| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 61 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 56 |
| 03. | Kecskeméti TE | 48 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 05. | HR-Rent Kozármisleny | 42 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 40 |
| 07. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 08. | BVSC-Zugló | 37 |
| 09. | Karcagi SC | 35 |
| 10. | FC Ajka | 33 |
| 11. | Szeged | 33 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 32 |
| 13. | Soroksár SC | 30 |
| 14. | Szentlőrinc | 27 |
| 15. | Budafoki MTE | 25 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 25 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
A szegedi krónikás kettős jubileuma!
2017.10.16.Érdekes évfordulókról számolt be a szurkolói honlapunk felelős szerkesztőjével, Vitos Györggyel készített interjújában Bátyi Zoltán (fotónkon), Szeged egyik legismertebb és legkiválóbb írója, újságírója...

A minap felkerestem szegedi magánházában Vitos Györgyöt(második fotónkon), a magyar és a helyi focitörténelem országosan is ismert krónikását, számos sportlap és portál tudósítóját, akinek kerti dolgozószobájában ki tudja hány szekrényt foglalnak el a megsárgult újságok, könyvek, albumok, statisztikák, archív fotók...
S aki immáron évtizedek óta hű krónikása a nemsokára 120. évfordulóját ünneplő szegedi labdarúgásnak, sőt, Siófok és Debrecen futballjának is. Ilyen előélet után egy idegen látogató meglett '70-es, '80-as öregembert várna az ajtóban, ám Vitos György egy életvidám, örökmozgó sportember, aki kocsijával beszáguldozta már az egész országot, sőt, Európát is és kiterjedt levelezése eredményeként bizony, szerte a világon ezernyi sportbarát ismerőse van...
- Kérlek, mutasd be egy kicsit magad! Mióta foglalkozol sporttörténelemmel, hány könyved, cikked jelent meg eddig?!

- Két érdekes jubileummal kezdeném… Legelőször épp 50 éve, 1967-ben vitt ki nagyapám egy szegedi NB I-es fociderbire, ahol aztán kedvenceim „angolosan 6-3-ra” lelépték ellenfelüket, a Salgótarjánt! Ez a meccs akkora élmény volt kisgyerekként a számomra, hogy egy életre elköteleztem magam a futball, azon belül a sportág története mellett...
- Fantasztikusan érdekes archív fotód van, hiszen a magyar labdarúgás két olyan legendája látható rajta, akik később mindig más "csapatban játszottak"... Lakat Károly, a Fradi, Baróti Lajos, az Újpest ikonikus alakja, edzőlegendája lett. Ennek kapcsán kérdezem: hogyan jött létre ennyire kiváló csapat Szegeden?
- Tudni kell, hogy a Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől eddig 51-szer szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve. S az első igazi aranykorát a ’20-as, ’30-as években élte, melynek kiteljesülése sajnos, a világháborús évekre esett… 1940 nyarától létrejött minden idők eddigi legjobb szegedi futballcsapata, mivel helyi tehetségekben(pl. Baróti Lajos, Tóth György) sosem volt hiány, ráadásul az akkori vezetők minőségi játékosokat akartak és tudtak leigazolni! Többek közt a francia Stade Reimsből hazatérő Kalmár Györgyöt, a Fradiból a világbajnoki döntős Toldi Gézát és Győrből a fiatal zsenit, Lakat Károlyt is. Ők aztán sikert sikerre halmozva 1941 nyarán a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesek voltak az NB I-ben, míg egy évvel később a 30 NB I-es meccsén 95 (!) gólt rúgva 4. volt Szeged reprezentatív csapata! Helyszűke miatt csupán egyetlen egy bajnoki eredményt említenék itt: 1942 tavaszán a Szeged csodálatos játékkal 5:0-ra(!!) lehengerelte a bajnoki címvédő Ferencvárost és a szegedi NB I-es gólkirály, Kalmár György egymaga négyszer volt eredményes!

