Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2019. 04. 21. vasárnap, 16:30

csapatok:

Hódmezővásárhely

x

Szeged

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!!

A jubileumi 120. évét májusban ünneplő szegedi futballt bemutató 12 részes cikksorozatom 6. fejezetének zárásakor az alábbiakat írtam: "Bizony, 1951-ben - immár 68 esztendeje! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből ismételten "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot! Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban! De ez már megintcsak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik" Ráadásként a harmincas-negyvenes évek kiváló szegedi labdarúgójának, a válogatott balszélső, Nagy Antal (fotónkon a világklasszis szegedi kapus, az ugyancsak válogatott Tóth György mellett jobbról!) sokunkat megdöbbentő visszaemlékezésével fűszerezve...

AZ ELŐZMÉNYEK...


A mai fiatalabb, "interneten-okostelefonon felcseperedett generációknak" szinte hihetetlenül hangzik... Pláne azok után, hogy az elmúlt negyedszázad alatt mindössze kétszer (1990-91, 1999-2000) volt NB I-es labdarúgó-csapata az ország 3. (...) legnagyobb városának!!

Bizony, 1951-ben - éppen 68 éve... - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!



Az az év mai szemmel nézve érdekes, sőt, egyedülálló találkozást is jelentett, mivel a későbbi SZEOL AK, majd Szeged SC és a '90-es évekbeli Szeged FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul egy NB I-es bajnoki szezonban!


Külön kuriózum, hogy az újonc Sz. Honvéd szerepelt jobban (10.-ként végeztek), míg a SZAK, ezúttal már Petőfi néven - anyagilag és a kommunisták szemében erkölcsileg is ellehetetlenítve... - utolsó, 14. helyezettként kiesett.

Minderről így vallott az egykori válogatott és legendás szegedi balszélső, Nagy Antal e sorok írójának a Tiszavirág vendéglőben - nem sokkal a halála előtt:

- Az 50-es évek elején tanúi lehettünk egy óriási múltú, 1899-ben alapított Klub kivégzésének és előtte hosszú kivéreztetésének...- kezdte visszaemlékezését Nagy Antal, majd így folytatta - Szeged mindig is szálka volt a Rákosi-, késöbb a Kádár-rendszer szemében... Sokan a komcsik közül egyszerűen nem tudták elviselni, hogy a "bűnös tiszaparti város" rendre a kommunista eszmék legnagyobb támadója volt (lásd 1919-es Tanácsköztársaság utáni helyzet, majd a Horthy-korszak negyvenes évei...), ez a gyűlölet a tömegeket leginkább érdeklő futballnál sem hiányozhatott, sőt! Az Európa-hírű Szeged FC, majd a SZAK az 50-es évek elején komolyabb támasz híján már csak egy romos házhoz hasonlított...és jöttek az erőszakos névváltoztatások, mert sajnos, mindent irtani kellett, ami a harmincas-negyvenes évek szellemiségét, értékeit képviselte... S a komcsik írtották is kegyetlenül: a SZAK-ból SZSZMTE ( "Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet"...), majd 1956-ig Petőfi lett, az egykori NB I-ben is bronzérmes, sokszoros 4. helyezett csapatunkból pedig semmi nem maradt... Persze, ekkora várost nem lehetett NB I-es gárda nélkül hagyni, így jött a mesterségesen kialakított kommunista csapat, a Szegedi Honvéd SE... A tömeges és gátlástalan behívásokkal a nulláról indulva lettek három év alatt NBI-esek... Mármint a Szegedi Honvéd!! Mi, tősgyökeres SZAK-isták meg szégyenszemre a másod-, később a harmadosztályban tengődtünk - a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül... Nem véletlen hát hogy Rákosi Mátyásék miért ütötték-támadták minden fronton Szegedet és miért helyezték a Tisza-parti szellemi, kulturális centrum elé legalább a sportéletben,de főként a legnépszerűbb sportágban, a futballban az új szocialista ipari- illetve bányász-városokat, Diósgyőrt, Tatabányát, Komlót, Ózdot, Dorogot, Salgótarjánt és Sztálin...azaz Dunaújváros csapatait?! Ennek itta levét Szeged labdarúgása is a következő évtizedekben...-zárta szomorúan mondanivalóját Nagy Antal, a szegedi futball 120 éves történetének egyik legkiválóbb és leghűségesebb szegedi labdarúgója.


