Az 1951-es esztendő - pláne, mai szemmel nézve - különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan, nem kevés mozaikszavas inszinuációval átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi - hivatalos alapszabályba is foglalt - jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban! De ez már megintcsak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik…

Ráadásként a harmincas-negyvenes évek kiváló szegedi labdarúgójának, a válogatott balszélső, Nagy Antal (címlap-fotónkon az ugyancsak válogatott Tóth György mellett jobbról!) sokunkat megdöbbentő visszaemlékezésével fűszerezve...

A mai fiatalabb, "interneten-okostelefonon felcseperedett generációknak" szinte hihetetlenül, úgymond "kínaiul" hangzik, hogy Szegednek 51(!!) élvonalbeli szereplés mellett két szezonban is két-két csapata játszhatott egyszerre az élvonalban...

Pláne azok után, hogy az elmúlt negyedszázad alatt mindössze kétszer (1990-91, 1999-2000) volt NB I-es labdarúgó-csapata az ország 3. (...) legnagyobb városának!!

Bizony, 1951-ben - éppen 69 éve... - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot (lenti csapatfotónkon!)!

Az az év tehát mai szemmel nézve érdekes, sőt, egyedülálló találkozást is jelentett, mivel a későbbi SZEOL AK, majd Szeged SC és a '90-es évekbeli Szeged FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul egy NB I-es bajnoki szezonban!


Külön kuriózum, hogy az újonc Sz. Honvéd szerepelt jobban (10.-ként végeztek), míg a SZAK, ezúttal már Petőfi néven - anyagilag és a kommunisták szemében erkölcsileg is ellehetetlenítve... - 14. helyezettként kiesett.

Minderről így vallott az egykori válogatott és legendás szegedi balszélső, Nagy Antal e sorok írójának a Tiszavirág vendéglőben - nem sokkal a halála előtt:

- Az 50-es évek elején tanúi lehettünk egy óriási múltú, 1899-ben alapított Klub kivégzésének és előtte hosszú kivéreztetésének...- kezdte visszaemlékezését Nagy Antal, majd így folytatta - Szeged mindig is szálka volt a Rákosi-, késöbb a Kádár-rendszer szemében... Sokan a komcsik közül egyszerűen nem tudták elviselni, hogy a "bűnös Tisza-parti város" rendre a kommunista eszmék legnagyobb támadója volt (lásd 1919-es Tanácsköztársaság utáni helyzet, majd a Horthy-korszak negyvenes évei...), ez a gyűlölet a tömegeket leginkább érdeklő futballnál sem hiányozhatott, sőt! Az Európa-hírű Szeged FC, majd a SZAK az 50-es évek elején komolyabb támasz híján már csak egy romos házhoz hasonlított...és jöttek az erőszakos névváltoztatások, mert sajnos, mindent irtani kellett, ami a harmincas-negyvenes évek szellemiségét, értékeit képviselte... S a komcsik irtották is kegyetlenül: a SZAK-ból SZSZMTE ( "Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet"...), majd 1956-ig Petőfi lett, az egykori NB I-ben is bronzérmes, sokszoros 4. helyezett csapatunkból pedig semmi nem maradt... Persze, ekkora várost nem lehetett NB I-es gárda nélkül hagyni, így jött a mesterségesen kialakított kommunista csapat, a Szegedi Honvéd SE... A tömeges és gátlástalan behívásokkal a nulláról indulva lettek három év alatt NBI-esek... Mármint a Szegedi Honvéd!! Mi, tősgyökeres SZAK-isták meg szégyenszemre a másod-, később a harmadosztályban tengődtünk - a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül... Nem véletlen hát hogy Rákosi Mátyásék miért ütötték-támadták minden fronton Szegedet és miért helyezték a Tisza-parti szellemi, kulturális centrum elé legalább a sportéletben, de főként a legnépszerűbb sportágban, a futballban az új szocialista ipari- illetve bányász-városokat, Diósgyőrt, Tatabányát, Komlót, Ózdot, Dorogot, Salgótarjánt és Sztálin...azaz Dunaújváros csapatait?! Ennek itta levét Szeged labdarúgása is a következő évtizedekben...-zárta szomorúan mondanivalóját Nagy Antal, a szegedi futball 120 éves történetének egyik legkiválóbb és leghűségesebb szegedi labdarúgója.


A hajdan oly népszerű piros-feketék már sohasem jutottak vissza az első osztályba, csak alacsonyabb szinten szerepeltek...

Az 1977-es SZEOL-SZAK fúzió pedig sportjogilag, sportszakmailag egyaránt azt jelentette, a SZAK nagyszerű eredményeit a későbbi SZEOL AK illetve az utánuk következő szegedi alakulatok, mint hivatalos jogutódok vitték tovább!

Hiszen a Szeged SC, a Szeged FC, a Szegedi EAC és az FC Szeged mellett még a legutóbbi NB I-es csapat, az 1999-es Szeged LC is a SZEOL AK-s korszak óta tradicionálisnak számító kék-fekete színösszeállítást ill. a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert vezette be a sok vihart, fúziót és csődöt megélt szegediek számára!

Vitos György

(Folytatjuk)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.04.23.