- Hogyan került egy csapatba Lakat és Baróti? Milyen poszton játszottak, és meddig voltak együtt Szegeden? Honnan érkeztek, és mi lett a további pályafutásuk?
- Hát akkor nézzük a Szeged akkori „aranycsapatát”: Tóth György (válogatott kapus) – Szabó, Kis, Gyuris - Baróti, Lakat – Bognár, Harangozó, Kalmár (35 góllal lett NB I-es gólkirály!), Toldi Géza (világbajnoki döntős!!) és Nagy Antal… Mint látható, a későbbi magyar válogatott-rekorder szövetségi kapitányunk, illetve a kiváló Fradi-edző és olimpiai bajnok tréner a középpályán játszottak együtt a szegedi csapatban és kitűnően megértették egymást. Annak ellenére, hogy Lakat Károly Győrben született 1920-ban és onnét igazolta le a Szeged AK a ’40-es évek elején, míg Baróti Lajos a családjával 1928-ban, 14 éves korában került Hatvanból Szegedre. Érdekesség, hogy Baróti Lajos még világbajnoki címet is szerzett szegedi labdarúgóként, hiszen az 1935-ös főiskolai vb-n a csapatával aranyérmes lett, majd a magyar nemzeti válogatottban is sikerrel szerepelt, Németországot például 5-1-re verték akkoriban a mieink Tóth Györggyel a kapuban és Barótival a középpályán! Lakat Károlyt a Fradi vitte el 1943 nyarán, ahol közel 10 évig eredményesen szerepelt, majd edzőként kétszer is aranyérmet szerzett a magyar olimpiai válogatottal és a bajnok Fradival szintén halmozta a nemzetközi sikereket! Baróti Lajos pedig 1928-tól 1946-ig játszott a SZAK-ban, majd az NB I-es Szeged FC-ben és az 1940-es fúziót követően (SZAK + Szeged FC) a Szeged AK-ban… Ezt követően - Lakat helyett - ő került Győrbe az ETO-hoz, majd ’52-től már edzősködni kezdett Pesten. A Vasassal elért KK-győzelmeit követően 1957-től kinevezték a magyar válogatott szövetségi kapitányává és még a mai napig is ő ülhetett eddig a legtöbbször a nemzeti tizenegy kispadján! De sikert sikerre halmozva edzősködött az Újpest bajnokcsapatánál, sőt, még a legendás Guttmann Béla után a világhírű Benficánál is!
- Sporttörténészként mi a véleményed arról, miért, hogyan süllyedt ilyen mélyre a szegedi futball, hogy ma már álmainkban sem merülhet fel egy NB I-es dobogós cím...
- 2000 tavasza óta NB I nélkül (!) maradt Szeged városa, ami óriási szégyent jelent a helyi politikai ill. sportvezetésre nézve egyaránt... Holott adva volt a kézzel fogható példa, hisz egy hasonló kaliberű nagyvárosban, Debrecenben a helyi élvonalbeli csapat, a DVSC épp akkor ment totálisan csődbe, amikor a Szeged!! Több száz milliós adósságot felhalmozva csak egy hajszálon múlt, hogy nem szűnt meg a Loki, mert a várost felelősséggel vezető Kósa Lajosék teljesen másképp oldották meg a válsághelyzetet! Két éven keresztül tulajdonosként működtették az élvonalbeli DVSC-t és eközben lázasan kerestek egy olyan befektetőt, aki nem elviszi (magyarul ellopja...) az egyesület pénzét, hanem épp ellenkezőleg: komoly tőkét fektet a helyi futballba! Az eredmény közismert: Szima Gábor, az ottani nagyvállalkozó révén napjainkig a méltán népszerű "Loki" immár 19 (!!) trófeát gyűjtött, továbbá BL- ill. Európaliga-csoportkörben is szerepelt!! Ezalatt Szeged pedig lekerült a futballtérképről… A Szeged 2011 létrejöttének is éppen ez volt az oka... Hisz létezett immár 1993 óta egy magas színvonalú, komoly szakmai munkára alapozó szegedi utánpótlás-nevelő egyesület, amolyan igazi, jó értelemben vett műhely, mégpedig a Tisza Volán Focisuli! A gond ezzel csupán az volt, hogy mások "fölözték le" a kiváló szegedi up-nevelés hozadékát... Azaz a hasznát!! S Szeged városának mindenkori legjobb csapata ebből gyakorlatilag semmit nem profitált, nem is profitálhatott, hiszen a szegedi tehetségek tucatjai valósággal "kirajzottak" az ország és Európa valamennyi szegletébe...
- De hogyan jött a képbe a Szeged 2011?
- Ekkor csapott az asztalra Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke Nógrádi Tiborral, a szurkolói mozgalom vezetőjével, mondván: "ez így nem mehet tovább!"...
Azt már jómagam teszem hozzá - ugyanis a Püspök Úr nem szándékozott senkit sem megsérteni -, az eltelt legutóbbi, több, mint két évtized alapján nekünk, szegedieknek hiába vannak kiváló utánpótlás-nevelő edzőink (Szalai Istvántól Hágelmann "Edun" át Lóczi Istvánig, Buchholcz Gábortól, Bóka Feritől Paksi Péteren át Vágó Mihályig, vagy éppen Gonda Lászlótól, Kiss Balázstól, Majó Ádámtól, Hadár Attilától ifjabb Dlusztus Imrén át Major Lászlóig!) és számtalan nagyszerű fiatal tehetségünk, úgymond "csiszolatlan gyémántunk", ha a helyi klubvezetők (!!) a magasabb, úgymond "első osztályú célokra" bizony, alkalmatlanok voltak! S ekkor még finoman fogalmaztam...
Sokszor és sokan mondták már nekem az elmúlt évtizedekben, ha a szegedi futball viszontagságairól esett szó, hogy ... "a fejétől bűzlik a hal..." Nos, ezúttal leszögezem: a sportágért aggódó szurkolók ezrei nem is jártak olyan messze a kíméletlen igazságtól! S mindezek alapján talán érthető, a megyés püspök 2011 nyarától miért nem a "tősgyökeres" szegedi futballvezetőkkel próbálta meg kihúzni az immár 118 éves múltra visszatekintő Tisza-parti labdarúgás kátyúba ragadt szekerét?!...
S a kérdésedre visszatérve bizony, már látom a fényt az alagút végén, így a jövőre elkészülő 10 milliárdos szegedi stadionban miért ne lehetnének komolyabb álmaink, akár egy jövőbeni kimagasló NB I-es szereplés is?!
Így hát merjünk mi is ilyen pozitív gondolkodásúak lenni, mint a szegedi krónikás, hiszen ő tényleg szerelmes a fociba! Talán jobban, mint maguk a focisták...
Készült: 2017.10.16.
Megfeküdte a Szeged gyomrát Dolengó spori...
2017.10.15.Igazi "hatpontos kiesési rangadóra" került sor a gyulai Grosics Akadémia "siralomházában", ahol alig másfélszáz néző előtt megint képtelen volt nyerni a Szeged 2011, ám az is tény, hogy végre pontot szerzett és nem szenvedett zsinórban hatodszor is vereséget tétmeccsen! Ezúttal legalább Zabari Dávid(fotónkon) megtörte a szegediek "gólcsendjét", ám ettől függetlenül pokolian nehéz hetek várnak még Supka Attila legénységére...