A hajdan oly népszerű piros-feketék már sohasem jutottak vissza az első osztályba, csak alacsonyabb szinten szerepeltek. Az 1977-es SZEOL-SZAK fúzió pedig sportjogilag, sportszakmailag egyaránt azt jelentette, a SZAK nagyszerű eredményeit a későbbi SZEOL AK illetve az utánuk következő szegedi alakulatok, mint hivatalos jogutódok vitték tovább! Hiszen a Szeged SC, a Szeged FC, a Szegedi EAC és az FC Szeged mellett még a legutóbbi NB I-es csapat, az 1999-es Szeged LC is a SZEOL-korszak óta tradicionálisnak számító kék-fekete színösszeállítást és a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert vezette be a sok vihart, fúziót és csődöt megélt szegediek számára!


De most még csak 1952-nél tartottunk, ahol a SZAK "kommunisták általi tönkretételét" követően immár a Szegedi Honvéd szaporította tovább a Tisza-parti futballsikereket!


A Szeged - a jogfolytonosságot tekintve - jubileumi 25. élvonalbeli idényében már az év elején hatalmas kupabravúrt könyvelhettünk el, hiszen az 1930-as MK-döntős szereplésünk után ezúttal az értékes 3. helyezést értük el az MNK-ban, miután a Szegedi Honvéd csupán a Buzánszky Jenő által fémjelzett Dorogtól szenvedett 4:2-es vereséget az elődöntőben! De a "szögedi" honvédek a bajnokságban is kivágták a rezet és az utolsó 3 fordulóban aratott 3 győzelmükkel a bravúrosnak mondható 11. helyezést megszerezve kiharcolták a bennmaradást az NB I akkoriban világklasszisokat, sőt, friss olimpiai bajnokokat is felvonultató 14-es mezőnyében!


Egy évvel később, 1953-ban pedig összejött egy újabb fantasztikus Tisza-parti gárda! Rendkívül értékes archív fotónkon is ők láthatók az azóta már teljesen leamortizálódott Felső Tisza-parti stadionban:

 


 

Természetesen addig is minden évtizednek megvolt a szegedi sikercsapata... A '20-as évek SZAK amatőrjei, a '30-as évek Bástya FC-je és a '40-es évek Szeged FC-je, Szeged AK-ja után a Szegedi Honvéd együttese is méltán kiérdemelte a fenti büszke címet!

Különösen 1953-ra alakult ki egy olyan ütőképes gárda, amely méltó ellenféllé vált bármelyik együttes számára és az akkor kiharcolt 8. helyezés volt a csúcs a szegedi honvédek életében!


Íme az 1953-as Szegedi Honvéd "aranycsapata": Palotai - Sipos, Mednyánszky, Bodzsár - Baráth, Macsali - Böjtös, Machos, Csáki, Rábay, Rózsavölgyi.

Ők verték meg például a világklasszis "gólzsák", Szusza Ferenccel kiálló Újpestet oda-vissza kétszer is 4:1 arányban!


S ezek után jött 1954... Az olimpiai bajnok és Európa Kupa-győztes magyar aranycsapat vb-ezüstérmének évében bizony, Szegednek is súlyos csalódást jelentett az az évad: újra csak a kiesés következett...

Igaz, ebbe a Honvédelmi Minisztérium is alaposan belejátszott! Annál az egyszerű oknál fogva, hogy sokak megdöbbenésére teljesen megszüntette - a bajnok Bp. Honvéd 100 %-os előtérbe helyezésével! - a Szegedi Honvéd támogatását, és valósággal lenullázták a Tisza-partiakat...

