballstílus, amely tipikusan a szegedi labdarúgásra volt jellemző... Hiszen alig-alig voltak NB I-ben: 1926-1991 között 50-szer(!), azóta viszont?!  Az eltelt közel két évtizedben csupán egyetlen egyszer (még 1999-2000-ben)!!


Az érthetőség miatt példaként felhoznánk  a Ferencvárosnak a tradicionálisan mindig és mindenhol kapura törő játékstílusát, vagy a '80- as évek legendás hírű Győri ETO-jában a Verebes József által megvalósított „mindenki támad – mindenki védekezik” stílust, mely a holland futballiskola egyik továbbfejlesztett változata volt.


Ha eldőlt, hogy melyik futballstílust szeretné a klub
magáénak vallani, akkor ezután a következő lépés az lenne, hogy ebben az átmeneti időszakban begyűjtse az adott játékstílussal (olasz, holland, német, spanyol, portugál stílus, stb.) kapcsolatos összes fellelhető belföldi és külföldi szakirodalmat (részletesebben lásd a 6. fejezetben), és annak kellő mértékű áttanulmányozása, kielemzése után programot dolgozna ki a az adott játékstílus saját képzési rendszerébe való beépítéséről.


Itt nagyon fontos az is, hogy olyan szakembereket kell kiválasztani az utánpótlás-korosztályok és az első csapat vezetésére, akik a stílussal kapcsolatos összes tudnivalót és technikai részletet képesek  leoktatni és a gyakorlatba ültetni.


Az edző feladata nem az, hogy játékstílust válasszon a csapatának, hanem hogy az elvárt játékstílushoz kidolgozza és alkalmazza a megfelelő játékrendszert, és következetesen kiálljon annak alkalmazása mellett!!


Középtávon (2019-2021), miután már Szegeden az infrastruktúra készen áll ahhoz, hogy a csapat visszaköltözzön a városba, eljön annak az ideje, hogy az előbbiekben rövid távú célok között megfogalmazott teendők effektív megvalósításra kerüljenek.


Itt már a 2017-2018-as időszakban megszerzett újabb támogatóknak és a tudatosan kiválasztott alapelveknek illetve játékstílusnak megfelelően kialakított csapatnak, továbbá a szakmai stábnak egyértelmű célként kell kitűznie az első osztályba kerülést illetve ezek után a tartós NB I tagsághoz vezető feltételek biztosítását!!


SZEGED 2011 – Klubból Közösség II...


Ebben a fázisban a marketing tevékenységeknek kiemelkedő szerephez kell jutnia, mert a csapat és a klub napi szinten elérhető közelségbe kerülhet a szegedi és Szeged környéki lakosság számára.


Mindenképpen ki kell alakítani egy olyan üzletet / shopot, ahol az érdeklődők a klubbal kapcsolatos emléktárgyakat (címeres kulcstartók, csészék, poharak, korsók, sálak illetve hivatalos Szeged 2011-es csapatmezek) illetve az immár 118 éves  szegedi futball történetét bemutató könyveket, kiadványokat  vásárolhatnak.


Itt azért érdemes azon elgondolkodni, hogy a stadion városon belüli földrajzi elhelyezkedése miatt talán okosabb megoldás, ha ez a Szeged 2011 Store-üzlet állandó helye nem csupán  a stadionnál lenne, hanem belvárosban olyan helyen, ahol jelentős a gyalogosforgalom és könnyen elérhető a helyi tömegközlekedési eszközökkel.


Természetesen nagyon fontos az is, hogy hazai meccsnapokon a stadionnál  ugyancsak  elérhetőek legyenek ezek az emléktárgyak, de ez ideiglenes standok stadionhoz való kihelyezésével könnyen és olcsón megoldhatók.


Amennyiben a Szegedre való átköltözéssel az első csapat hétköznapi edzésmunkája fizikailag is áthelyeződik a városba, akkor az első csapat edzéseit legalább részlegesen nyitottá kéne tenni az érdeklődő szurkolótábor és természetesen a fiatalabb korosztályok számára.


Évente többször kellene  szurkolói ankétokat szervezni, ahol szervezett formában meg lehetne hallgatni a szurkolók ötleteit, elképzeléseit, véleményét, a jövővel kapcsolatos terveit.


Ezzel kapcsolatban működőképes győri példával is lehet
szolgálni, mivel a klubcsőd után újjászervezett  ETO FC Győrnél ennek már hagyománya van, jelenleg az NB III-ban szereplő klub is többször rendez ilyen szurkolói ankétokat annak érdekében, hogy a szurkolótábor  ismét minél közelebb kerülhessen a klubhoz.