Szeged 2011 – Soproni VSE 1-1 (0-1)
Gyula, Grosics Gyula Akadémia, 150 néző. Vezette: Dolengó Bálint (Pápai, Szvetnyik)
Szeged: Szántai – Horváth A., Coroian, Farkas, Papp F., Germán (Nicorec, 55′), Pászka, Zabari, Zádori, Balogh (Molnár J., 36′), Balázs R. (Dinjar – a szünetben) Vezetőedző: Supka Attila.
Sopron: Heinrich – Holzmann, Horváth P., Szabó L., Ágh, Kristonits (Batizi-Pócsi – a szünetben), Gyürki, Hadházi, Szőke (Winkler, 87′), Kulcsár (Garda, 78′), Sifter. Vezetőedző: Németh Szabolcs.
Gól: Zabari (83′) ill. Gyürki (28′)
Sárga lap: Dinjar (57′) ill. Hadházi (70′)
Supka Attila: Gólokkal kellett volna nyernünk, rúgtunk két kapufát, volt két meg nem adott tizenegyes... A második félidőben döntő fölényben játszottunk, meg kellett volna nyerni a mérkőzést!!
Németh Szabolcs: Elégedett vagyok az eredménnyel. Különösen, hogy idegenben szereztünk egy pontot.
Mivel a Sopron elleni kiesési rangadót nem sikerült három ponttal abszolválni (ebbe Dolengó Bálint játékvezető is vastagon belejátszott, mivel nem adott meg két 100%-os tizenegyest...), továbbra is veszélyeztetve van a Szeged a kiesőzónában szereplő csapatoktól.
Ráadásul a következő fordulóban épp egy ilyen gárda otthonába kell utazniuk a kék-feketéknek: október 22-én Mosonmagyaróvár - Szeged 2011 összecsapást rendeznek...
Vitos György
Készült: 2017.10.15.
Ha azt mondom, Damásdi Alex (fotónkon balról, a világválogatott Détári Lajos mellett), sok focidrukkernek egy igazi tehetség, úgymond "csiszolatlan gyémánt" ugrik be elsőre!
De ha azt kérdezem, jelenleg hol is szerepel?! Már kevesebben vágnák rá a pontos választ... Holott ez a srác gyakorlatilag egész gyerekkorát a futballnak szentelte és már 13-14 évesen a Puskás Akadémia csapataiban ontotta a gólokat. Íme néhány emlékezetes találkozó illetve bajnoki adat Damásdi Alex eddigi eredményeiből Kiss Balázs, a Szeged 2011 U15-ös edzőjének ill. az FK 1899 Szeged trénerének tolmácsolásában...

Kiss Balázs, mint a Damásdi-família régi barátja bizony, készült erre az interjúra, ami rendkívül tanulságos a mai focista fiatalokra nézve! Ezért is adjuk közre a Szeged 2011 szurkolói honlapján, mert nem mindegy, hogy a fiatal tehetségeink kikkel, milyen menedzserekkel kerülnek majd kapcsolatba...

Vitos György
Készült: 2017.10.11.