 

Így kényszerből a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a helyi Honvéd hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból átnevezett Szegedi Haladás szerepelhet - Wikipédia-szerkesztők, figyelem: jogfolytonossággal - tovább az NB I-ben.

De ez már egy újabb érdekes, sőt, rendkívül tanulságos fejezethez, a SZEAC-korszakhoz tartozik - a jubileumi 120 éves szegedi cikksorozatunk 8. "etapjában"...

Vitos György(Folytatjuk)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.04.16.

Tovább olvasom

Hét fordulóval a befejezés előtt még mindig nyílt a bajnoki aranyérem sorsa az NB III Közép-csoportjában! Most vasárnap a Szeged-Grosics Akadémia az egyetlen szegedi identitású játékos, Farkas Márk (fotónkon) találatával megintcsak 1-0-ra tudott nyerni soros ellenfelével szemben, ezúttal Kecskemét volt a szenvedő fél. Ellenben a nagy rivális Szentlőrinc most gólzáporos győzelmet aratott a Baranya megyei rangadón, hisz négy góllal verte meg a Kozármislenyt! Így a helyzet változatlan: a Szeged-GA vezet 49 ponttal a 48 pontos Szentlőrinc előtt és erőteljesen "kapaszkodik" (44 ponttal) a Tisza Volánból "átnevezett" szeolos gárda is...


Szeged-Grosics Akadémia - Kecskemét 1-0 (1-0)
Gyula, Grosics Akadémia, vezette: Szabó Levente (Köteles, Katona)

Szeged: Aleksic - Pászka (Erdei, 83'), Zvara (Coroian, 71'), Moga, Farkas M., Cigan, Oláh G., Zabari, Achim, Andorka, Popin. Vezetőedző: Joao Janeiro.


Kecskemét: Kunsági - Vágó G., Farkas I., Balogh, Urbán, Takács K. (Peres, 60'), Selyem, Zámbó (Vladul, 79'), Markó, Terbe, Zámbori (Szabó D., 60'). Vezetőedző: Szabó Tibor.


Gólszerző: Farkas Márk (9')

Sárga lap: Popin (25'), Moga (37'), Andorka (82'), Zabari (87') ill. Zámbó (51'), Peres (90') 

A hátralévő 7 forduló is óriási izgalmakat ígér, mivel az igazi, úgynevezett "hatpontos rangadók" még csak ezután következnek...

Ami a Szeged-Grosics Akadémia szereplését illeti...

A következő vasárnap végre a Tisza-parti város közvetlen közelében játszhat az immár hat(!!) esztendeje "gyulai száműzetésben lévő", a fanatikus szegedi szurkolóktól elszakított csapatunk, hiszen a kék-feketék jönnek Hódmezővásárhelyre!!

Majd egy héttel később a Kozármisleny utazik Gyulára, de ezután már a nagy érdeklődéssel várt rangadók következnek!

Dunaújváros-Szeged villanyfényes összecsapás, majd rögtön utána Szentlőrinc-Szeged!!

Végezetül az Iváncsa látogat még Gyulára és azután jön a SZEOL/Tisza Volán - Szeged-Grosics Akadémia városi derbi május 26-án, 17:30-tól a sok nagy csatát megélt Vasutas stadionban...

A június 2-i utolsó fordulóban pedig a Bp.Honvéd-MFA elleni  idényzáró következik Gyulán(talán utoljára a püspöki klub történetében, mert nyártól átadják a vadonatúj szegedi stadiont egy parádésnak ígérkező Szeged-Grosics Akadémia -Lazio Roma összecsapással)...

Vitos György


Forrás: FOTÓ: szeged-grosicsakademia.hu
Készült: 2019.04.14.