A drukkereket (szervezett formában) bele kell vonni minden olyan tevékenységbe, ahol szabadidejükben közösségerősítő tevékenységet végezhetnek (Győrben ilyen volt például, hogy a szurkolók részt vettek az öltözők kifestésében, különböző transzparensek elkészítésében, címer és mezválasztásban, stb.)...


Ebben a 2019 és 2021 közötti időintervallumban végbe kell mennie a korábban már kiválasztott játékstílushoz
megfelelő, megszerzett és feldogozott tudásanyagnak a gyakorlatba ültetésének mind az első csapatnál, mind pedig az utánpótlás minden szintjén.


Ha egy edző nem tud alkalmazkodni a klub által elvárt játékstílus leoktatására, akkor az nem szolgálhatja a klub szakmai fejlődésének jövőjét...


Ezt azért hangsúlyoznánk  folyamatosan, mert itt rejlik annak a forrása, hogy a magyar klubcsapatok semmilyen  számottevő eredményt nem képesek elérni nemzetközi szinten az elmúlt évtizedek alatt...

Hogy miért is?!

T. i.  amikor a játékosok a szokásosnál nehezebb ellenfelekkel, külföldi klassziscsapatokkal találkoznak az európai kupákban, nincs olyan alapstílus vagy játékrendszer, amelyhez tartani tudnák magukat...


Az elmúlt tíz évben a Ferencvárosnál alapvetően ez volt az oka annak, hogy a Fradi képtelen volt a bajnokság megnyerésének közelébe kerülni, mivel a klubnak nem sikerült olyan edzőt és szakmai stábot kiválasztania, amely a tradicionális Fradi-stílust áterőltette volna a rendelkezésre álló csapatnál illetve az ehhez kapcsolódó utánpótlásukban...


A helytelen játékosigazolások már ennek a közvetlen következményeként csapódtak le. Ricardo Moniz volt hosszú idő után az első ember, aki amikor az FTC-hez jött, azonnal tudatosult benne, hogy mekkora és milyen hagyományokkal rendelkező csapathoz érkezett és milyen magas elvárásoknak kell megfelelnie...


Szakmai munkáját és döntéseit ennek megfelelően vitte véghez és annak ellenére, hogy viszonylagos "eredménytelenség” miatt végül elküldték a klubtól, Thomas Doll későbbi sikerei is az ő általa lefektetett alapokon nyugszanak.


Szegeden is kizárólag csak a következetesen kialakított, kitartó szakmai munka tud bármilyen eredményt hozni!!


Hosszútávú célokként olyan dolgokat említenénk meg, melyeknek megvalósítását már most el kell kezdeni, de az elkövetkező években, talán évtizedekben is érvényűvé kell válnia.


Itt elsősorban a csapat önképének kialakításáról
beszélhetnénk, amely egyértelművé teszi, hogy melyik az a földrajzilag is meghatározható társadalmi csoport, amely a klub „háttérországát” képezheti.


A már korábban megemlített helyi sajátosságok miatt véleményünk  szerint az lenne a legnagyobb eredményességgel járó célkitűzés, ha a Szeged 2011 futballklub nemcsak Szeged, hanem sokkal inkább a Dél-alföldi térség csapataként határozná meg magát, és ennek megfelelően cselekedne (Szeged 2011, a Dél-Alföld csapata...).

Ennek megvalósításával a témaköröknek megfelelően az elkövetkező fejezetekben foglalkozunk majd, de
azt már most meg kell említeni, hogy a klub ilyen önmegfogalmazása esetén a gyulai Grosics  Akadémia és sportkomplexum is sokkal nagyobb  létjogosultságra tehetne szert a térségben.

Ami a hosszútávú szakmai célokat illeti, csak a stabil NB I-es tagság és az utánpótláscsapatok hazai és nemzetközi minél jelentősebb sikeressége jöhet szóba!!

Elengedhetetlenül fontos továbbá, hogy idővel a klub
hosszútávú együttműködést alakítson ki más hazai, de elsősorban külföldi klubokkal, mely alapvetően fontos ahhoz hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi futballvilággal és az éppen aktuális trendekkel, innovációkkal...

Friesz Zsolt

Vitos György


Írta: Friesz Zsolt, Vitos György
Készült: 2017.01.18.