Nógrádi Tibor: „Ennek a Közgyűlésnek a fő célja az Elnők,és az Elnökség 2020-2025 közötti ciklusra történő megválasztása, az operativ kérdések csak  ezután lehetnek aktuálisak. Azokról egy olyan Elnökség hozhat majd döntést, amelynek hosszútávú felhatalmazása lesz a szervezet vezetésére. A koronavírus-járvány jelenlegi helyzete sem teszi még lehetővé a döntés meghozatalát, arra véleményem szerint legkorábban május második felében kerülhet sor.”

Nógrádi Tibor: ” A magánvéleményem az, hogy az amatőr bajnokságokat és az NB III-t, NB II-t sem fogjuk tudni befejezni ebben a szezonban...

Ami szintén valószínű, hogy az NB I-es meccseket- ha egy mód lesz rá- le fogják játszani a csapatok, de zárt kapuk mögött. Hangsúlyozom, ez az új MLSZ vezetés hatásköre lesz és döntés csak akkor várható, ha már látszik, hogy hogyan vészeljük át a járványt.”

Mit lehet a fentiekhez hozzátenni?! Csupán azt, amit számos fórumon már három hete leírtam...

A korona vírus okozta világjárvány miatt júniusig nem igen lehet ugrásszerű pozitív változásokra számítani...

Ráadásul a többi magyar sportág felelős vezetői (a jégkorongtól a röplabdán át a kosárlabdáig, majd a kézilabdától a vízipólóig) egymás után függesztették fel ill. rekesztették be a bajnokságaikat, s ez alól már csupán az MLSZ a kivétel...

S mivel a "feletteseik", a FIFA és az UEFA ugyancsak később mondják ki a végső ítéletet (a rendkívül pénzéhes UEFA például április 22-én, szerdán "húzza tovább  az időt"...) , így ehhez bizony, a sportági szakszövetségnek is "igazodnia kell"... Csak az a kérdés: meddig?!

Vitos György

Forrás: Fotók: szeged1899.hu, szegedma.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.04.21.

1950 őszén a megszálló oroszok utasítására át kellett térnünk a naptári éves bajnoki rendszerre (mivel ők is, azóta is így rendezik a bajnokságaikat...), ezáltal a XX. század ötvenes éveinek legelső pontvadászata akkor csak félidényes bajnokság volt...

A még mindig SzSzMTE (Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet...) néven futó Tisza-parti gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a "pesti nagyok" (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely (egykori vidéki fellegvárak kiváló csapatai!) előzte meg őket.

S az egyik legértékesebb eredményüket épp a sokszoros bajnok Újpest otthonában érték el - az alábbi összeállításban:

Bp. Dózsa (az Újpestet is "átnevezték a derék kommunisták") - Szegedi SZMTE 2:2 (2:1)

Szeged: Verseczi - Szabó Lajos (a szegedi klubhűség egyik etalonja), Kerekes, Benák - Hetesi, Gyurik - Csáki, Ladányi, Bánáti, Szőcs, Nyári. Az edző akkor éppen a másik " helyi legenda", az egykori szegedi válogatott balszélső, Nagy Antal (archív fotónkon az ugyancsak szegedi válogatott kapus, Tóth György mellett jobbról) volt abban az egyfordulós bajnokságban.

A Megyeri úton - 12.000 néző előtt - lebonyolított 1950. szeptember 24-i találkozón  a vendégek részéről Ladányi szerezte meg a vezetést már az 5. percben, ám a világklasszisokkal (Deák, Szusza) felálló újpestiek fordítottak, de mégsem örülhettek... Ladányi László ugyanis - ha már lúd, legyen kövér... - a 85. percben kiegyenlített!

Végeredményben pedig az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd (címlapfotónkon!) feljutása  bizony, azt jelentette, hogy...

...1941-42 után másodszor - és eddig utoljára a futballhistóriában - Szegedet két csapat is képviselhette az NB I-ben!! 1941-42-ben egyébként az 1899-es alapítású SZAK mellett a Tisza-parti város másik patinás múltú csapata, az 1919-ben alakult Szegedi Vasutas SE játszhatott egyszerre az akkori NB I klasszikusnak mondható 16-os mezőnyében, míg az 1951. évi 14-es mezőnyben a SZAK-ból, majd SZSZMTE-ből újra "átnevezett" Sz. Petőfi ill. a kommunisták kedvence, a Szegedi Honvéd lépett csatasorba...


Ez persze, még tovább fokozta a helyi klubok örökös széthúzását, s ennek a levét ittuk sokáig sajnos, egészen az utóbbi évekig is... (2019 nyarán aztán - felnőttszinten - Halkó Pál Gézáék bedobták a törülközőt, így a Szeged-CSGA NB II-esei helyi rivális nélkül maradtak, ám a "külföldiekből álló focivezetés" még mindig csípi nagyon sok helyi szimpatizáns szemét..., A szerk)


A legutóbbi 20 év "szegedi futball-nihiljén felnőtt fiatalabb generációknak szinte hihetetlenül hangzik a sporttörténeti tény...

Bizony, 1951-ben - immár 69 esztendeje! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből megint "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!

Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan és nem kevés, ún. mozaikszavas inszinuációval átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban!

De ez már megintcsak egy újabb érdekes, s nem mellesleg, fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik....

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.04.18.