Tovább olvasom

A jubileumi 120. évét májusban ünneplő szegedi futballt bemutató 12 részes cikksorozatom 5. fejezetének zárásakor az alábbiakat írtam:"Így a háború előtti utolsó befejezett NB I-es küzdelemsorozat (1943-1944) a patinás SZAK nélkül kezdődött, persze, nem sokáig maradtak távol a pár éve még bronzérmes Tisza-partiak…De ez már megint csak egy újabb nagyszerű fejezethez, a 12 részes ünnepi cikksorozatunk "hatodik etapjához" tartozik majd…Ráadásként a harmincas-negyvenes évek néhány kiváló szegedi labdarúgójának, a válogatott balszélső, Nagy Antal (csapatfotónkon a legendás szegedi intéző Kertes Mihály mellett!) ill. a Kalmár György utáni "második szegedi gólgyáros", Vörös Mihály értékes statisztikáival fűszerezve...


A Szeged 1946-os kiváló erőkből álló csapata.
Balról: Kakuszi, Szőcs, Báló, Galgóczi, Hernádi, Vörös Mihály, Kertes Mihály intéző, Nagy Antal. Guggolnak: Szabó, Ludas (kapus), Harangozó és Gyuris.


Képzeletbeli “futball-időutazásunk” során a 120 éves  szegedi futball 1926-os élvonalbeli premierjét, majd az 1932-1943 közti újabb sikerkorszakát követően ezúttal már a negyvenes évek közepe ill. vége felé járunk...

Amint azt az előző részben is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt… Három évvel később már újra az NB I negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak!

Címlapfotónkon jól látható az a kiváló erőkből álló szegedi gárda Bálótól Vörös Mihályig és Gyuristól Nagy Antalig. (Második archív fotónkon épp a válogatott balszélső szerzi - stílszerűen bal lábbal... - a győztes gólt a lengyelek egyik élcsapata, a Polonia elleni nemzetközi meccsen, A szerk.)

Cikksorozatom 6. részében most a szegediek legendás – 1943 - 1951 közti – élvonalbeli szerepléséről írok, mintegy méltó folytatásaként a legutóbbi két, számtalan szegedi sikerről szóló visszapillantásomnak...



Az 1898-1899-es idénytől általam nagy gonddal végigkísért, immár a 120. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban: a lelkes kis vasutascsapat, az SZVSE az NB I-ben indulhatott, de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett.

A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén 137 találatot szerezve!!) és a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!


Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is... A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)! A Szeged az NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt...


NEGYEDSZER IS 4. HELY AZ NB I-BEN!


S az 1899 óta létező szegedi futball 48. idénye ismét "bombasikert" hozott 1945/1946-ban!


Ennek megértéséhez azonban tudni kell, hogy a II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot, a korábbi években elért eredmények alapján. S bizony, - az ugyancsak 14 fős Nyugati mellett - a Keleti csoportban a SZAK a későbbi bajnok Újpest és a Bp. Vasas mögött az értékesnek mondható  3. helyet szerezte meg!

A már akkoriban is fölöttébb népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5:0-ra (!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket, a gólokat Kolozsi Kálmán (3), Szőcs Ferenc ill. Vörös Mihály szerezték! A legnagyobb vidéki rivális Debreceni VSC együttesét pedig oda-vissza egyaránt 4:1-re megverték...


S a "hab a tortára" 1946. június 23-án jött Szegeden, 5000 helyi drukker óriási örömére, amikor a Szeged a néhány évvel korábbi 5:0-ás diadala után ezúttal 6:3-ra "verte agyon" a Ferencvárost, a gólokat Nagy Antal (3), Hernádi (2) Vörös ill. Mike (2) és Gyetvai szerezték!

Egyébként a csoportok első öt helyezettje jutott a 10-es "nagydöntőbe", ahol a Szeged - 1935, 1940 ill. 1942 után negyedszer! - a szenzációsnak mondható NB I-es 4. helyen végzett!


A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott a legjobbak között, 21-szer nyertek és 98 gólt rúgtak a Tisza-partiak, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk!


Érdekességként említhető, hogy az 1945-46-os bajnoki szezon gólkirálya a pestszentlőrinci Deák Ferenc volt 66 (!!) góllal (ez azóta is rekord a magyar ill. az európai futballban!), őt a két újpesti világklasszis, Zsengellér Gyula(51) és Szusza Ferenc (46) követte, míg a góllövőlista 5.helyén holtversenyben Vörös Mihály (Szeged), valamint a kispesti vagány, Puskás Ferenc végzett 35-35 találattal! Később az olasz Bari élvonalbeli együttesében is eredményesen szereplő Vörös ezzel beállította Kalmár György 1941-42-ben elért 35 gólos szegedi NB I-es idénycsúcsát, de amíg ez négy évvel korábban a gólkirályságot jelentette Kalmár számára, addig Vörös "csak" ötödik lehetett ugyanezzel a teljesítménnyel, igaz, világklasszisok között... (A legendás szegedi gólgyáros, Vörös Mihály is jól látható a címlapfotónkon Kertes Mihály intéző mellett balról!, A szerk.)

ÚJABB ÉLVONALBELI SIKEREK...



Ezt követően már - 1946/1947-től - stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, de a 16-os mezőnyben azért kissé meglepő volt, hogy az első 7 helyet kizárólag budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben...


Azért a pestiek hiába szedtek már akkoriban is össze minden tehetséges vidéki srácot, a szegedi futball jubileumi 50. idényében, 1947/1948-ban is alaposan megszórták ill. "megfricskázták" a fővárosiakat...

Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította Nagy Antalékat, akik 20 000 pesti fanatikus előtt 3:0-ra kiütötték a zöld sasokat! Góljainkat Ladányi László(2) ill. Vörös Mihály szerezték és egy különleges sztori foglalta a meccset "díszkeretbe"...

A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám rendkívül találékony Fradi szurkolók rigmusa: "TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"!

 

TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ! – A fáradt Ferencváros ellen biztosan győzött a Szeged

NS-19470825-03-19470824

 


A SZAK végül is a 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett a 17-es mezőnyben, mert fájdalom, de nemcsak a Fradival kellett játszania...


Gyakran a derék "sporik" ugyancsak  kőkeményen segítették a szegediek nevesebb ellenfeleit... Eklatáns példa erre a következő, az 1948/1949-es I. osztályú idény is... A SZAK 21. élvonalbeli szezonja sajnos, a kártyával ellentétben nem bizonyult nyerőnek... Fellángolások persze, akadtak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor bizony, a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot...

Kiváló példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. S a pesti Molnár István bíró több, mint egy perccel a befejezés előtt (...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szegediek szögletéből beívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a 2:1-es sikerükre... A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig...



Így aztán az 1949-50. évi NB I megintcsak a szegediek nélkül indult, s a bajnoki címet első ízben a Bp. Honvéd szerezte meg, ugyanakkor az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE ("ezredik" fővárosi csapatként...) és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból a vörösök nyomására "átalakított" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg!


Olyan csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV, a '20-as évektől örökös riválisunknak számító csabaiaknak például két meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk, ezáltal ismét az NB I-re készülhettek...


1950 őszén az oroszok utasítására át kellett térnünk a naptári éves bajnoki rendszerre, így akkor csak félidényes bajnokságot rendeztek... A még mindig SzSzMTE néven futó gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a "pesti nagyok" (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely előzte meg őket. Az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd feljutása pedig azt jelentette, hogy 1941-42 után másodszor - és eddig utoljára a futballhistóriában - Szegedet két csapat képviselhette az NB I-ben!!


Ez persze, még tovább fokozta a helyi klubok örökös széthúzását, s ennek a levét isszuk sajnos, a mai napig is...


Bizony, 1951-ben - immár 68 esztendeje! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből ismételten "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!

Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban!


De ez már megintcsak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik....

Vitos György (Folytatjuk)



Forrás: www.szeged1899.hu , továbbá
http://www.tempofradi.hu/1942-v-17-szeged-ferencvaros-50


Készült: 2019.04.09.

Tovább olvasom

Összes oldal: 386db, aktuális: 1.
1 | 2 | 3 | Következő | Utolsó